Épületek/Középület

A telefongyár utóélete

2015.01.24. 11:00

A svéd modernista ipari építészet egyik gyöngyszeme a Stockholm déli elővárosában, a Telefonplanon található Ericsson gyár. Az egység bezárása után, Gert Wingårdh tervei alapján átépítve a svéd művészeti- és dizájnképzés ideális központja lett.

Miután az ifjú Lars Magnus Ericsson feltaláló és fejlesztőmérnök, állami ösztöndíjasként külföldi tanulmányutakat tehetett, hamar meglátta a lehetőséget a telefon- és távírógyártásban. Megismervén a Bell és Siemens készülékek működési elvét, 1876-ban – egy konyhában – műhelyt alapított, hogy külföldi tapasztalatai alapján saját telefonkészülékek fejlesztésébe kezdjen. Ezzel kezdődött meg az Ericsson gyár története.

Az első, kifejezetten az Ericsson számára épülő gyárat, a Stockholm belvárosához közel, a Tulegatanon létesítették 1896-ban, majd annak a Johan Laurentz tervezte folyamatos fejlesztése 1915-ig tartott. Két évtizeddel később a cég ismét költözni készült, immár távolabb, Midsommarkransenben déli elővárosban terveztek új gyárközpontot kialakítani. Ture Wennerholm, a főként ipari- és középületeket jegyző modernista svéd építész tervei alapján, korszerű, letisztult formákkal és nagy üvegfelületekkel operáló világos gyárépületet környezetébe Albert Lilienberg várostervező elképzelései szerint rendezett munkástelep is létesült. 1940-től, az Ericsson legfőbb termékéről elnevezett téren, a Telefonplanon folyik a termelés, majd idővel ideköltözött a gyár adminisztratív- és igazgatósági részlege is, 1964-től pedig közvetlen metróállomás kapcsolja a város többi részéhez.

Az 1940-es években a központi épület nemzetközi modernista vonulatához jól igazodó további szárnyépületekkel – kutató- és kísérleti részlegekkel – gyarapodott a telep, ami egységességében, funkcionalizmusában úttörő volt Skandináviában. 1948-ban egy 70 méteres vasbeton szerkezetű adótorony is épült a gyárépület sarkába. További fejlesztésekkel egészen 1991-ig folyamatosan bővült a gyár, az újonnan épülő épületrészek tervezésekor azonban mindig ügyeltek arra, hogy a tiszta összkép megmaradjon.

A termelés felgyorsulásával, az 1960-as és az 1970-es években, Stockholm más elővárosaiban újabb nagy gyárépületekkel gyarapodott az Ericsson, majd a nemzetközi szintű újra pozicionálás miatt 2003-ban a telefonplani telep bezárt. A gyár legelső épületegyüttese, mint a svéd ipari építészet kiemelkedő darabjai szerencsére hamar új, méltó funkciót találtak, 2004-ben ideköltözött az 1844-ben alapított képző-és iparművészeti egyetem, a Konstfack. A több mint 20.000 négyzetméter alapterületű, 1000 svéd és külföldi diákot oktató jó nevű intézmény ideális lehetőségeket örökölt a telefongyártól: nagy, világos, flexibilisen alakítható tereiből minden művészet ágnak megfelelő műtermeket, stúdiókat tudtak kialakítani Gert Wingårdh tervei alapján. A volt gyártelepen működő kampuszon a diákok munkáinak bemutatására szolgáló kiállítóhelyeket, illetve diákszállást is kialakítottak. A terület további részén, a később épült tömbök elbontásával, vagy radikálisabb átalakításával a Varg Arkitekter lakóparkot kíván kialakítani, illetve egy komplex fejlesztési terv keretében a Telefonplan környékén egy új, fiatal, dinamikus városközpont jönne létre.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk