Emberek/Interjú

A világűr is 440 Herzen rezeg

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
A Szent Gellért téri állomás
?>
A Szent Gellért téri állomás
?>
A Szent Gellért téri állomás
?>
A Fővám téri metrómegálló,
?>
A Szent Gellért téri állomás
1/14

A világűr is 440 Herzen rezeg
Emberek/Interjú

A világűr is 440 Herzen rezeg

2019.05.25. 21:32

Cikkinfó

Szerzők:
Láng Judit

Földrajzi hely:
Budapest

Szereti a szakmáját, nem csak műveli. Nagyon tudatosnak kell lennie, ha tényleg jót akar alkotni — mondja Vadász Orsolya építészmérnök, a Sporaarchitects és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) egyik alapító munkatársa — mert a terveit, a vízióit el kell tudnia fogadtatni azokkal, akik a kivitelezést képviselik. Az építészet komplex szakma: sokféle tudást igényel, és persze gyakorlati tapasztalatot.

Amikor Orsiék 2005-ben megalapították a Sporaarchitects-et, úgy találtak egymásra a kollégákkal, hogy azonos értékrendet képviseltek: fontos volt az emberközpontúság, és az is, hogy barátságos, játékos munkalégkör legyen. Kreatív közeg volt és szerették a hangulatos irodát. Az egyetemen szigorú építészetet oktattak: kicsit ez ellen fordultak. Azokban az időkben alapították meg a Kortárs Építészeti Központot is (KÉK). Az volt a fő cél, hogy a szakmát közelebb hozzák az emberekhez. A kollégákkal egész nap be nem állt a szájuk, hülyéskedtek, úgy alkottak, órákat tudtak filozofálgatni mindenen.

Orsinak a vizuáltechnika a hobbija, amit elektronikus zene alá vetítenek. Ez tölti fel. Egy ilyen partin ismerte meg a fiút, aki goa-dub-techno bulikon vizuálozással, olykor DJ-zéssel foglalkozik és akivel úgy négy-öt éve kicsit hányatottan, de együtt él.


A Szent Gellért téri állomás
11/14
A Szent Gellért téri állomás


Annak idején a 4-es metró két állomásának tervezése nagy élmény volt Orsi számára. Egyetemi tanulmányai után Erő Zoltánnál dolgozott a Palatium Kft.-nél és nála pályáztak a 4-es metró állomásainak építészeti kialakítására, melyet akkor megnyert az iroda. Zoltán a tervpályázat 2. és 3. helyezett építészirodáival (Puhl Antal, Dévényi Tamás), Orsiékkal (Sporaarchitects) és a Gelesz–Lenzsér iroda bevonásával tervező konzorciumot hozott létre, ahol közösen kidolgozott koncepció mentén az egyes építész irodák szabad kezet is kaptak a tervezésben. A Sporaarchitects a dunaparti két állomáson, a Fővám és a Gellért tér tervein dolgozott. Az évekig tartó építés alatt izgalmas volt végigkövetni, hogy épülnek fel ezek az óriás léptékű monumentális szerkezetek a föld alatt.

Közös építészeti koncepció volt, hogy már a korábban eldöntött építéstechnológia építészeti előnyeit hozzák előtérbe. A metróállomásokat föntről leásva, „réselve" akarták megépíteni, ezt kihasználva teremtettek nagy, tágas, fényes tereket a föld alatt.

Az állomásokon látható random gerendahálók szerkezeti elemek, melyeket megtartottak szerkezeti őszinteségükben. Ahogy az építés közben ástak lefelé szintről szintre, földzsalukon öntötték ki a lefelé egyre több földnyomást kapó, ezért egyre vaskosabb vasbeton tartógenedákat, melyek tartják, támasztják a körítő falakat.


A Szent Gellért téri állomás
14/14
A Szent Gellért téri állomás


 

Az eredeti mérnöki koncepció szerint eltakarták volna a hatalmas üregeket a rengeteg kihasználatlan térrel, majd az utastér felől álmennyezettel rejtették volna el. Ez lényegében a 2-es metró szűkös, klausztrofób tereihez hasonló tereket eredményezett volna.

A Gellért tér spirál mozaikmintáját Komoroczky Tamás képzőművésszel együtt dolgozták ki. Sajnos kevés pénzt szántak már a burkolati elemekre, így majdnem kudarcba fulladt a dolog, de végül, szinte utolsó pillanatban találtak egy magyar céget, mellyel együtt kooperálva sikerült a mintát minimál költségvetésből megoldani. A mozaikminta alapanyaga hat különböző színű, 3-4 ezer forintos kínai mozaik, melyet itthon kézzel raktak össze kb másfél–két méterenként ismétlődő mintákban. Így 10-15 ezer forintos négyzetméteráron kihozhatták a dolgot és átment a rendszeren.  


A Szent Gellért téri állomás
10/14
A Szent Gellért téri állomás


 

Annak, hogy a felsőteret puritán megoldással nyitva hagyták, az volt a lényege, hogy látható legyen az egész szerkezetet valós őszinteségében, hogy indusztriális jellegű legyen. Az is fontos volt számukra, hogy ahol lehet, természetes fényt csempésszenek az állomásokra. Az, hogy a terek tágasabbak, nem vált ki klausztrofóbiát az erre érzékeny utasokból.

A 4-es metró terve már a ’90-es évek eleje óta a FŐMTERV-UVATERV után maradt óriás mérnökirodáktól örökölt, többször végig gördített és állandóan tolódott projekt volt. Rengeteg kritikát is kapott ahhoz képest, hogy mennyire drága volt, és a felszíni közlekedésen nem sokat javított.

A tervezés alatt felmerült, mi lenne, ha a metróvonalat a kelenföldi pályaudvaron kivezetnék a MÁV sínekre, és az agglomerációs közlekedést komfortosabbá tehették volna, de ez sajnos nem valósult meg.


A Fővám téri metrómegálló,
13/14
A Fővám téri metrómegálló,


 

A Kopaszi-gátnál épülő BudaPart projekt ingatlanfejlesztője a Property Market Kft., kivitelezője a Market Zrt. A BudaPart egyik, BRB elnevezésű lakóépületét a Spacefor Kft. tervezte, a projektben a beépítési koncepció kidolgozásában mint megbízott alvállalkozó vett részt Orsolya, a Paradigma Ariadné építészirodával közösen. A tervezés alatt a koncepcióval kapcsolatban folyamatosan konzultáltak az ingatlanfejlesztővel, így a szabályozások figyelembevételével és a költségvetés optimalizálásával a lehető legtöbbet sikerült kihozniuk a projektből, lendületes formákkal, jó tájolásokkal.

Orsi egyik kedvenc tervét Észak-Norvégiába készítette, ez Bodo kisváros városházának bővítése. Nyílt tervpályázaton ezzel a tervvel harmadik helyezettek lettek a Sporaarchitects-szel. A Díjkiosztóra Észak-Norvégiába utaztak januárban, ez nagy élmény volt számára.

Nagyon szereti a DasNestHostel Budapestet is, mely saját munkái közül az első megépült belső tér, amely az Akácfa utcában egy tetőtérben kialakított hostel. A hostel közösségi tere nyitott, szellős tér sok fénnyel. Régi belvárosi bérház tetőterében épült, ahol meghagyta a régi szarufaállásokat és egyszerű módon fém-fa és újrahasznosított anyagokból egészítette ki a belső tereket.

 

5/14


 

Jelenleg Kistarcsán az internáló tábor mellé Scheiber Ágnes építésszel együtt terveznek egy internáló tábort bemutató múzeumot.

A Gulág-emlékév keretében a kormány úgy döntött, hogy támogatja Kistarcsán az emlékmúzeum létrehozását, amelyet a volt táborparancsnoki épületben fognak berendezni. Az internálótábor életének három korszaka volt: az első a nyilasok idején, a második a kommunista rendszer alatt, a harmadik pedig amikor az ’56-os forradalom leverése után ismét több ezer embert zsúfoltak be ezekbe a barakkokba iszonyatos körülmények közé.

Eredetileg ebben az épületegyüttesben kapott volna helyet a városi könyvtár is, szeretnék, ha itt minél több rendhagyó történelemórát tartanának majd az érdeklődőknek.

Mielőtt Orsi bekapcsolódott a tervezési folyamatba, már pár éve zajlott a tervezési mizéria, közben sajnos a pénz egy jó része elfogyott, úgyhogy a könyvtár része már nem fog tudni megvalósulni. Eredetileg a múzeum és könyvtár két, a háborúban épített épületben kapott helyett. A könyvtár épületének lebontása helyett arra ösztönzik az önkormányzatot, hogy inkább tartsák meg ezt az épületet is „kibelezve", szerkezetkészen, válaszfalakat lebontva, tetőt felfújva. Így félkész állapotában a nyári hónapokban rendezvényeket lehet tartani és nem vész el a lehetőség arra sem, hogy ha később a város  pénzt nyer a könyvtár kialakítására, megvalósítható legyen a projekt viszonylag kis erőforrásokból.


2/14



1/14



Orsinak jelenleg az István utcában egy tizenegy lakásos tetőtér beépítési terve épül, valamint nemsokára elkezdődik a Várkert rakparton egy Dunára néző tetőtéri luxuslakás építése is. Mellette pár családi ház illetve egy-két belsőépítészeti projekt is a tervezés stádiumában van. Egyik kedvence egy régről ismert barátnője részére tervezett szobabővítés a Bojai utcában, a Gül Baba türbétől nem messze épült századfordulós villa kertjében lévő növényház bővítményeként. Ezt is a nyár folyamán kezdik el építeni.

Orsinak az elektronikus zene az őrülete. A minimál technó szigorú ütemei mellett változtatja a ritmust, nem tartja szigorúan a váltásokat. Érzi, hogy mennyi frekvenciával kell „csapatni", hogy tudat alatt szívverésként kezdjen lüktetni. A zenében ez az ütem célja. Lendületet, életet hoz. A képi megjelenítés lényege pedig az, hogy a színeknek is különböző frekvenciájuk van, amiket hangokban is meg lehet jeleníteni. Mikor vizuált készít egy-egy partin, ezzel dolgozik. A világűr is 440 Hz frekvencián rezeg, de ez a világ zenészei között, azaz globálisan egyeztetett normál zenei „A" hang, vagyis nem véletlenül van ránk hatással, és vált ki harmóniát belőlünk.  Orsinak ezért ez a kedvenc pihentető időtöltése.

L. J.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk