Agora: piac és co-working tér // Tóth Orsolya diplomamunkája

Tóth Orsolya diplomamunkájának hívó szava az Agora lett, mely a tervezett épület központi elhelyezkedésből és fő funkciójából következik. A terv épített elemei mellett fontos szerepe van a kapcsolódó környezetnek is, mely kiemelt jelentőségű a tér használata szempontjából. A koncepciót a tervező mutatja be.

Diplomamunkám témájának valamilyen személyeset szerettem volna választani, így adódott helyszínnek lakóhelyem: Vecsés, azon belül is a város központja. Ismerve a központ működését fogalmazódott meg bennem a piac és környezetének fejlesztési ötlete, mely kiegészült közösségi irodával és egy kávézóval. A tervezési helyszínemnek ezt a „piac teret" választottam, valamint a vele határos 3 telket. A terület mellett több beépítési típus is megtalálható. Az Eötvös József utcában az oldalhatáros beépítés előkert nélkül a jellemző, míg a tervezési terület másik oldalán, a Szent István téren és a Telepi úton szabadon álló beépítés a meghatározó.

A tervezett épület L alakú, illeszkedik a sarok telekhez. Az épület Eötvös utcára merőleges egysége követi az azon oldalon jellemző beépítést, míg a másik oldala hegyes szöget zár be vele. Ez a szög a tájépítészetileg meghatározott tengelyből fakad, mely párhuzamos a Szent István tér másik szélén álló Városházával. Ezen tengely hangsúlyozásával célom volt elvenni a központi szerepet a Kultúrháztól, mely jelenleg túluralja a teret. Valamint célom volt a Kultúrház előtti burkolt, reprezentatív teret megtartani, de méretét optimalizálni. A tér a jelenlegi állapotában csak a Kultúrház sávjában marad meg, a fennmaradó területen jelentős zöldfelület kerül kialakításra.

A tervezett piac egy fedett nyitott tér, mely állandó védett helyet ad az árusoknak és vevőknek. A tető alatt helyet kap néhány üzlethelyiség, mely befogadja a most is rendszeresen nyitva tartó, azonban a tér szélére szorult boltoknak. Ezen új piacot egészítem ki a közösségi iroda egységgel, mely szinte merőlegesen kapcsolódik a piachoz. A közösségi iroda sokféle felhasználónak biztosít lehetőséget. A privát terek lehetőséget adnak tárgyalások lebonyolítására, induló, kis vállalkozások számára vagy épp az egyéni munkavégzésre. A szobák megközelítésük miatt foglalkozásoknak/ korrepetálásoknak is helyet tudnak adni, saját bejáratuk által a hét bármely napján. Az új épület időben és térben változó használata által sok réteg számára lesz elérhető, továbbá változatos, mégis állandó használatot biztosít saját maga, és az őt befogadó tér számára.

A tér majdnem felét jelenleg parkoló uralja, mely piacok alkalmával kihasznált, azonban üresen áll. Biztos voltam benne, hogy a parkoló új helyét a terület szélére, nem frekventált oldalra helyezem. Az így fennmaradt terület pontos képet adott a tervezési terület elhelyezkedéséről, formájáról. 

A kezdeti „hosszú ház" koncepció után megtörtem az épületet, így az lekövette a telek alakját, valamint ketté válhattak a nagyon eltérő funkciók. Az eleinte egymásra merőleges szárak helyzete finomodott, az egyik szár igazodott a kialakítani vágyott park lineáris rendszeréhez, a másik pedig az Eötvös utcai, telekhatáron álló beépítéshez. Az új épület szervesen kapcsolódik a vele szomszédos parkkal, valamint a hegyesszögben teret alakít ki maga előtt helyet adva az ebből az irányból való megérkezésnek. Az új épület kapu helyzetbe is került, így a tömeget átjárókkal tagoltam. Kialakultak a funkciókkal feltölthető területek, melyek a belső térszervezésben meghatározó, hosszanti tengely mentén kaptak helyet. Az épület mindkét szárára igaz, hogy a hossztengely egyik felén a kis helyigényű funkciókat helyeztem el, míg a másik felén egybefüggő, áramló tereket alakítottam ki.

Helyi előképnek a város fejlődésétől kezdve jelenlevő svábok, és az általuk hozott építészeti jellegek szolgáltak. Építészetükre jellemző az utcafronton, telekhatáron álló beépítés, valamint a magas nyeregtetős tornácos parasztház. Ezen előképek és az utcaképbe illeszkedés vágya miatt lett az alap tömegforma földszintes, és magastetős. Koncepcióm továbbá egy olyan épület megformálása volt, mely a Szent István tér felől pavilonos, könnyed megjelenésű, azonban térfalként zárja le azt. 

Az épület karakterét a nyeregtetők sorolásából következő hullámzás határozza meg. A tér felőli pavilonos jelleget adja, hogy az épület homlokzata egy lábakra állított tető képét idézi. Térfal szerepét a távolról sűrűnek ható lamellasor biztosítja. A piac kipakolásra alkalmas terére merőlegesen nyílnak a kis üzlethelyiségek, melyek nagy kirakattal nyitnak a vevők fele. A két fő funkció találkozásánál kap helyet a kávézó, mely két oldalról is rendelkezik bejárattal, továbbá az előtte levő fedett nyitott tér a kávézó vendégei számára szolgáló teraszként működik. 

A piac fedett nyitott tere piacnapon kívül foglalkozások, különböző programok, workshopok tartására is alkalmas, valamint teraszként szolgálhat az állandóan működő sütöde és lángosos fogyasztó köre számára. A piac bővítési lehetősége miatt jelentős burkolt felület szükséges az épület mellett. Ezek a felületek elsősorban kőburkolatot kapnak, melyben előre kialakított csatlakozási pontokat helyeznek el. Nagyobb piac igénye esetén, ezekbe a csatlakozókba acél oszlopok rögzíthetők, melyeket tovább építve egy könnyűszerkezetes, ponyvákkal fedett sátor rendszer alakítható ki. A tervezett épület „háta", az Eötvös utca felőli oldal fontos szerepet tölt be az utcakép szempontjából. Az ebbe az irányba jelentősebben zárt homlokzat falszerűségét oldja fel az épület formájából adódó növénytelepítési lehetőség. Az L alak hegyes szöge ebbe az irányba nyit, így saját maga számára alakít ki előkertet, mely a parkhoz hasonló növényekkel kerül beültetésre. 

Tóth Orsolya