Épületek/Középület

A szentély, amelyet nap nap után újrafest a fény

1/21

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Kovács Apor (Hunap)
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
Gutowski Robert vázlatai a templomhoz
Gutowski Robert vázlatai a templomhoz
Gutowski Robert vázlatai a templomhoz
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Kovács Apor (Hunap)
?>
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Gutowski Robert vázlatai a templomhoz
?>
Gutowski Robert vázlatai a templomhoz
?>
Gutowski Robert vázlatai a templomhoz
1/21

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás

A szentély, amelyet nap nap után újrafest a fény
Épületek/Középület

A szentély, amelyet nap nap után újrafest a fény

2020.04.09. 17:22

Projektinfó

Szerzők:
Vass Norbert

Földrajzi hely:
Páty, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gutowski Robert, Robert Gutowski Architects

Vélemények:
2

Szent II. János Pál pápa templom, Páty

Tervezés éve:
2004-2007

Építés éve:
2007-2020

Stáblista

Megbízó: Székesfehérvári Egyházmegye, Spányi Antal megyéspüspök; Páty Római Katolikus Plébánia, Harkai Gábor plébános, Zsolnay Béla c. apát, plébános

Templomépítést koordináló bizottság: Balló Zsófia, Budavári Zoltán, Havas Vince, Jordán László, Kővágó István, Michels Gábor, Reményi László, Schumicky András

A templomépítésben részt vevők, építők és kivitelezők: a teljes közösség, helyben élők és sokak határokon innen és túl

Felelős tervező: Gutowski Robert, Robert Gutowski Architects

Építészet és belsőépítészet: Boczkó Ákos, Bollók Gáspár, Dely-Steindl Barnabás, Kovács Hunor László, Kövér István, Révai Attila, Szokolay Béla Ákos

Ötvösművészet: Ozsvári Csaba+

Szobrászat: Böjte Horváth István

Kertépítészet: Páll Attila

Statika: Klopka Zoltán

Épületgépészet: Lantos András

Épületvillamosság: Sándor Gáspár

Hangosítás: Mérő Gellért

Tűzvédelem: Mészáros János

Építészeti fotográfia: Bujnovszky Tamás

Drónfotó: Kovács Apor (Hunap)

Letölthető dokumentumok:

Tizenöt éven át építette a helyi közösség a pátyi katolikus templomot, első felszentelt húsvétvasárnapját azonban nyitva, mégis hívek nélkül kénytelen ünnepelni. Mi viszont vele köszöntjük az ünnepet. Gutowski Robert munkáját Vass Norbert írásával, Bujnovszky Tamás fényképeivel mutatjuk be.

Gutowski Robert egykori bencés diákként, irodája első önálló megbízásaként tervezhette meg lakóhelye templomát. A 2019-ben, II. János Pál tiszteletére felszentelt pátyi ház tudatosan reagál a közelmúlt liturgikus változásaira. Építésének története keretbe foglalja a tervező praxisának elmúlt másfél évtizedét és Gutowski vallja, az itt szerzett tapasztalata benne rejlik minden más munkájában is.

Barkaágak az örökmécses alatt – prológus

A hagyomány szerint Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálembe virágvasárnap. A nagyböjt utolsó hetének első napján a kerékpárommal én Páty felé indulok, a település templomát fedezni fel. A templomokban ilyenkor – a néphagyomány szerint betegség és rontás ellen is – barkát szentelünk és virágvasárnapi körmeneteket is szokás tartani. Az idei év viszont másmilyen. Ahogy a Zsámbéki-medence kanyarjaiban a fülembe az ellenszél fütyül, arra gondolok, kevés esélye van, hogy Gutowski Robert tavaly felszentelt templomát belülről is láthatom. Aztán máshogy alakul.

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
1/21
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás

A főútról jobbra nyíló, pátyi Munkás téren frissen nyírt fű fogad. Nem hajtottak még ki a fák visszametszett ágai, a virágok illatoznak viszont. A templomkertben egy copfos kislány ugrándozik, egy kisfiú pedig gumilabdát dobál a virágágyások felé. Élet van az oválisra rakott téglafalak között, és nyitva az épület. Odabent világoskék angyalszárnyat fest a falra a napsugár. Bruno Ganznak volt hasonló, a Berlin fölött az égben – gondolom. Felhőszerű a fölénk bukó fehér kupola. Barkaágak pihennek az örökmécses alatt, a váza mellett pedig két gyertya ég. Egymás mellé rendezve véges és végtelen. Az oltáron lilába öltöztetett kereszt, a padokban három hívő imádkozik. Jó osztozni a csendben velük. Amíg megpihenek, eszembe jutnak a Máté-passióból Jézus szavai: „Mindennap a templomban ültem és tanítottam, és nem fogtatok el." Odakint föltámad közben a szél. Jó lesz a dombok közé bújni előle, megint…

 

„A pátyi templom minden pillanatban jelen volt"

Számos esetben fordul elő, hogy pályájuk kezdetén barátoknak, ismerősöknek terveznek fiatal építészek, jellemzően családi házakat. A konyhaasztal mellett induló praxisok magától értetődő módon terjeszkednek tehát a szomszédságukban található ebédlők felé, de az egykori iskolákkal vagy a lakóhelyi önkormányzatokkal is kialakulhatnak kapcsolatok. A saját közösségnek történő tervezés lehetősége szinte magától értetődik tehát.

Csakhogy, míg szaktudásuk által az építészek környezetük alakítóivá válhatnak, a mindennapokban résztvevői is a közösség ceremóniáinak. Így történhetett meg, hogy Gutowski Robert a pátyi templom 2000-es alapkőletételénél a hangosításért felelt. Tizenkilenc évvel később pedig az Isten jelenlétének csöndjét kifejező, a liturgiára koncentráló és az egész közösséget ünnepelni hívó, általa tervezett, fényjárta templom felszentelésén vehetett rész. A háznak II. János Pál lett a patrónusa. „A templomépítés története keretbe foglalja az elmúlt másfél évtizedünket és ez a templom minden más munkánkban benne rejlik. Feladatok jöttek, dolgoztunk, terveztünk és építettünk, de a pátyi templom minden pillanatban ott volt, jelen volt" – nyilatkozta nemrég az Építész Közlönynek Gutowski. A közelmúltban mások mellett a Sacre Coeur nővérek rendházának, vagy a bencések tápi erdei iskolájának felújításán, a Pannonhalmi Főapátság több díjjal kitüntetett új dísztermén, valamint a Fátimai Szűz alsószentiváni zarándokhelyének kialakításán is dolgozó Robert Gutowski Architects Kft. ügyvezetőjével a pátyi templomépítés izgalmas és mozgalmas éveit tekintettük át.

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Kovács Apor (Hunap)
17/21
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Kovács Apor (Hunap)

 

Templom, eleven kövekből

Az eredetileg Szent Imre tiszteletére szentelni szánt pátyi templom alapkövet 2000-ben tették le, és két évvel később tették közzé a tervezésre vonatkozó első pályázatot. Erre négy neves, katolikus hitéletet élő építészt hívtak meg a megrendelők. A Balázs Mihálytól, Karácsony Tamástól, Vizér Pétertől és Zalavári Lajostól érkezett munkák azonban nem teljes mértékben találkoztak a közösség ízlésével és igényeivel, ezért újabb kör következett. 2004-et írtunk, Gutowski abban az évben búcsúzott el mesterétől, Ekler Dezsőtől, önálló praxist alapított és saját lábra állt. És ekkor ő is megmérette magát. 2004 decemberében mutatta be az elképzeléseit, az ezt követő hetekben pedig – olvassuk a plébánia honlapján„a Gutowski féle »tojás« nyerte el a többség tetszését." A munka megkezdődhetett.

Gutowski pályázatának a domus ecclesiae gondolata volt a központi eleme. Az ókereszténységből hozott elképzelés magva, hogy a templom tulajdonképpen a közösség tagjaiban testesül meg, az Isten háza így nem más, mint a liturgikus cselekményekben részt vevő gyülekezet. „A legalapvetőbb kérdés tehát, amelyet megfogalmaztam magamnak úgy szólt, hogy mit is teszünk, amikor egy templom építésébe fogunk? Téglákat rakunk csupán egymásra, vagy történik velünk és bennünk valami más is ezalatt? Hitem szerint a templom nem a téglák és a betonszerkezetek összessége, hanem a hívők közössége" – válaszolja Gutowski Robert, amikor a tervezés kezdetéről kérdezem.

Aztán, ahogy a közösségben megélt tapasztalataira terelem a szót, az építés hosszú éveiről mesél nekem. „Számos ünneppel ajándékozott meg bennünket a tervek elkészültétől a templom felszenteléséig tartó két évtized. Kétségkívül közösségformáló pillanat volt a védszentnapi keletelés alkalmával együtt köszönteni a felkelő napot, és pálinkával koccintani arra, hogy a tájolás pontosan sikerült. Ahogy felemelő érzés volt részt venni Spányi Antal püspök atya nyers vasbetonkupola alatt tartott szentmiséjén is."

Pátyra a rendszerváltozást követően érkeztek nagyobb számban katolikusok, így a templomépítés az ökumenikus együttélésnek is a próbája lett. A szentély emeléséért fáradozó közösség tagjai kezdettől megszólítottak minden településen lakót és Gutowski tapasztalatai szerint mindenki egyből vette az üzenetet. Kíváncsiak és nyitottak voltak helyben az emberek. Felekezettől függetlenül. A református tiszteletes is részt vett az épülő templom minden ünnepén. Sokat dolgoztak a házon a környékbeli asztalosok, fuvarosok, lakatosok és festők, a falazásba pedig besegítettek a zsámbéki kőműves iskola szegény sorsú fiataljai is.

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
14/21
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás

Összefogásra volt szükség a munkálatok megszervezéséhez, de a költségek előteremtéséhez is kellett az együttműködés. Amint a Magyar Kurír cikkéből kiderül, Zsolnay Béla apátplébános 2000-ben hozta létre a templomépítés anyagi bázisának előteremtéséért munkálkodó, Pátyi Római Katolikus Templomért Alapítványt. Egy zömmel fiatalok alkotta, lelkes csapat pedig már az építkezés kezdetekor összeállt, hogy marketingtevékenységükkel az ügy szolgálatának minél többeket megnyerjenek. Tartottak Pátyon országos búzaszentelő szentmisét és szerveztek kulturális fesztivált is. Az épület döntő részt adományokból valósult meg. Tíz-, húszmilliós donációk is segítették a munkálatokat, de a közösség máig emlékszik egy szegedi néni felajánlására is, aki ezer forinttal járult hozzá, hogy a Pest megyei községben új istenháza épülhessen.

A tervezés szakaszában Gutowski több tucat új építésű templomot keresett fel, és ezen alkalmakkor bepillantást nyerhetett a friss közösségek mindennapjaiba. És, bár egyik épület sem jelentett az induláshoz konkrét inspirációt, a látogatások egyáltalán nem voltak haszontalanok. „Arra döbbentett rá bennünket ez a sok találkozás, hogy a közösség számára egy ilyen léptékű építkezés hatalmas drámát jelent, így mire elkészült a templom, a projektben részt vállalók kedve jellemzően tovatűnt" – idézi fel Gutowski az egyik legfontosabb tapasztalatát. Kiderült számára az is, hogy ahol több ütemű építkezéssel számoltak, jellemzően elhalt az elhatározás. Pátyon ezért hamar konszenzus született arról, hogy semmiképpen nem bontják fázisokra a munkálatokat.

A tervező nem hallgat arról sem, hogy az Isten házának építése is emberi történet végső soron, amelybe beletartoznak a benne részt vevők konfliktusai. Ezek elkerülhetetlenek. Noha az építés során adódtak komoly nehézségek és erőpróbák, az viszont Gutowski szerint hatalmas dolog, hogy a hosszú évek alatt soha egy rossz szó nem érte a házat a közösség felől.

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
12/21
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás

Végül megosztja velem azt a rövid imát, amelyet a kezdetekkor fogalmaztak meg a pátyiak, és amely végigkísérte az elmúlt két évtizedet. Így szól: „Urunk, kérünk adj tehetséget, lelki és testi erőt, hogy közösségünket és templomunkat a te dicsőségedre felépíthessük!" Így fohászkodhattak alighanem akkor is, amikor élőláncként, egymás kezét fogva formálták meg a Gutowski által tervezett kettős ellipszist. A domus ecclesiae gondolata így aztán már a legelején megtestesült. Eleven kövekből épült fel a templom.

 

Ihletettség és funkcionalitás 

Ami a ház mintáit illeti, felmerülhetnek bennünk a kör alakú vagy a kerített templomok. Amikor a térkialakítást illető inspirációiról kérdezem, Gutowski először Ekler Dezső ellipsziseit említi, amelyeket – tán öntudatlanul is – a terveibe fogalmazott. Konkrét előképeket azonban amiatt sem sorol, mert a forma helyett a liturgia felől közeledett a feladathoz. Az egyetemi évek óta vele van a gondolat, hogy a templomépítészet stílustörténet helyett sokkal inkább a liturgia története. A mai liturgiát pedig az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat döntései, mindenekelőtt az anyanyelvű megszólalás és a közösségi részvétel határozzák meg.

„Sokan úgy gondolják, a zsinat óta semmiféle tradíció nem köti meg a templomépítők fantáziáját, a »mindent szabad-elve« azonban félreértése a szinódus határozatainak. II. János Pál pápa 1999-ben kelt, Levél a művészeknek című megnyilatkozását szeretem idézni ennek kapcsán, amelyben két dolgot kér a megszentelt terek alkotóitól. Funkcionalitást és ihletettséget. Elsőre ellentmondónak látszanak, pedig éppenhogy kiegészíti egymást ez a két gondolat. A funkcionalitás szerint való tervezés elsajátítható. A szakmailag felvértezett építész fordulhat segítségért azokhoz, akik a liturgiához nálánál jobban értenek, velük együtt találhatja ki a legideálisabb megoldásokat. A sugalmazás második része már keményebb dió. János Pál pápa az ihletettséggel nem arra utal ugyanis, hogy a templomépítés jutalomjáték, ahol mindent lehet. A szavai a felelősségünkre hívják fel inkább a figyelmet hitem szerint. Ha viszont szerencsések vagyunk, a felelősséggel nem maradunk egyedül. Ajándékba kapjuk mellé a kegyelmet is, az ihlet elvégre nem kierőszakolható. Dolgozni kell persze minden nap, csiszolgatni a terveket, az ihletettség azonban nem belőlünk fakad. Az inkább érkezik, a Jóisten felől."

 

Belülről kifelé

A templom legfontosabb kritériuma tehát az ihletett állapotban meglelhető funkcionalitás, a funkcionalitás alapja pedig a liturgia. De miként szolgálják a pátyi templom ellipszisei a liturgiát?

„A zsinati elvárások azt sugallják, hogy az átváltoztatásnak, vagyis Krisztus jelenvalóvá tételének kell a liturgia középpontjába kerülnie. A templom megtervezésekor mindent ennek rendeltem alá" – mondja Gutowski Robert. „A szeretetlakoma közösségi megélésének az oltár a centruma. Azzal is kiemelni igyekeztünk az oltárt Pátyon, hogy az eucharisztia ünneplésének helye a templom számára kijelölt terület legmagasabb pontjára került."

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
9/21
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás

Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás
10/21
Robert Gutowski Architects: Szent II. János Pál templom, Páty. Fotó: Bujnovszky Tamás

Az oltár Krisztus-szimbólum is, a pátyi templom pedig a liturgia középpontjában álló Krisztustól, vagyis a centrális helyzetű oltártól kifelé szerveződik. A külső formálásban egy templommodell-kísérlet vezette a tervezőt. 

A barokk szertartásrend lenyűgözte bár a közösséget, de monumentalitása egyszersmind el is távolította a liturgikus cselekményektől a misét hallgató sokaságot. Gutowski szándéka, hogy az elméletben elgondolt hosszú főhajóból a szentélyhez minél közelebb hívja a híveket. Háza részvételre ösztönöz. Úgy méghozzá, hogy a „főhajó" nála tulajdonképpen a templomtéren kívül marad. Kertté lényegül át. Hiszen a Pátyon felépült templom formailag valójában az apszist jeleníti meg. Mind a szentély, mind pedig a „főhajó" ellipszis alakú, a kettő között érzékelhető szögtörés pedig – ahogy a templomépítészetben hagyományosan – a megtört test szimbóluma.

A ház nemcsak az ég felől jövő üzeneteket közvetít, hanem az ég felé is üzen. Beszélgetésünknek ezen a pontján megkockáztatom, hogy madártávlatból nézve az épület engem egy hatalmas monstranciára emlékeztet. Mintha ilyen módon is hirdetné az eucharisztia liturgiájának fontosságát Páty temploma.

Noha ezáltal megképződhet a transzcendens, vertikális kapcsolat, ugyanilyen fontos a templom horizontális kiterjesztése is. A közösség életét ugyanis nem kizárólag a szentmisék határozzák meg. A 21. században felértékelődik az együtt eltöltött idő, a nyári táborok, a szilveszteri bulik, a táncoktatás, a csoportfoglalkozások szerepe. És Pátyon ezeknek is helyszínt kínálnak a templomhoz tartozó, egybenyitható, világos terek. Ilyen értelemben az egész közösségi működés a templomhoz köthető. És az épület horizontális meghosszabbítását jelentik a „főhajóként" tételeződő templomkertben tartott szabadtéri szertartások is.

 

Modell a modellben

Kevés szó esett eddig a templom patrónusáról, pedig Szent II. János Pál személye, karizmája és Mária-tisztelete fontos a közösség és az építő számára egyaránt. Ahogy Gutowski Robert az Építész Közlönynek adott interjújában fogalmazott: „A templomépítés folyamatát végigkísérte II. János Pál pápasága, 2005-ben bekövetkezett halála, majd boldoggá avatása, végül 2014. április 27-én, Isteni Irgalmasság vasárnapján történt szentté avatása. Már a boldoggá avatást követően kérelmeztük, hogy a Nagy Pápát majd védőszentként tisztelhessük templomunkban."

Gutowski Robert vázlatai a templomhoz
19/21
Gutowski Robert vázlatai a templomhoz

Eredetileg Szent Imre nevét viselte volna az épület, ahogy a régebbi pátyi templom is. Azonban az ott tartott utolsó, 2013 áprilisi szentmisével nem veszítette el a község az Árpád-házi herceget, hiszen a településen található temetőkápolna védőszentje továbbra is ő maradt. Szent Imre tiszteletére öntötték ráadásul az új templom tornyában lakó, legnagyobb, 350 kilogrammos harangot is.

A tervező számára végig igazodási pontot jelentett a munkálatok folyamán egy általa különösen jól ismert szakrális épület, a pannonhalmi bazilika felújításának története. A zöld színű, egyetlen kőtömbből készült oltár (amelynek mélyén Szent II. János Pál pápa vérereklyéje található) kialakításakor Gutowski Robert ugyancsak a bencések központja felé figyelt. „Az eredeti belsőépítészeti terveket a pannonhalmi ónix oltár elkészültének fényében módosítottuk. Hiszem ugyanis, hogy a Szent Márton hegyéhez hasonló helyeknek jelentős kisugárzása van. Lelki, de építészeti szempontból is origót jelentenek" – fejti ki Gutowski. És hozzáteszi: kulcsfontosságú szerinte a teológia építészetre fordításán éveken át dolgozó Bazilika Műhely döntéseit meghallani, és megfontoltan, alázattal reagálni rájuk. 

„A pátyi oltár tömörsége és egyneműsége a Krisztus-princípiummal kapcsolatos. Krisztus a liturgia legfontosabb jelenvalósága és ereje. Ezért aztán az oltárban is megjelenik az a fajta dinamika, amit a templommodell-kísérletünkkel végiggondoltunk. Az oltár földdel érintkező alaprajza szabályos téglalap. És mint ilyen, tulajdonképpen a hagyományos templomalaprajzot jeleníti meg. Felfelé megváltozik aztán a keresztmetszete és lekerekedik. Ez a kerek forma pedig a tér centralitására reagál."

Így tulajdonképpen az eleve templommodellnek épült teret a középpontjában található oltár is modellezi. Vegyük tekintetbe még, hogy a lejtős telek, ahol a templom áll, megképezheti a kálváriát. Ha pedig így van, a legmagasabb pontján található oltár akkor Krisztus, aki legyőzte a halált.

 

Epilógus – épül tovább

Ahogy a szentély templommodell, úgy mutathat példát Páty azzal, miként is lehetséges a 21. században közösséget építeni, kiterjeszteni. Hiszen az alapkő letételekor megfogalmazott imában a hívek azt tárták az Isten elé, hogy a templom falai mellett egy közösség felépítése is a cél. És bár a vírusveszély miatt a legszebb liturgikus időben a Gutowski Robert által tervezett ház jobbára üres, ennél azonban fontosabb, hogy nyitva áll, továbbra is. „Isten lakik itt," – ahogy Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök 2019. április 28-án, a templom szentelésekor fogalmazott – „hogy betérhessünk hozzá, és elé tárhassuk örömünket, aggodalmainkat, bizonytalanságainkat." 

Barkaág virágzik az örökmécs alatt és alig egy hónapja megszentelték a templom oltára melletti fülkékben látható két bronz Szűz Mária és egy Szent II. János Pál ábrázolást. A fény nap nap után újrafesti a teret. A Harkai Gábor plébános vezette közösség pedig épül tovább. És mi volna ennél szebb húsvéti üzenet?

 

Vass Norbert

Vélemények (2)
Reki
2020.04.11.
06:40

A belső tér a rejtett ablakokkal, a fényjátékkal, a zöld asztallal csodálatosan szép. Az előtér klinker téglás fala a hasonló padlóborítással már nem annyira.

P. Imre
2020.04.09.
21:29

Úristen, mennyire szép.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk