Nézőpontok/Kritika

A Város védelmében 4.

1/5

Tömő utca - fotó: Garai Péter

?>
Tömő utca - fotó: Garai Péter
?>
Grund - fotó: Garai Péter
?>
Tömő utca környéke 2009, fotó: Garai Péter
?>
Tömő utca környéke 2009, fotó: Garai Péter
?>
1/5

Tömő utca - fotó: Garai Péter

A Város védelmében 4.
Nézőpontok/Kritika

A Város védelmében 4.

2012.05.07. 10:06

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Pálfy Sándor

Ingatlanfejlesztés = Városfejlesztés? Lehet-e köztük közös nevezőt, célt, netán kompromisszumot találni? Pálfy Sándor, a BME Urbanisztikai Tanszék vezetőjének összefoglalója a Corvin-Szigony projekt kapcsán az ingatlan- és városfejlesztők között folytatott szakmai párbeszéd legújabb állomásáról, a BME-n megrendezett konferencia tapasztalatairól.

Az elmúlt hetekben örvendetesen beindult egy szakmai párbeszéd a Corvin-Szigony folyamatban lévő ingatlanfejlesztése apropóján. Az első megszólaló Radványi Gábor, a Futureal ingatlanfejlesztő cég főépítésze volt, akinek írása 2011 nyarán jelent meg a Magyar Építőművészetben „Fejlesztés terhe mellett" címmel. E cikkre reagáltam az Építészfórumon ez év januárjában „A Város védelmében 3." című írással, aminek eredménye egy kétórás beszélgetés volt a szerzők között, a fejlesztés helyszínén. Kezdtük egymás érvrendszerét egyre jobban megismerni, aminek talán az is oka lehetett, hogy mindketten végzett építészek lévén, közös nyelvet beszéltünk.

A párbeszéd a közvetlen Húsvét előtti héten folytatódott, amikor az ÉTK és a BME Építészmérnöki Kar HÖK által megrendezett konferencián az ingatlanfejlesztés volt a téma. Három magas színvonalú előadást hallhattunk a fővárosban folyó, illetve napjainkban inkább akadozó ingatlanfejlesztésekről - többek között a Corvin-Szigony fejlesztésről -, természetesen az ingatlanfejlesztők szemszögéből. Megtudhattuk azt is, hogy mi vezetett a Corvin-Szigony nemzetközi sikeréhez. Elsősorban a kiváló helyszín (Location, location, location!), kiváló közlekedési adottságokkal a Belváros közelségében. (Természetesen ettől még nem válik Budapest új belvárosává, ahogy azt a közeli plakátok hirdetik.) A legfontosabb eredmény azonban – Radványi szerint – a jó hely megtalálásán túl az új hely létrehozása (teremtése!) volt a fejlesztés során. Ez utóbbi különösen találó (még, ha a teremtés egy kicsit erős is ebben a kontextusban), ha összehasonlítjuk a fejlesztés előtti és az azt követő állapotokat a Corvin-Szigony projekt területén. Az „új helyen" ugyanis egyetlen eredeti épület és egyetlen eredeti család nem maradt, mert vadonatúj minden (kivéve a Grund-ot, ami egy kihalt állatfaj utolsó, kipreparált példányaként jelenik meg a területen, és ki tudja, meddig lesz megtekinthető).

 

Tömő utca - fotó: Garai Péter
1/5
Tömő utca - fotó: Garai Péter

 

 

Engem ért a megtiszteltetés, hogy - kicsit kakukktojásként - a másik oldalt, a Városépítészetet képviselhettem ezen a késő estébe nyúló, az ingatlanfejlesztésekre fókuszáló beszélgetésen (megható volt a hallgatók lankadatlan figyelme és érdeklődése, amit én eddig még soha nem tapasztaltam egyetemi órákon, este 9 óra után). Szeretném röviden összefoglalni előadásom tartalmát azért, hogy azok számára is érthető legyen az azt követő párbeszéd, akik nem voltak jelen.

A rövid előadás az „Ingatlanfejlesztés = Városfejlesztés?" címben feltett kérdés megválaszolására tett kísérlet volt, ami a két fogalom definiálásával kezdődött. Mit értünk ingatlanfejlesztés alatt? Szerintem: Az ingatlan tulajdonosának értéknövelő befektetése, amely az ingatlanát működőképessé, piacképessé teszi és ezzel alkalmassá arra, hogy a befektetése idővel megtérüljön, majd anyagi hasznot hozzon. És mit értünk városfejlesztés alatt? Szerintem: A város folyamatos működésének a fenntartása és a növekvő lakossága számára egyre magasabb szintű életkörülmények (fizikai és szellemi) biztosítása, előre tervezett és szabályozott körülmények között.

Szemmel láthatóan a két definíció elég messze esik egymástól ahhoz, hogy könnyű legyen megtalálni a közös nevezőt. A város felfogható a benne található ingatlanok halmazaként, amiből következik a hierarchia ingatlan és város, illetve azok fejlesztése között. A közterületek pedig a kötőszövetét adják a városnak, ahol a fejlesztések a leghatékonyabbak. Véleményem szerint a közterületein dől el, hogy milyen is a város, hogy érzik magukat benne az emberek! (Ezért tartjuk olyan fontosnak a közterületek problematikájának megismertetését és megértetését a BME építészmérnök hallgatóival a közterületi tantárgyaink segítségével).

A város- és ingatlanfejlesztés közötti kapcsolat talán a közügyek, azaz a városi érdekek felől közelítve világítható meg a legjobban. Ebben a kontextusban a városfejlesztés a cél, az ingatlanfejlesztés pedig annak eszköze. A bajok ott kezdődnek, ha a szerepek felcserélődnek, azaz a városfejlesztést nem városi érdekek mozgatják (pl. a Kormányzati Negyed vagy a Nemzeti Színház esete), illetve ha az ingatlanfejlesztés a közügyek fölé helyezett céllá válik. Ez utóbbi kategóriába sorolható véleményem szerint a Corvin-Szigony ingatlanfejlesztése, ami világháborús léptékű pusztítással kezdődött, majd az „új hely" létrehozásával folytatódott, új lakókkal. Sejthető, hogy a címben feltett kérdésre az előadás végére az „Ingatlanfejlesztés ≠ Városfejlesztés válasz jött ki matematikailag.

 

Grund - fotó: Garai Péter
2/5
Grund - fotó: Garai Péter

 

 

A két, egymást követő előadásban feltűnően sok volt a közös momentum. A megértést segítő matematikai formulák kölcsönös alkalmazásán túl a város- és ingatlanfejlesztésnek úgy tűnt, hogy legfontosabb közös célja a várost lakó ember életkörülményeinek a javítása. Eltérés a jó minőségű városi élet különböző kritériumaiban volt. Az ingatlanfejlesztő az irodák alkalmazottai és a nagy számban megépült kislakások szingli és átmeneti lakóinak télen-nyáron azonos komfortot nyújtó bevásárlási lehetőségeiben és a főváros legnagyobb fitness központjának szolgáltatásaiban látja a javuló életkörülményeit olyan embereknek, akik azelőtt máshol laktak. A városépítész pedig azt tartaná a terület Főváros szempontjából kedvező, szerves fejlődésének, ha legalább részben a megmaradó házakban, és a korábban itt lakó emberek találhatnák meg a projekt területén megélhetésüket és családjaik életének kiteljesedési lehetőségeit. Az „új hely" (új emberekkel) koncepció a város fejlődésének több évszázados folyamatát szakította meg ezen a területen, ami a város nagyobb térbeli és időbeli összefüggéseit tekintve megkérdőjelezhető beavatkozás még akkor is, ha a fejlesztés helytől idegen, túlzott volumenétől eltekintünk.

Az előadásokat követő beszélgetés sokkal inkább az elhangzottak kölcsönös értelmezéséről, mint a másik fél meggyőzéséről szólt. Kiderült, hogy nem átugorhatatlan az árok, ami jelenleg ingatlanfejlesztés és városfejlesztés között húzódik egy olyan projekt megítélésében, mint a Corvin-Szigony. Ennek illusztrálására érdemes felidézni a találkozót lezáró két gondolatot az árok két oldaláról.  

Radványi Gábor szerint az ingatlanfejlesztők lennének a legboldogabbak, ha a főváros által meghatározott, kiszámítható, szabályozott keretek között lehetne Budapesten ingatlant fejleszteni. Ha a főváros a távlati fejlesztéseinek tükrében pontosan meg tudná határozni, hogy hol, mit és mekkorát szeretne megépülve látni. Az ingatlanfejlesztőnek ebben a helyzetben nem lenne más feladata, mint megvizsgálni a kínálkozó lehetőségeket, hogy melyek egyeztethetők össze az ő fejlesztési és üzleti elképzeléseivel, és minden energiáját magára a fejlesztésre tudná fordítani, városrendezési tervek készíttetése és évekig elnyúló, bizonytalan kimenetelű és bekerülési költségű jóváhagyatási procedúrája helyett.

 

Tömő utca környéke 2009, fotó: Garai Péter
3/5
Tömő utca környéke 2009, fotó: Garai Péter

Tömő utca környéke 2009, fotó: Garai Péter
4/5
Tömő utca környéke 2009, fotó: Garai Péter

 

 

A városépítész pedig olyan fejlesztéseket tartana szerencsésnek a főváros területén, amelyek a város meglévő értékeit minél jobban megőrzik, a városlakók minél szélesebb körének érdekeit szolgálják és hosszú távú víziókra épülnek. Természetesen ezek megvalósításához rendezett, szabályozott és egyértelmű körülmények szükségesek.

Nem mondtuk ki, de mintha valaki hiányzott volna a beszélgetésről: a Főváros, akinek hosszú távú elképzelései vannak a páratlan értékekkel rendelkező, gyönyörű városunk jövőjéről, és akinek lehetősége, de egyben kötelessége is lenne a fejlesztések rendezett, szabályozott és egyértelmű körülményeinek megteremtése.

A beszélgetés végén azt éreztem, hogy ingatlanfejlesztésnek és városfejlesztésnek sokkal több közös célja van, mint ahogy az a megvalósult ingatlanfejlesztések többségét látva elképzelhető lenne. Ezért érdemes lenne folytatni kibővített körben a párbeszédet ingatlanfejlesztés és városfejlesztés összefüggéseiről azért, hogy ne csak szóban, hanem fizikai megvalósulásában is minél jobban közelítsen a két fogalom egymáshoz, a Város védelmében!

Pálfy Sándor
2012. április 23.
BME Urbanisztika Tanszék

Kapcsolódó oldalak:


Fejlesztés terhe mellett


A város védelmében 3.


A város védelmében 2.


A város védelmében

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk