Egyéb cikkek

"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat

1/9

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/9

Egyéb cikkek

"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat

2006.07.11. 08:56

Kiemelt megvételt nyert: Pálfy Sándor, Hőnich Richárd, Félix Zsolt, Borók Tamás Építész Stúdió Kft. Gyüre Borbála (s73) Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)

Kiemelt megvételt nyert: Pálfy Sándor, Hőnich Richárd, Félix Zsolt, Borók Tamás Építész Stúdió Kft.
Gyüre Borbála (s73)
Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)


 

Koncepció

„A Budapest XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítására" meghirdetett ötletpályázathoz

 

Jelenlegi állapot, a hiányzó városrészközpont:

A Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződése a mai formájában egy jól működő, többszintes, nagy forgalmú közlekedési csomópont. A föld alatt a metró és a gyalogos aluljárórendszer, a föld felett tömegközlekedés és gépkocsiforgalom, amiből a Váci út átmenő forgalma szintben kiemelkedik. A közlekedési szerep hosszú távon nem fog változni, zavaró hatását mindenképpen kezelni kell. Jelenlegi formájában a közlekedésen kívül semmilyen egyéb emberi funkcióra, általában véve az emberi életre nem alkalmas a tervezési terület. A növényi élet is csak foltokban, mostoha körülmények között ’vegetál’. A Duna felől fújó erős szél porral és szeméttel teríti be a területet, nyáron pedig szinte elviselhetetlen sivataggá változik az aszfalt tenger.

 

A földből kinövő új épületek mintha ebből a gazdátlan környezetből szeretnének kiszakadni, egymást túlszárnyalva törekednek a napfény és a szép kilátás felé. Egymásról és a városról tudomást nem véve alakítják belső életüket, amelyből kilépve az embereknek csak egy célja lehet: minél előbb kocsiba ülni vagy elérni a következő metrót, távolsági buszt. Semmi nincs a területen, ami csak egy kicsit is marasztalná a rajta áthaladókat. Hiányoznak az emberi élet terei, felületei és funkciói. Hiányzik a városrész központja. Pedig maga a városrész nagy tempóban gyarapodik, ’körbenövi’ a nem létező központot. Házak épülnek, újabb és újabb munkahelyeket teremtve, egyre több embert egyre messzebbről idecsalogatva. A városrészközpont hiányából adódó feszültség a területen egyre fokozódik.

 

Városépítészeti koncepció:

De milyen is legyen a XIII. kerület központja?

Röviden: méreténél, jelentőségénél fogva legyen alkalmas a központ szerepre, ugyanakkor méltó keretéül és színteréül szolgáljon a minőségi emberi életnek.

E célok elérésének általunk javasolt koncepcionális elemei a tervezési területen a következők:

  • Fővárosi léptékű épített jel, mint városépítészeti elem legyen a kerület központja.

  • A jelenlegi heterogén városépítészeti környezet összefogása.

  • Illeszkedés a ’városból érkező’ beépítési szövethez (a magasságot is beleértve).

  • A jól működő épületek és funkciók megtartása.

  • A városrészközpont közösségi életét létrehozó új funkciók elhelyezése a területen.

  • A közösségi élet új tereinek intenzív kapcsolata a meglévő és tervezett közterületekkel.

  • A jól működő közlekedési csomópont megtartása (a távolsági buszállomással együtt).

  • A közlekedés zavaró hatásának a megszüntetése.

  • A meglévő zöldterületek megtartása és minél nagyobb új zöldfelületek létrehozása.

Tervezett beépítés:

Az egyik előképet a városok történelmi kialakulásának és fejlődésének példája adta. Többségükben egy vár falain belül alakultak ki, majd a kereteket kinőve bővültek a falakon kívül. Az egykori falak fizikai valóságukban vagy lenyomatukban szinte valamennyi történelmi városban felismerhetők, őrzik a történelmi város valódi központját, létükkel jelzik a város életének folytonosságát. A történelmi mag nemcsak önmagában erős, hanem a köréje növő várost is szervezi, összetartja, karakterét alapvetően meghatározza. Vajon meg lehet-e ezt a történelmi folyamatot fordítani? Lehet-e egy városba (városrészbe) utólag beültetni egy ilyen erejű ’magot’, hasonlóan egy szerv beültetéséhez?

 

Pályázatunkkal erre tettünk kísérletet. A területen érezhető rendezetlenség és beépítési vákum szinte felkínálja ezt a lehetőséget. A helyhez méltó, egy történelmihez hasonló erejű városközpont csak fővárosi léptékű markáns városépítészeti koncepció alapján jöhet létre. A ’mag’ utólagos elhelyezése (akár egy szerv beültetése) feltételezi a maximális odafigyelést a meglévő adottságokra és a maximális illeszkedést a meglévő kapcsolatrendszerhez.

 

A beépítés képlete: a közlekedési csomópont zavaró hatását megszüntető háromszintes ’alagútépület’ egy kb. 245x265 méter alapterületű ’közösségi szintet’ hord, magassága a tőle délre lévő épületekhez illeszkedik, teteje teljes értékű zöldfelület. A beépítésnek ez a két rétege anyaghasználatban, nappali és esti megjelenésében jól elkülönül egymástól. A közösségi szint még további lábakra is letámaszkodik, amelyeknek ismétlődő elemei a terepszint és a felsőbb szinti közterületek közötti intenzív kapcsolatot biztosító üvegliftek. Nappal a közösségi szint ezeken a lábakon és az ’alagútépület’-en áll, este kivilágítva ezek felett lebeg.

 

A beépítés kontúrja a kialakult beépítési vonalakhoz illeszkedik. Felnyílik azokon a helyeken (József Attila Színház, paneles lakóház), ahol befogadónak kell lennie (információink szerint a V. Pázmándi Margit által tervezett középület bontása már eldöntött tény, ezért azt nem tekintettük adottságnak). A József Attila Színház bővítésére a tervpályázatnál nagyobb lehetőségeket nyújtó és a koncepció szerves részét képező beépítést javasolunk (de szükség esetén a koncepció a nyertes tervet is be tudja fogadni). A beépítés különböző helyeken perforálódik, különböző arányú és funkciójú városi tereket hozva létre.

 

A buszpályaudvar a jelenlegi megközelítéssel, a jelenlegi helyén marad, befogadva a parkoló buszokat is. A személygépkocsi-parkolást a buszpályaudvar alatt és a terület északkeleti negyedében, a föld alatt három szintben javasoljuk megoldani.

A tervezett közterületek elképzelt karaktere:

0.00-ás szinten

A BRFK előtt zöldfelületekkel kombinált burkolt tér.

A beépítés belső udvarában szoliter fákkal kiegészített burkolt városi tér.

A (a +13 méteres szinten visszapótolt) bútoráruház helyén a Duna és a Buda-i hegyek felé kinyíló, a meglévő zöldterületeket megtartó, vízfelülettel kombinált, részben burkolt városi tér.

A paneles lakóépület környezetében feljavított, intenzív zöldterület, a színház környezetében burkolt városi tér.

A főutak mentén védőfasor, a zaj- és levegőszennyezés csökkentésére.

+5.00 méteres szinten

A buszpályaudvar felett extenzív zöldtető.

+13.00 méteres szinten ( „alagút épület" tetején)

Burkolt városi tér, árnyat adó, szoliter fákkal.

+21.00 méteres szinten

Teljes értékű zöldfelület, amely a +13 méteres szintről rámpákon keresztül közelíthető meg, burkolatok csak azokon a felületeken vannak, ahol intenzív használat várható.

A szálloda tetején az akvárium üvegdoboza jelenik meg.

A tervezett beépítési paraméterek:

Beépített alapterület: 57.610 m2

A telekterületekre vetített beépítési % és szintterületi mutató ebben a koncepcióban nem értelmezhető.

Bruttó szintterületek: felszín alatt: 91.617 m2 (parkoló), felszín felett: 187.484 m2 (művelődés, sport-wellness, vendéglátás, szálloda, iroda, kereskedelem-szolgáltatás).

Zöldfelületek: 47.449 m2 (a zöldfelületi számításban 38.273 m2-ként vehető figyelembe).

A becsült személygépkocsi parkolószám a három föld alatti szintben elhelyezve, összesen: kb. 3.300 db.

Az elhelyezhető busz parkolószám (a távolsági buszállomáshoz kapcsolódóan): kb. 20 db.

Az építménymagasság meghatározóan 21 méter, egyetlen elem (a szálloda fölötti akvárium) esetében 29 méter.

 

Mivel a jelenlegi telekhatárok a javasolt beépítési koncepció szerint megszűnnek, a városközpont fejlesztésére a következő gazdasági konstrukciót javasoljuk: az új városközpont területén az építési lehetőségekből minden tulajdonos a beépített területre vonatkoztatott, jelenlegi tulajdonhányadának megfelelő arányban részesül, illetve afelett rendelkezik.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk