Közélet, hírek

A zöldfelület-gazdálkodás törvényi visszásságai

1/1

?>
1/1

A zöldfelület-gazdálkodás törvényi visszásságai
Közélet, hírek

A zöldfelület-gazdálkodás törvényi visszásságai

2010.02.05. 06:14

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Bellavics László

Vélemények:
1

Letölthető dokumentumok:

Rendeletek és jelentések – OTÉK, ÖTM, ÁSZ – összevetése a zöldtető-építő szemszögéből. Bellavics László zöldtető szakértő írása. Javaslata: bevezetni a közhasznú zöldfelület fogalmát.

 

Rendeletek és jelentések – OTÉK, ÖTM, ÁSZ – összevetése a zöldtető-építő szemszögéből

 

A zöldfelületek jogi szabályozása körül az utóbbi hónapokban megpezsdült a szakmai élet. Látszatra úgy néz ki, hogy helyre akarják tenni az elmúlt húsz év hiányosságait. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kezdeményezte a zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos követelmények, jogok, kötelezettségek felülvizsgálatát – a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/B §-a; 1995. évi LIII. Törvény –, egy új „zöldtörvény" megalkotását. Az Önkormányzati Minisztérium (ÖTM) a területek biológiai aktivitásértékének számítását kívánja felülvizsgálni.

Ez örvendetes, de közben azt látom, hogy egymástól elkülönülve, különböző teamek dolgoznak egy-egy problémakör megoldásán úgy, hogy közben nincsen véleménycsere köztük. Ezt a hazai jelenséget számomra legtalálóbban Iványi György közgazdász fogalmazta meg: „A városfejlesztési döntések komplexitásából adódik, hogy azok politikai jellegűek, így a döntések nem a szakmai érvek, hanem az egyes szempontokat képviselő csoportok érdekérvényesítő képessége alapján születnek. A szakmai, a politikai és a civil-szervezeteket egyaránt terheli a fundamentalizmus, amely egyes szakmai elemeket, részszempontokat és részérdekeket abszolutizál, míg elutasítja más szempontok, érvek, érdekek figyelembe vételét." forrás: vati.hu

A rendszerváltásig létezett átfogó, központi zöldfelület szabályozás. Az Országos Építési Szabályzat (OÉSZ) konkrétan meghatározta, és irányt szabott az önkormányzatoknak a közcélú zöldfelületek helyi szabályozásával kapcsolatban. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 182/2008 (VII. 14.) kormányrendelet érvénybe lépése óta mindez az önkormányzatok szándékán múlik. Az OTÉK terminológiája ráadásul csak a környezetalakítási tervet ismeri, még csak nem is nevesíti a zöldfelületi rendszert. Így nem csoda, ha mást ért a környezetmérnök, mást az építészmérnök és mást a tájépítész. Az OTÉK közvetve akadályozza az új zöldfelületek létesítését is, mivel a zöldfelületi arányt csak a magánbirtokon szabályozza, a közterületeken nem. Jelenleg a településtervezés a beruházói érdekeknek, az ingatlan lobbynak van alávetve, ami maximalizálja a beépítést és minimalizálja a zöldfelület létesítést.

A másik oldalt tekintve, az ÁSZ által felülvizsgált törvény hatálya csak a köztulajdonban lévő épített környezet természeti környezetére terjed ki. Tehát egy önkormányzaton belül más rendeleti szabályozás alá tartoznak a magán és – köztulajdonú zöldterületek.

A fenntartható fejlődés, az egészséges környezet védelme érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről törvény (Étv.) keretében bevezetésre került a biológiai aktivitásérték fogalma. Minden terület rendelkezik a területen lévő növénytársulások révén valamekkora biológiai aktivitásértékkel, amely jelentős mértékben hozzájárul a település kondicionálásához, a településökológiai adottságainak javításához. Amennyiben egy területet az eddigitől eltérően másként kívánnak használni, akkor azt csak úgy lehet megtenni, hogy a közigazgatási terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértéke nem csökken. A beépítésre szánt területekre megadott értékmutatók az OTÉK építési használatok esetérelegkisebb zöldfelületi arányra – vonatkoznak. Tehát az ÖTM rendelet az OTÉK rendeletére alapozva szabályoz.

Alapvető probléma: az OTÉK 182/2008 (VII. 14.) kormány rendelete, már a telek legkisebb zöldfelületi arányának meghatározásának tekintetében is önellentmondást tartalmaz. A telek zöldfelülete a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

Magyarán ez azt jelenti, hogy csak az számít a telek zöldfelületének, amely termett talajon van. Ezt követően az 5. számú mellékletben ez olvasható: "A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe" – ami szintén ellentmondás, hiszen a tetőkön a termőtalaj alatt több réteg, majd a födém található.

Javaslatom új fogalom meghatározás: Telek zöldfelülete: a telek azon növényzettel borított területe, amely az eredeti altalajon van, kiegészülve a telekre előírt zöldfelület mértékébe beszámítható tetőkerttel és homlokzati zöldfelülettel.

Tekintettel arra, hogy a zöldtetők, tetőkertek településökológiai értelemben biológiailag aktív felületnek számítanak, így az ÁSZ törvényi szabályozása alá kell, hogy essenek. (Lásd! I. Fejezet, Általános rendelkezések) „A törvény hatálya kiterjed: a) köztulajdon biológiailag aktív, a település szabályozási tervében meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon növényzettel részben vagy egészben borított közterületeire, zöldfelületeire, fasoraira, a település zöldfelületi rendszerét képező kertek, parkok, ligetek, parkerdők, botanikus és gyűjteményes kertek, közlekedési, ipari, lakó, üdülő, intézményi területek zöldfelületeire."

A fentiekből következik, hogy a zöldtetőknek szerepelniük kell a „2. § Fogalom meghatározások" között.

A jelenleg használatos zöldfelület fogalmát – „Zöldfelület: a zöldterületnél általánosabb fogalom. A különböző terület-felhasználási egységekhez is tartozhat (lakó, ipari, közlekedési stb.). Minden olyan terület, amelyet részben vagy egészben növényzet borít." – javaslom módosítani ezt, az OTÉK „Telek zöldfelülete" meghatározással analóg. Lásd! Zöldfelület: Minden olyan terület, amelyet részben vagy egészben növényzet borít, beleértve az OTÉK építési használatok esetén beszámításra kerülő legkisebb zöldfelületi arányt.

A helyi zöldfelület-gazdálkodási szabályzatoknak a legnagyobb hiányossága, hogy csak a település zöldfelületi rendszerének azon elemeire terjed ki, amelyek az önkormányzatok tulajdonát képezik. Az önkormányzat közigazgatási hatáskörébe tartozó, de magántulajdonú zöldfelületek állagmegóvása nincsen szankcionálva, sem nyilvántartva. Az OTÉK rendelkezik a beépíthetőségi százalékról, a minimális zöldfelületi arányról, de nem támaszt követelményeket sem a termett talajon, sem a födémen létesített zöldfelületek átadás kori minőségével szemben. Az önkormányzat hasonlóan nem ellenőrzi a későbbiekben a kert ápolását. – Sajnálatos, hogy amíg a köztulajdon zöldfelületei a vagyonmegóvás tárgykörébe tartoznak, és törvényileg leszabályozottak, addig ez alól a beruházói magánszféra mentesül.

A törvény kimondja, a zöldfelület-gazdálkodás stratégiai kérdése az épített-környezet természeti elemeinek, a köztulajdonú vagyonnak a védelme. Ennek értelmében, egy beépítés során bekövetkező művelési, használati módváltozás nem csökkentheti, nem ronthatja a környék lakóinak életkörülményeit. Éppen ezért helyi rendeletben szabályozni kell a magántulajdonhoz kapcsolódó zöldfelületek megőrzését.

Javaslatom: Az önkormányzatok a közigazgatási területükön épülő kommunális és gazdasági célú beruházások használatbavételi engedélyét kössék kötelező, ellenőrzött zöldfelület-gazdálkodáshoz. Ez alól a tulajdon változás se adhasson mentességet, az üzemeltető mindenkor zöldfelület fenntartási kötelezettséggel tartozzon. A rendelet hatályát a korábbi használatba vételekre is kiterjeszteném. Jogalapot az adhat, ha a biológiai aktivitásérték megőrzését közhasznúnak nyilvánítják.

A kivitelezés módja:

  • 1990-ig visszamenőleg nyilvántartásba venni – családi házak kivételével – az építési engedélyhez kötött beruházások zöldfelületeit.
  • Kidolgozni a kertek és tetőkertek, a biológiailag aktív felületek átvételének, fenntartásának, fejlesztésének, felújításának és rekonstrukciójának szabályait.
  • Kiképezni az ellenőrzést kétévente – költségtérítés ellenében – végző szakembereket.
  • Amennyiben az ellenőrzés során az adott zöldfelület minősége nem éri el a kívánatosat, úgy közhasznú zöldfelület károsítása címén bírságot szabnának ki. (Az öt évnél idősebb ingatlanok esetén két év türelmi idővel kerülne a rendelkezés bevezetésre.)

Visszakanyarodva a rendeletek összehangolásának szükségszerűségéhez, alapvető ellentmondás van a települések legkisebb zöldfelületi arányának megállapítása, így a zöldtetőépítés szabályozása, OTÉK 182/2008 (VII. 14.) kormány rendelete, valamint a ÖTM-KvVM (Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének m) pontjában a területek biológiai aktivitásértékének számítása között. (az idevonatkozó táblázatok a csatolt pdf-ben!)

A jogszabályban meghatározott építési használatok elviekben az OTÉK legkisebb zöldfelületi arányára vonatkoznak, de ezek az elvek a valóságban nincsenek szinkronba hozva. A biológiai aktivitás érték mutatói között ugyanis nem veszik számításba az egyszintes, pozsgás növényekkel borított, extenzív zöldtetőket, amely az OTÉK 182/2008 (VII. 14.) rendeletben 10%-os beszámítási értéken szerepel.

Amennyiben a biológiai aktivitás érték számításakor zöldtetőknél az extenzív zöldtető nem képez kompenzálási értéket, úgy a könnyűszerkezetes csarnokok – kicsi födémterhelhetősége miatt nem létesíthető rajta gyepfelület – mind csupasz födémmel fognak megépülni, és folytatódni fog a jelenlegi gyakorlat: zöld nélküli zöldmezős beruházások.

Javaslatom: Bevezetni a közhasznú zöldfelület fogalmát.
Közhasznú zöldfelület: a használat módjától függetlenül minden olyan zöldfelület, amely a biológiai aktivitásérték megőrzésére hívatott, és alapvető célja a beépített terület ökológiai egyensúlyának visszaállítása.

Az extenzív zöldtetőket a közhasznú zöldfelületek kategóriájába kell sorolni, és építésüket a biológiai aktivitásérték megőrzésének alapfeltételének tekinteni. Ebből adódóan nem szerepelnének az OTÉK zöldfelület beszámításában, – alanyi jogon kötelező lenne megépítésük – és az ÖTM rendelet, különböző felületminőségek biológiai aktivitásérték mutatói táblázatán sem kellene változtatni.

Rendeletileg kötelezővé tenni: minden 200 m2-t meghaladó beruházás legfelső szintje fölötti födémen (20° tetőlejtés alatt) extenzív zöldtető építését. A telekre előírt legkisebb zöldfelületet, az OTÉK érvényben lévő szabályzata alapján – egyszintes, pozsgás növényekkel borított felület nélkül – csak termett talajon létesített kerttel, illetve intenzív zöldtetővel lehetne biztosítani.

Számos tervező, és jómagam is osztozom Dr. Balogh Ákos: A biológiai aktivitásérték számítása a településtervezésben című tanulmányának probléma-felvetésével: „a biológiai aktivitásérték számítás csak a rendezési tervre ad eligazítást. A koncepciókészítésnél erre nincs támpont, csak a rendezési terv folyamán derül ki, hogy a program az aktivitásérték normán belül tartható-e. Ez a tervezői gyakorlatot nagyban lassítja, nehezíti, körülményessé teszi, különösen, ha mégis korrigálni kell. A visszacsatolás nemcsak idő, hanem költségigényes is. A fejlesztési koncepciót is módosítani kell, ami ismételt egyeztetést-egyetértést követel az önkormányzat, az államigazgatás és a partnerek között. Az ebből származó veszteség csak úgy küszöbölhető ki, ha a mutatók alkalmazhatók lesznek már a tervezés első szakaszában, a fejlesztési koncepciók, programok értékelésére is."

1/1

Meglátásaimmal próbáltam felhívni a figyelmet, a törvényalkotók felelősségére, az átfogó, minden szemszögből szükséges elemzésre. Tudatosan nem tértem ki – csak érintettem – az OTÉK 182/2008 (VII. 14.) a telek legkisebb zöldfelületi arány rendeletének visszásságaira. Ez egy külön értekezést kíván, amelyet hamarosan megosztok az olvasókkal. Korábbi írásaimban, konferenciákon már hangot adtam az OTÉK szakszerűtlenségeit övező felháborodásomnak, ezt követően a hibák orvoslására, kijavítására teszek javaslatot.

Addig is, azok számára, akik szeretnének többet megtudni a zöldtetőépítésről, ajánlom – egy év késéssel, de a jövő hónapban tényleg elinduló – ingyenes zöldtető képzést, amely online, web videós hírleveleken keresztül lesz elérhető: www.zoldtetoguru.hu – a nyitó oldalon már fel lehet iratkozni.

Bellavics László
zöldtető szakértő
ZÉOSZ elnök


Földalatti beszélgetések az interjúhoz is kapcsolódva

Távol Kert-Magyarországtól

öko-retro-bio-grín sorozat | 7. rendezvény a FUGÁ-ban február 8-án, hétfőn: az ÁSZ 2009. szeptemberi jelentését járjuk körül az önkormányzatok zöldfelület-gazdálkodásáról.

Vélemények (1)
HI
2010.02.05.
13:29

Csak egy kis adalék. Már kétszer futottam abba, hogy a homlokzatra (árnyékolás ) felfuttatott növényzetnél, ha a feszitő huzalok (2mm) az épülethez rögzítettek a beépítési százalékba a hozalok rögzítési pontjai által határolt területet beleszámították a beépítettségbe. Ha mondjuk 4 szint magasan külön acél tartókból - vagy bármiből - a növény futtatására egy monstrumot tervezek, akkor azt már elfogadnák. 

Huszti István

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk