Nézőpontok/Kritika

A város védelmében

1/14

CET. Fotó:Garai Péter

?>
CET.  Fotó:Garai  Péter
?>
CET.  Fotó:Garai Péter
?>
CET.  Fotó:Garai  Péter
?>
CET.   Fotó:perika
?>
CET.   Fotó:perika
?>
CET.   Fotó:perika
?>
CET.   Fotó:perika
?>
CET.  Fotó:perika
?>
CET. Fotó:perika
?>
CET. Fotó:perika
?>
CET. Fotó:perika
?>
CET. Fotó:perika
?>
CET. Fotó:perika
?>
1/14

CET. Fotó:Garai Péter

A város védelmében
Nézőpontok/Kritika

A város védelmében

2011.02.11. 11:24

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Pálfy Sándor

Vélemények:
6

Dosszié:

Pálfy Sándor DLA, a BME Urbanisztikai Tanszék vezetőjének gondolatai Budapest kivételes értékeiről, a CET-ről, a közeljövő tervezett fejlesztéseiről és a nagy tervpályázatok hiányáról.

Bernard Oudin francia esszéista 1972-ben megjelent könyvének címét kölcsönöztem írásomnak, amely valóban a város, jelen esetben Budapest védelmének jegyében született. Mert meggyőződésem, hogy védeni kell, mivel különleges érték, és egyre nagyobb érték. Kivételes fekvése, a Dunával való bensőséges kapcsolata és meghatározó eklektikus épületállománya egyedülálló a világon. Távol-Keletről idelátogatók kérdezték a közelmúltban a város rendkívüli adottságain és szépségén elámulva: nektek hogy sikerült megőrizni a város XIX. század vége óta szinte változatlan sziluettjét és távol tartani a világ nagyvárosait uniformizáló sztárépítészetet és felhőkarcolókat? Kívülről nézve ez ugyanis ritka értéknek számít, amit egyébként az UNESCO Világörökség is megerősít. Miért nem látszik ez belülről is ennyire világosan? Írásom elsődleges célja a város meglévő értékeinek tudatosítása és buzdítás azok védelmére. A választott cím nem jelent mást, minthogy minden gondolat, minden szó kizárólag a város érdekében került papírra.

 

CET.  Fotó:Garai  Péter
1/14
CET. Fotó:Garai Péter

CET.  Fotó:Garai Péter
2/14
CET. Fotó:Garai Péter

CET.  Fotó:Garai  Péter
3/14
CET. Fotó:Garai Péter

 

Pásztor Erika a múlt héten a Cseh Kultúra Házában tartott Urbanity-s bemutatón kezdeményezte a BME Urbanisztika tanszékével való szakmai párbeszédet fővárosunk aktuális városépítészeti kérdéseiről. Ezért aktuális és konkrét ügyekről fogok beszélni, hogy mondandóm mindenki számára világos legyen, és ne maradjon az elméletek szintjén. Alkotó építészként és egyben tanárként csak ennek látom értelmét. Amennyiben lesz rá igény, a továbbiakban is szívesen megosztom szakmai véleményemet az Építészfórummal a Város védelmében.

CET – Kulturális, rendezvény és bevásárló központ (tervező Kas Oosterhuis/NL)

Talán azért ezzel kezdem, mert napról-napra szembesülök látványával, a születésétől kezdve nyomon követhetem épülését egyetemi szobám ablakából. Az építés folyamata, ami a közraktárak szinte földig rombolásával kezdődött, majd vasbetonból való újraépítésével folytatódott, végül a különleges héjszerkezetnek a legmagasabb pontjából lefelé való építésével végződött, mára nyugvópontra került. Az épület kívülről a befejezettség állapotát mutatja. Lassan megszokom a jelenlétét a Duna partján, és talán csak idő kérdése, hogy az épület a pesti sziluett elmaradhatatlan részévé váljon. Miért? Azért, mert a közraktárak megmaradt épületeit igyekszik magába integrálni, a mérete nem feszíti túl a rendelkezésére álló teret, igazi kortárs épület, amely a régi értékekre is valamilyen mértékben tekintettel van. Idővel majd elfeledjük, hogy a közraktárak eredeti megjelenése teljesen megváltozott, az ablakokat keretező architektúra kemény polisztirol habból készült, és az eredeti számítógépes szuperstruktúra utángyártott kézműves munka terméke.

 

CET.   Fotó:perika
4/14
CET. Fotó:perika

CET.   Fotó:perika
5/14
CET. Fotó:perika

CET.   Fotó:perika
6/14
CET. Fotó:perika

CET.   Fotó:perika
7/14
CET. Fotó:perika

CET.  Fotó:perika
8/14
CET. Fotó:perika


 

 

De mindezt csak az feledtetheti, ha a CET valóban kulturális- és rendezvény központ lesz, mint ahogy az az eredeti terveken szerepelt, nem pedig - mint a verebek csiripelik - az x-edik pláza, a város szégyeneként kirakva a Duna partjára. Mondhatjuk, hogy ez már nem építészet, de az egész történet megítélésében meghatározó jelentősége lesz ennek a döntésnek. Véleményem szerint Budapest vezetése soha vissza nem térő ziccer helyzetet hagy ki, ha a városnak ezen a kitüntetett pontján nem önmagát reklámozza egy, a város múltját, jelenét és jövőjét bemutató, pezsgő életű információs, kulturális, szórakoztató központtal, amelyben egy sor olyan funkció lenne elhelyezhető, ami a meg nem épülő Városháza-bővítménybe került volna (többek között a VIII. kerületi raktárban porosodó, bedobozolt 1:500-as Budapest fa modell, ami szerintem világszám). Biztos vagyok benne, hogy - ha nem is közvetlenül pénzben kifejezve -, de rövidtávon megtérülő befektetése lenne ez a fővárosnak hírverésben, idegenforgalomban.

 

CET. Fotó:perika
9/14
CET. Fotó:perika

CET. Fotó:perika
10/14
CET. Fotó:perika

 

 

Nem esik innen messze a másik aktuális helyszín, a BME Déli Campus, és annak tengelyében a tervezett, Bolyai János nevére keresztelt Gyalogos híd. Talán köztudott, hogy az eredeti ötlet a Budapesti EXPO idejéből származik, amikor a Világkiállítás két partját volt hivatott gyalogosan összekötni. Ma már jogosan merülhet fel a kérdés, hogy valóban a városnak ezen a pontján a legindokoltabb az összekötés, a Campust a Dunától elválasztó, kétszer kétsávos út és a csepeli HÉV vonala között, vagy azok fölött? Igaz, mint a hírekből kiderül, ma már nem is gyalogos hídról van szó. Ehelyett egy szórakoztató, vendéglátó és szálloda funkciót is magába foglaló építményről a Duna közepén, azaz a vízben lábakra állított épületről, keresztben a Dunán, a déli irányból tökéletesen elzárva a város látványát. Ilyen típusú dunai hídnak a megvalósítását óriási hibának tartanám az egész főváros területén, kb. akkorának, mint egy, a Dunával párhuzamos híd építését a Duna közepén. Gyalogos híd címén valójában olyan, intenzív gépkocsis kiszolgálást igénylő funkciók kerülnének a Duna fölé, amelyeknek hídfői nem gyalogos megközelítést, hanem új közlekedési csomópontok képét vetítik előre. Legyen valódi gyalogos híd a Dunán vagy a meglévők valamelyikéből, vagy akár egy új, de hogy hol és milyen, annak eldöntése a Duna teljes fővárosi szakaszát vizsgáló, megalapozott hatástanulmányra épüljön! És ha az a döntés, hogy legyen, az csak egy nagyon alaposan előkészített programra kiírt tervpályázat keretei között kiválasztott terv alapján valósulhasson meg. Megérdemelné a főváros és folyója!

 

CET. Fotó:perika
11/14
CET. Fotó:perika

CET. Fotó:perika
12/14
CET. Fotó:perika

CET. Fotó:perika
13/14
CET. Fotó:perika

 

 

Ezzel térnék rá a harmadik témára, a pályázatok kérdésére. Az utóbbi hetek híradásai az elhatározott fejlesztésekről (Budai Várnegyed, Várbazár, Bolyai híd, Konferencia Központ a MÜPA mellett, Stadion Debrecenben, Szuperlézerközpont –ELI- Szegeden, stb.) szinte minden esetben látványtervekkel együtt jelentek meg, ami arra utal, hogy a döntések mögött már konkrét tervek is vannak. Tudjuk, hogy a közbeszerzések jelenlegi szabályozása meglehetősen megnehezíti és néha meg is kérdőjelezi a tiszta versenyt, de a főváros és az ország közállapotainak megítélését itthon és külföldön egyaránt jelentősen javítaná, ha ezek az építész feladatok nem fű alatt kelnének el, hanem tisztességes szakmai versenyben kerülnének a legjobb tervek kiválasztásra és megvalósításra. Ennek bevált módja a nyílt építészeti tervpályázat, akár nemzetközi zsűrivel. A rendszerváltás után ennek nagyon jó gyakorlata kezdett kialakulni, de sajnos az utóbbi 3-4 évben szinte eltűntek az olyan nagyobb nyilvános építészeti tervpályázatok, amelyeknek a végeredménye megvalósult épület lett volna. De ami talán még ennél is fontosabb, a nyilvános pályázatokkal tudatosíthatnánk az országon belül és vinnénk hírét a határokon kívülre fővárosunk páratlan értékeinek és annak, hogy azokat meg is becsüljük azzal, hogy minden esetben a lehető legjobb építészeti megoldások kiválasztására és megvalósítására törekszünk, a város védelmében.

Pálfy Sándor
BME Urbanisztika Tanszék
2011. február 3.

 

Vélemények (6)
litkey csaba
2011.02.13.
17:48

Tisztelt hozzászólók! Szeretném azt ha az internet speciális hagyományai, nevezetesen a névtelenül nagyotmondás, nem erősödnének fel ezen az oldalon is. Egyetértek Pálfy Sándor gondolataival és javaslom, hogy mint kamarai tagok, jelezzük saját kamaránknak, hogy foglalkozzon a témával. Ez lenne a részvételi demokrácia. Nézzünk előre és tegyünk meg mindent amit most tehetünk, hiszen mi alakítjuk a jelenünket, és mint építészek sok ember jövőjét is. Valószínű, hogy az olvasóközönség, egy része tagja a tervtanácsoknak, a pályázat előkészítőknek, a döntéshozóknak, tehát fogjunk össze és tegyünk az ügy érdekében. üdvözlettel: Litkey Csaba

kek-szakall
2011.02.13.
11:36

milyen értékek? "vinnénk hírét a határokon kívülre fővárosunk páratlan értékeinek" az érték, hogy minden amink van az pont százéves? a dualizmusban épült a Kárpátmedence fővárosa... mi adtuk a parasztokat, az osztrákok az adminisztrációt? erre vagyunk büszkék? láthatjuk az osztrákok és a magyarok mire mennek külön... a következtetéseket le lehet vonni. mit tett hozzá a XX. század? SEMMIT... talán csak a II. vh utáni újjáépítés említhető. úton poroszkáló 50 éves 7es buszok is mozgó közlekedés múzeumi darabok. tiszta retró. 1990-től? pusztulás és halál. mink van? rohadó utak, frissen megépült szétfagyott közterületek (szökőkutakkal), köztéri gödrök, amik egy soha be nem fejeződő ideiglenes állapotú építkezést mutatnak, lebetonozott köz zöldterületek, omló várfal, beszakadó pincék, csúszó löszfalak, évi 4 árvíz, gáttalan vörösiszap... stb. miért? a "magyar ugaron" mucsai az értelmiség is. pillanatnyi előnyökért az országot eladják. a fides nem tesz mást csak bevégzi a folyamatot. a szakmákat bedarálja. erre van igény. a kamara és az építész elit a zászlóvivője az egésznek. akkor szól amikor nincs morzsa... sosem hallottam olyat, pl fővárosi tervtanácson, amikor méltatlanul a másik építész munkáját alázták, hogy egy másik tag odaszólna: nem ez a dolgunk, hogy munkát elvegyük és az építészeket megalázzuk, fogja vissza magát... addig Pálfy Úr hol volt? amíg pusztultak az értékek? csak nem otthon ült ölbe tett kézzel? ez kb olyan hiteles mint amikor; gyurcsány mondja: orbán ne lopjon. ÉN tényleg kizárólag CSAK a "város védelmében" írtam...

lecsó
2011.02.14.
01:17

@kek-szakall: Akkor szerinted a szerzőnek mit kéne csinálnia konkrétan? És igen, a kamara és az építész elit KELL, hogy a zászlóvivője legyen a dolgoknak. Persze nem mindegy, kinek a zászlóját viszik. A befektető urakét és a politikus elvtársakét, vagy valami másét, ami előtt előbbi illetők is kénytelenek fejet hajtani. Egyébként szerinted Bécsben vagy Prágában milyen látványos dolog történt a XX. században? És vajon a turisták tényleg Hundertwasserért, meg holmi táncoló házakért özönlenek hozzájuk? De ha már Bécs: Zaha Hadidtól nálunk Jelet rendeltek, és azt is egy láthatóan jelépítésre totál alkalmatlan közegbe. Nézd meg, hogy Bécsben hol van a háza, és annak mi a funkciója. Pedig biztos ők sem a telefonkönyvből, találomra szedték a nevét. A cikkből azzal nem értek egyet, hogy a Közraktárak plázásítása ne lenne építészeti kérdés. Szerintem nagyon is az. Abban a formában feltétlenül, hogy amennyiben tényleg ez lesz belőle, akkor a várostervezést gyakorlatilag hátulról illették. És mindezt ráadásul közterületen, azaz nem egy Az én házam, az én váram: ha nem tetszik, el lehet menni (vagy inkább húzni) helyen. Demjánnal arról kellene elbeszélgetni, hogy próbáljon meg kicsit türelmesebb lenni. A hídötlete már most is értelmetlen, de mihelyst a Lágymányosi déli oldalán is megindulnak a fejlesztések, még nevetségesebbé válik. Sőt, a nyilván több emelet magasságú beépítéssel elvenné a kilátást az ottani telkektől, vagyis csökkentené az értéküket, ami feltehetően kihatna az építési minőségre is. Gyalogoshidat - de természetesen nem hídházat - majd akkor kell építeni, ha a mögöttes terület, a Soroksári és az Üllői út között átlényegült belvárosi negyeddé. Ami ugye, nem mostanában lesz. Ha rosszul megy az üzlet, az szomorú, de komolyan úgy gondolja, hogy ezen egy plázahíd fog majd segíteni? Nem pedig a város továbbterjeszkedése dél felé? Ha pedig plázát akar, ott a saját telke, hajrá. Szerintem a városvédőknek (nem személyekre, szervezetekre gondolok, hanem attitűdre) afféle akciócsoportként kellene működniük. Látható, hogy minden problémás projektnek más és más baja van: Az egyik kb. jó lenne, "csak" a bejárata nem az, a másik úgy épült meg, hogy nem tudni, mire használják, a harmadik teljesen elvetélt ötlet, a negyediknél halvány fogalma sincs senkinek, hogy mit kéne kezdeni vele, de mindenki szeretné, ha megújulna, az ötödik úgy rombolna értéket, hogy cserébe csillogó üveggyöngyöt adna, ahogy a bennszülötteknek szokás stb. Márpedig különböző kérdésekre különbözőek a válaszok is. Meg az azokhoz vezető út is. Egy ilyen "gyalogoshídnál" nem kell elmagyarázni az átlagcivilnek, mi vele a gond, hiszen kb. ő is látja. Egy Közraktáraknál viszont majd akkor fog gyanakodni, ha esetleg beázik, vagy egyéb műszaki gond támad, vagy ha épp a megvalósult funkciók lesznek vonalalattiak. Egy "gyalogoshídnál" nem tüntetni kell, meg hasonlók, hiszen szakmailag nyilván könnyen le lehet tolni az asztalról. Azt pedig, hogy egy szakmailag védhetetlen projekt ne tudjon mégis megvalósulni, nem az utcán kell elérni. Ezzel szemben áll a Szépművészeti, ahol a bejárat elsősorban nem építészeti kérdés dolga, hanem a közvélekedésé. Egyszerűen azért, mert az a hely része a köz tudatának, ezért elsődleges beleszólása kell legyen abba, hogy mi történik ott (a felszínen!). Megint más a helyzet a Bécsi utcával, mert ami egy építésznek esetleg érték, az a civilnek csak a leendő fényes pláza felejtendő előzménye. Vagyis az alternatív módszerek használata, a projektenkénti rugalmas reagálás lenne a lényeg szerintem. Ha ezt a "hidat" nem lehet szakmai alapon megakadályozni, akkor MIT LEHET? Ha te vagy az FC Barcelona, akkor meg kell tudnod verni (szakmai alapon) a BKV Előrét, akkor is, ha ellened fújnak, a közönség meg kifütyül. Ha pedig "vegyes védekezésre" van szükség, mert a probléma részben a közönség és az építészek között kommunikáció hiányából, az ismeretterjesztés fejletlenségéből fakad, részben pedig a műemléki előírások feltehető megsértéséből, ott ennek megfelelően kellene eljárni. A projektről projektre haladás nem túl nagyívű gondolat, de ahol nincs egyetlen fix pont sem (erőtlen Kamara, bizonytalan jogi háttér /pl. tervpályázat dolga/, ambivalens civil támogatás), ott hogyan lehetne másként? A béka is addig kapálózott, amíg végül összeköpülte a tejet. Ha már lesznek szilárd pontok: ami hülyeség, az nem épül meg, ami védendő, az megmarad, ami felújítandó, az megújul, ahol újat akarunk, ott szabályosan járunk el stb, akkor majd lehet nagyobb léptékben is tervezgetni.

homlokrakodo
2011.02.11.
20:24

ez mind szép, jószándékú derék írás. egyet is értünk vele, kárhogy az égvilágon semmi értelme. drága kamaráink, szövetségünk, jeles egyetemeink széplelkű értelmiségei mikor veszik már észre, hogy az ilyen intellektuális nyafogások kora lejárt. tessenek inkább az elcseszett közbeszerzési törvényt módosító javaslatokat fogalmazgatni, vagy ha majd eljön az idő tüntetéseket szervezni az aktuális építész don juanjaink újabb tervezett hülyeségei ellen. itt, ezen a helyen közzétett nyílt leveleknek és szakmai polemizálgatásoknak a hatása egy nagy nulla, ne nyugtassuk magunkat ezzel, hogy akkor mi mostmár mindent megtettünk a tiszta szakmagyakorlásért. az indexen, a csipak családi házának elépítéséről nemrégiben megjelent cikk és az azt követő rendőrségi feljelentés, egyedül többet használ az építész szakmának mint az összes szakmaképviseleti szervezet elmúlt tíz éves verbális szerencsétlenkedései együttvéve.

EMA
2011.02.12.
14:31

@homlokrakodo: Azon felül, hogy megköszönöm a cikk írójának, hogy vette a fáradtságot és világos, egyértelműséggel leírta véleményét, az előttem hozzászóló megjegyzésének cáfolataként, hadd mondjam el, hogy a sajtóban megjelent "szövegek" hatása konkrét példákon is lemérhető, és ha az kevés, a hozzászóló szemében, akkor az azért van, mert túl kevesen vagyunk, akik hajlandók sumákolásmentesen közölni a véleményünket és kiállni azért akkor is, ha az nem népszerű a politikusok, a döntésthozók szemében! A magyar építésztársadalom tekintélye éppen azért olyan csekély, mert évtizedeken át leborult a hatalmi döntések előtt, kiszolgálta azokat, ahelyett, hogy a közösséggel kötött volna együttműködési szerződést! A szolgalelkűség vezetett oda, hogy ha valaki megőrizve szakmai tisztességét kimondja, amit gondol, azt értelmetlenségnek titulálja a szabadságot nem becsülő tömeg! Egy olyan országban, ahol azt, aki következetesen képviseli a szakmai meggyőződését, függetlenül attól, hogy éppen milyen színű a politikai hatalom, azt szélmalomharcosnak titulálja a sajtó, ott még nagyon nincs demokrácia! Az emberek többségének fejében még nem született meg a demokráciához nélkülözhetetlen viselkedési minta! Tüntetni csak végső soron kell, ha a hatalom annyira értetlen, hogy nem érti a szót, de előbb ki kell mondani a magunk igazságát! A sok egyéni vélemény együtt képezi azt az erőt, ami ellensúlyt jelenthet a despotizmussal szemben. A hallgatás az önfeladás jele - le kéne már szokni róla! Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

Pákozdi Imre
2011.02.13.
09:45

@EMA: Egyetértek Pálfy Sándorral és Eva M. Amichay-jal. Külön nagyra becsülöm azt, hogy Pálfy úr őszintén leírta a CET-tel kapcsolatos pozitív véleményváltozását. Sokan voltunk - vagyunk így ezzel az épülettel.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk