Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

1/14

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
környezetalakítás / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
alaprajz / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
?>
látványterv / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
1/14

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat
Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

2008.12.05. 13:19

4,5 millió forintos II. díjban részesült a Sztájl Vizuális Alkotó Bt. pályaműve. tervezők: Galina Zoltán, Varró Ákosszakági tervezők: Csapliczky László, Farner Magda, Kotschy András, Nagypál Géza, Strack Lőrinc, Wettstein Miklósmunkatársak: Barócsi Sándor, Belányi Zsolt, Fischer Gabriella, Majorcsik Tímea, Szabó Attila, Szabó Csilla

4,5 millió forintos II. díjban részesült a Sztájl Vizuális Alkotó Bt. pályaműve.
tervezők: Galina Zoltán, Varró Ákos
szakági tervezők: Csapliczky László, Farner Magda, Kotschy András, Nagypál Géza, Strack Lőrinc, Wettstein Miklós
m
unkatársak: Barócsi Sándor, Belányi Zsolt, Fischer Gabriella, Majorcsik Tímea, Szabó Attila, Szabó Csilla

 

27. bírálati sorszámú pályamű

 

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
1/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
2/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

környezetalakítás / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
3/14
környezetalakítás / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

alaprajz / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
4/14
alaprajz / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.


Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
5/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
6/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
7/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
8/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
9/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
10/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
11/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
12/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
13/14
Sztájl Vizuális Alkotó Bt.

látványterv / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
14/14
látványterv / Sztájl Vizuális Alkotó Bt.


Részletes bírálat

Építészeti minőség
A pályamű azon kevés munkák közé tartozik, amelyek a lehető legnagyobb teljességgel vállalják fel és tartják meg az 1960-as évek épületeit és ennek az építészetnek a hangulatát. Az MSH és az SZTK épületének szinte teljes megtartásával egyidejűleg felvállalja azt is, hogy a két különböző épületet továbbra is két külön elemként kezeli, azokat sem üzemi, sem közönségforgalmi funkciójában nem kapcsolja össze. Az MSH/rendezvényház/ tömegét kis mértékben bővíti, míg az SZTK épülettömbje mögé terjedelmes új színházat épít. Az így megnövelt tömegek sem túlméretezettek, a lakótömbök viszonylatában is kiérlelt arányúak. A pályaműben kidolgozott javaslat a „mindent megtartó" koncepciók közül az egyik kiemelkedően sikeres megoldásnak tekinthető.
A meglévő és megmaradó épület homlokzatokat a „régit megőrizve" gondolatkör jegyében átalakítja, az átformálás során retró jelleggel a Károlyi Antal féle építészet megidézését sikerrel vállalja fel. A meglévő épületek adottságait jó érzékkel megőrizve értelmezi át, az SZTK épület alacsonyabb tömbjének raszter-rendszerét nagyvonalú homlokzati motívummá érleli, a keresztben álló magas tömeg mára kicsit megfáradt homlokzatait a tömör felületekbe játékosan komponált nyílásokkal oldja fel. Az MSH (rendezvényház) előcsarnokának homlokzati átépítése, illetve részbeni megtartása ugyanakkor kevésbé nívós, koncepcionálisan teljesen más utakon járó tervezői alapállásra utal. A bemutatott tervlapokon egységesen homogén, finom anyaghasználatot vonultat fel, de nem utal arra, hogy ez a homogenitás és az ehhez szükséges magas anyag- és minőségi színvonal miképpen hozható létre.
A pályázati mű egy figyelemre méltóan sikeres építészeti kísérlet arra, hogy az 1960-as évek elejének építészetileg magas színvonalat képviselő középületei miként újíthatók meg. A 60-as évek lenyomata, a Károlyi féle építészet szellemisége talán az összes pályamű közül a legteljesebben van jelen ebben a műben. E kísérlet eredménye ugyanakkor ennél nem is hoz létre sokkal többet, az áthangolással csak részben sikerült emblematikus építészeti művé a XXI. század szombathelyi színházává érlelni a pályamunkát.

Városszerkezetbe, környezetbe illeszkedés minősége
A pályázó lényegében elfogadja a tervezett körforgalmi csomópontot és a terület jelenlegi közlekedési rendjét. Kisebb beavatkozással a Március 15-e tér forgalmát kívánja csillapítani. A Március 15-e tér építészeti szerkezete szinte változatlan marad a megtartott épületek és térarányok révén. A tér átrendezése jobbára díszítő jelleggel történik térburkolatok építésével, zöldfelületek kialakításával, ugyanakkor a pályaműből nem derülnek ki a szintviszonyok. Az épületek közötti távfűtési melléképület szárnyának elbontásával a tér és a Pelikán park között gyalogos összeköttetést teremt, mely területen jelöli ki a szabadtéri színpad, vagy mobilszínpad helyét. Ez a kapcsolat erőtlen, nem alkalmaz térépítési elemeket, nem tartalmaz gyalogos kapcsolat a Pelikán park felé. A teherforgalom megoldása a gyakorlatban alkalmazott megoldásoktól idegen, oldalról történő rakodás nem alkalmazható.
A mélygarázs megközelítésére szolgáló rámpák, csatlakozások megfelelőek, a szükséges parkoló-számot biztosítja, közlekedési kapcsolata, forgalomtechnikai megoldásai megfelelőek a mélygarázs-megközelítés forgalmi rendjének kivételével. A kihajtás a Deák Ferenc utca felé normál forgalmi viszonyok mellett nehézkes.

A funkcionális kialakítás, funkcionális igények kielégítésének minősége
A pályamű igazolja a két épület megtarthatóságát annak árán, hogy azok nem egy egységes intézményként működnek. Felvállalja azt, hogy két külön épület jön létre különböző tartalommal, feltételezhetően más igényszinttel és más vendégkörrel. A pályázati mű állásfoglalása szerint a két épület szétválasztása nem okoz olyan funkcionális hátrányt, mint amit a szakaszolhatóság, vagy csak az egyik épület megépítésének a lehetősége biztosít. A pályázó az épületek funkcionális rendjét a programnak megfelelően lényegében megoldja.
A pályamű színháztechnikailag részletesen kidolgozott, a színházterem jól variálható. A színház és a TV működése megfelelően elkülönül. Hibájául róható fel, hogy a páholysorok látási viszonyai nem minden színpadforma esetén fogadhatók el. A díszletbeszállítás nem kielégítő.

Az épület kulturális tartalma, kulturális üzenetének ereje
Az épület kulturális üzenete lehet a folytonosság, a 40-50 évvel ezelőtti építészet megújítása. Ez a szándék önmagában nem feltétlen hoz létre egy olyan lényeges középületet, mely kellőképpen reprezentálja a város XXI. századi színházát. A frissességet, az erőt, a szimbolikusságot a pályamű nem tudta megfelelően reprezentálni. A kialakításban szereplő kulturális funkciók csak minimális program szerint felelnek meg, nem terjed tovább a régi épületek kínálta lehetőségek kihasználásánál.
A lehető legteljesebb mértékben törekszik a két épület megtartására, részben funkcionálisan, részben szerkezeti elemeiben. A három eltérő stílust, korszakot idéző homlokzat mögött a Rendezvényterem tiszta racionalitása, szoros helykihasználása valósul meg. A színházépület izgalmasabb belső terei csak a betérő néző számára tárulnak fel. A szűkre szabott keretek között további szolgáltató és kulturális funkcióknak jut hely. Ezek a működés során alakíthatók, szervezhetők a belső terekben.

Gazdaságos megvalósíthatóság, fenntarthatóság, üzemeltetés, ütemezhető időbeli megvalósíthatóság
Az épületek gazdaságos megvalósíthatóságát a pályázati mű biztosítja, az épületek alaprajzai kompakt rendszert mutatnak, nincsenek bennük feleslegek. A létesítmény összes alapterülete optimális, 19.100 m². Gazdaságosnak tekinthetők abban az értelemben is, hogy a meglévő épületeket jelentős mértékben megtartják. Az épületgépészettel kapcsolatos tervfejezet különösebb részletezés nélkül általános gépészeti ismertetést tartalmaz energiatakarékos rendszerek igénybevételével.
A pályázati mű egyik nagy erénye a megvalósíthatósága. A két épület különállása lehetővé teszi az ütemezést és lehetővé teszi azt is, hogy csak a színház épület valósuljon meg finanszírozás hiányában.
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk