A város mint nappali – penthouse Prágában
A Petr Janda vezette csapat egy ipari épületből kialakított lakást gondolt és alakított tovább, mely a penthouse jelleget kihasználva, a város látképét az otthon érzetébe integrálja.
A koncepció lényege, hogy elmossuk a lakás határait, és érzelmileg a város is a belső térbe kerüljön. Így a lakás terét nem szűkíti le a fizikai elhatárolás: az épületet körülvevő város a tér részévé válik, a hozzáadott homlokzati üvegezés pedig csak a beltéri klíma kényelmét tartja fenn. Az eredeti lakást penthouse otthonná alakították, ház a házon séma szerint. Az alaprajzi koncepció a helyszín karakterére és lehetőségeire épül: egy sarokház két tetőtéri szintje egy beépített terület határán, amely a völgyön keresztül kerül át a távoli, átfogó kontxtusba.
Az építészeti terv a penthouse egyedi, a környező épületek fölötti szuperpozíciójából merítkezik, és használja ki a kilátás előnyeit. Az építtető kompromisszumokkal teli felújításának felülírásával az új beavatkozás a hely eredeti szelleme felé közelít, tisztázva a külső elemek közötti finom kapcsolatrendszert. Ez különösen a torony felső emeletének nagy felületű üvegezésénél fontos, ami az áttetsző felületek minimális felosztása mellett minden ablakból látványos kilátást tesz lehetővé. Mivel az általunk tervezett épületrészben nem lehet a történeti értelmezést alapul venni (az eredeti víztározó felépítménye, részben újjáépített saroktornya, hozzáépített szárnyakkal), és tipológiailag más használatra (lakás) történő átalakításról van szó, nem dolgozunk az épület vitatható "ipari" jellegével, illetve az esztétikailag sem egyértelmű „loft" jelleggel. A vezérmotívum a belső tér szabad és folyamatos áramlása és annak végtelen optikai folytatása a környező városba.
Az elrendezéssel a lakást privát és közösségi zónákra osztották, kiegyensúlyozva a liftet és a bejárati lépcsőházat körülvevő hullámzó válaszfal acélmembránja által elválasztott teli és üres tereket. E hártya mögött rejtőzik az összes magán szoba, saját körbejárható terasszal. Az acél válaszfallal körülvett bejárati „öböl" és a torony végtelen szabad tere közötti feszültség a lakás természetes mozgásdramaturgiájának alapjává válik. Bár a penthouse elsősorban extrovertált, használói kényelme a paravánok és függönyök elhúzásával intim térré alakítható. A lakáson simán végigfutó fő válaszfal membránja, egy, a látogatók szeme elől rejtett, privát világot teremt maga mögött, és intuitív módon csak a lakás lakói számára marad olvasható a felosztás. A privát terület különálló lakrészekre (főhálószoba és gyerekszobák) tagolódik, saját, védett világgal, egyedi kilátással és kapcsolattal a városi tájjal. Fenntart egy jól elszigetelt részt a szülők számára, fő hálószobával, gardróbszekrénnyel és fürdőszobával, és elkülöníti a gyermekrészleget. A szomszédos teraszok ezt az alaplogikát követik, és természetesen úgy tagolódnak, hogy minden egyes szobával más-más irányban, más-más homlokzattal érintkeznek.
A fő hálószobához egy szoliter káddal és rejtett fülkés, WC-vel és zuhanyzóval ellátott fürdőszoba csatlakozik, és a közlekedőszobán keresztül érhető el, a gardróbszekrényhez csatlakozó könyvtárral. A két különálló gyermekszobából álló gyermekrész a folyosó öbléből egy fürdőszobával ellátott előszobán keresztül érhető el. A lakásba vagy a liftaknát megkerülő lépcsőházon vagy az akadálymentesített lifttel lehet belépni a folyosó öbölbe, amelyet egy acélfal vesz körül, amely beépített szekrényeket és cipősszekrényeket tartalmaz, valamint ajtókat az összes privát részre. Az ajtók az acélfalba vannak rejtve, láthatatlan, süllyesztett, kilincs nélküli mechanizmussal nyithatók, míg a szekrények nyomó-nyíló mechanizmussal. A torony lakóterének dramaturgiáját a tér fokozatos felfedezése és megnyitása adja, amit a bejárati öböltől a két emeleten keresztül összekötött, panorámás nyitott élettér felé haladva tapasztalunk. Az alsó szint padlótól mennyezetig tartó szerkezeti üvegezése követi az alatta lévő lakás mintázatát, és francia ablakokkal egészül ki, míg a felső szint üvegezésének nincs mintázata. A torony öt oldalának mindegyike egyetlen üvegből áll; a hatodik oldal három azonos tolóelemre oszlik, amelyek a tetőkerttel kötik össze.
A kertet a belső térrel egy fából készült terasz köti össze, amelyet a homlokzatba integrált, behúzható napellenző árnyékol. A kertet a liftakna feletti központi domb köré tervezték, ami egy magasabb szubsztrátréteget tesz lehetővé az intenzív zöldítés számára (látszólag "öntermékeny" nyírfák). A széle felé haladva fű- és virágágyásokba vált át, amelyeket dísz- és mezőgazdasági növényzet kompozíciói alkotnak, ehető gyümölcsökkel. A tető széle körül egy finom acélkorlát van kötélzsinórral, amely nem látszik a magas füvek és évelők között. A lakás alsó szintjén lévő teraszok fadeszkákból állnak, melyek a belső padló mintázatát követik. Ezt virágládák szegélyezik, melyekben fűszernövények és gyógynövények találhatók.
A kétszintes lakótér legdominánsabb eleme egy felfüggesztett acéllépcső, amely szoborszerűen helyezkedik a mennyezet ellipszis alakú kivágásába. A lépcsőház egy könyvtárat rejt a plasztikus mennyezettel kialakuló térben. A konyha követi a bejárati válaszfal folyamatos formálását, és tömör hátterű, "lebegő" szigetként van kialakítva, amely az étkezőasztallal és ülőbútorokkal a lakótér alsó részébe áramló szerves kompozíciót alkot. A konyha a hátsó konyhai helyiséggel és kamrával van összekötve, amely mind a konyhatérből, mind az előszobából megközelíthető. Ez a modul kapcsolódik a mosókonyhához és a háztartási helyiséghez, amely egy acél válaszfalon keresztül egy rejtett ajtón keresztül érhető el. A konyha öblének szemközti részén, a kerek fal mögé rejtett vendégfürdőszoba található, amely közvetlenül a lakás közösségi részéből érhető el. A WC és a zuhanyzó a többi fürdőszobával megegyező módon, fülkékben került elhelyezésre.
Anyagok
A felhasznált anyagok megfelelnek a világos és többnyire fehér térnek, valamint annak két "világra" való felosztásának egy domináns sötét acél válaszfal által. A felületet mindkét oldalról maratással, csiszolással és polírozással kezelik egy meleghengerelt fekete acéllemezen, amely egy faanyagszálas lapra van felhúzva. Az összes ajtó és nyílás keret nélküli, e válaszfal egybefüggő felületébe vágva. A padló széles deszkákból készült, amelyek a főhomlokzatra merőlegesen futnak végig az egész lakáson, és a teraszokon lévő deszkákig folytatódnak. A mennyezetek finom textúrával készültek, beleértve a világítás és a légkondicionáló süllyesztett részeit, valamint a felső szinten lévő függő hinták és egyéb elemek beépített burkolatait. A belső lépcső korlátja emelkedő és ereszkedő ívet hoz létre, hogy a lehető legkevésbé szakítsa meg a panorámát, és egy függőággal felszerelt függőágyat, amely hozzáfér a helyhez, ahol a korlát a padlót érinti. A tér megvilágítása szórt, visszavert fény és a válaszfalak íveit bélelő rejtett vonalak segítségével történik.
Technológiai tervezés
A projekt a jelenleg elérhető legprogresszívebb szabványnak megfelelő, csúcstechnológiai megoldásokkal dolgozik. A technológiák szándékosan rejtettek, ezért gyakorlatilag láthatatlanok, és a lakás hátterében rejtett erők maradnak. A beltéri hőmérséklet-szabályozás alacsony hőmérséklet-átvitelen alapul, a hőmérséklet-változások nem érzékelhetőek. A rendszer környezeti klímát teremt, és a légcsere során a levegő nyilvánvaló áramlása nélkül tartja fenn a kellemes hőmérsékletet. A rejtett fűtés- és hűtéselosztás a padlóba és a mennyezetbe van beépítve, és az ablakokat bélelő réseken keresztül elosztott klíma is szinte láthatatlan, és nem zavarja a lakás vizuális kialakítását. Az elsődleges energiaforrás egy levegő-levegő hőszivattyú, amely a teraszon egy akusztikailag elkülönített aknában van elrejtve. A maximálisan nyitott homlokzatot nagyméretű, fehér színű külső paravánok egészítik ki, amelyek árnyékolják a napfényt, és belülről még csukott állapotban is átlátszóak maradnak, hogy a várossal való kapcsolat fennmaradjon.
Szerk.: Bendicskó Laura