Épületek/Örökség

A VI. kerület eleganciája: séta az Andrássy úton

1/4

?>
?>
?>
?>
fotók: BG
1/4

A VI. kerület eleganciája: séta az Andrássy úton
Épületek/Örökség

A VI. kerület eleganciája: séta az Andrássy úton

2006.10.09. 13:52

A „Megújuló építészeti örökségünk- kirándulások és séták az örökségvédelem sikerei nyomában" címet viselő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Múzeumok Őszi Fesztiválja közös, Budapest külső helyszínein zajló építészeti programjainak nyitó délutánján, az Andrássy úton kalauzolt Tahi-Tóth Nándorné, építész.

Ha hatodik kerület és elegancia, akkor természetesen mindenkinek az Andrássy, vagy korábbi nevén a Sugárút jut eszébe. Sétánk az Erzsébet téri Gödörnél indul, majd az Oktogonon fejeződik be. Ez megfelel az Andrássy út hagyományosan három szakaszra történő felosztásának első állomásával. A szakaszok jellemzői, hogy a városból kifelé haladva egyre szélesebbek, levegősebbek. A zártsorú, három-négy emeletes épületek a meghatározóak az első, a Deák tér és az Oktogon közötti szakaszon. Ezt követi a második szakasz, a Kodály köröndig, a szintén zártsorú építés, de itt a házak alacsonyabbak, továbbá megjelenik a szervizút, amely fasor hangulatot eredményez. A harmadik, külső szakaszt, amely a Hősök teréig tart, paloták, villák szegélyezik.



 

Az Andrássy út (amely 1885-ig viselte a Sugárút nevet) megszületésének ötlete, már a reformkorban is felvetődött. Mégis 1870-ben fogadta el a képviselőház gróf Andrássy Gyula terveit, egy új sugárút építéséről. Építését az indokolta, hogy a Király utca már a korabeli fogalmak szerint is szűknek bizonyult. Reprezentatív alternatívaként jelent meg az új sugárút. Sikerét Tahi-Tóth Nándorné abban látja, hogy azóta is példátlan összefogás jellemezte a városvezetést az új út kialakításában. Mind a mai napig egyedülálló városképi egységként jött létre. Az épületek tervezésével Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új sugárút neoreneszánsz stílusa természetes ellenállás volt a Monarchia ellen. Az első telektulajdonosok között találjuk gróf Batthyány Lajost, báró Révay Ferencet, gróf Keglevich Bélánét, gróf Erdődy Istvánt vagy Lánczy Leot, vagyis a felső-középosztályt, illetve a főurakat. Az arisztokrácia általában befektetésnek, reprezentációnak szánta az új sugárúti ingatlanait. A második világháború után, a palotabérházak megúszták a szocialista sortatarozást. Az 1949-ben Sztálin úttá lett sugárúton mind a lakosság összetétele, mind az utcakép megváltozott. A lakásokat feldarabolták, a kávéházak helyét átvették a presszók. De az egykori Andrássy utat mégis meghagyták reprezentációs városrésznek, itt kaptak helyet a baráti országok nagykövetségei, az Írók Boltja, vagy a Divatcsarnok. A rendszerváltás után a kép eklektikus, de kezd visszatérni a szalonok, kávéházak hangulata.

Kirándulásunk négy helyszíne közül az első, a Krausz Palota, az Andrássy út 12. szám alatt. 1920-ig Krausz Lajosé az ingatlan, majd a Budapesti Kereskedelmi Testület tulajdonába kerül. A függőfolyosó nélküli házban ma bank üzemel. A belső udvart üvegtetővel vonták be, de szerencsére meghagyták Donát Gyula kútszobrát. A restaurálási munkálatok hagynak némi kívánnivalót maguk után, gondolok itt a mennyezeti freskók túlfestésére.
Az Andrássy út 20. szám alatt, egy három utcára néző, függőfolyosós palotabérházba kapunk bebocsátást. Használaton kívül van a gyönyörű, tízes években épült, szecessziós lift. Ma már társasházként funkcionáló épület, egy magánbefektető birtokában van. A ház aljában étterem épül. A helyreállítás során megpróbálták az eredeti állapotokat rekonstruálni, de egy érdekes, mai, eklektikus stílus született. Fellelhető a szecesszió, de az art-deco egyaránt. A tulajdonos tetőtér beépítést is tervez a társasházban.
A legizgalmasabb épület talán az Andrássy út 23. szám alatti társasház. Korábban Wahrmann Mór tulajdonát képezte, aki felsőházi képviselő volt. Az első emeleten üzemeltette az irodáját, a felsőbb szinteken lakott. Később a MÁV birtokába került az épület. A jelenlegi tulajdonos, egy külföldi befektető vállalta a ház teljes körű felújítását. A földszintet egy reprezentatív üzlet fogja birtokba venni, sajnos az udvar ebben az esetben is befedésre kerül. Továbbá 12 luxuslakást, és egy üzletet terveznek kialakítani a házban. Csodálatos üvegfal borítja a folyosót, felette görög mitológiai jeleneteket ábrázoló freskó szegélyezi a szintet. Ezek természetesen megmaradnak, felújításra kerülnek.
Sétánk során érintjük még az egykori Divatcsarnokot, többen reménykedünk benne, hogy az Orco csoport nem feledkezik meg arról a korcsolyapályáról, amely korábban üzemelt a ház tetején. Kirándulásunk az Oktogonon ér véget, ahol hosszasan elmélázhatunk a teret határoló házak színezéséről. Nekem ezek a színek nem adják vissza a hatodik kerület eleganciáját.

Szöveg és fotók: Biczó Gabriella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk