Helyek/Köztér

Alagút helyett ”kapu” – új átjáróval válik könnyebbé a gyalogos közlekedés a Széll Kálmán térnél

1/2

Forrás: Építész Stúdió

?>
Forrás: Építész Stúdió
?>
Forrás: Építész Stúdió
1/2

Forrás: Építész Stúdió

Alagút helyett ”kapu” – új átjáróval válik könnyebbé a gyalogos közlekedés a Széll Kálmán térnél
Helyek/Köztér

Alagút helyett ”kapu” – új átjáróval válik könnyebbé a gyalogos közlekedés a Széll Kálmán térnél

2020.12.23. 15:19

Elkezdődtek az új szintbeni átjáró megépítéséhez kapcsolódó munkák a Budapest egyik legforgalmasabb pontjának számító Széll Kálmán térnél. A közművektől erősen terhelt terület és a helyszínből fakadó szokásosnál is több kötöttség, s mozdíthatatlan elem egyedi szemléletmódot igényelt. A tervezés infrastruktúra részét a FŐMTERV Zrt. végzi, az építészeti feladatokért pedig a Széll Kálmán tér építész tervezője, az Építész Stúdió Kft. felel.

Az új átjáró az MNB Ingatlan Kft. beruházásában készülő Postapalota felújításához kapcsolódóan épül és a tervek szerint jelentősen könnyebbé teheti a gyalogos közlekedést a területen. A projekt több ütemben valósul meg a közműkiváltások miatt, amelynek első ütemével nemrég végeztek a szakemberek. Jelenleg a Magyar Építők információi szerint az első ütemű felszerkezet építése zajlik. A munkát előreláthatólag 2021 év végén fejezik be.

A tervezési helyszín két - közel három - kerület találkozásánál helyezkedik el, a nemrégiben felújított Széll Kálmán tér egyik legforgalmasabb gyalogos megközelítési pontjaként. A Várfok utcát keresztezőknek ugyanakkor a szintkülönbség természetes akadályával kell együtt élniük a napi használat során. Ezért merült fel már a tervpályázat kiírásakor is a jogos igény a két városrész szintbeni összekötésére távlati célként. Az Építész Stúdió célja a tervezés során az alternatívákat megvizsgálva a tér, buszok és Vár közötti közlekedési útvonalak differenciálása, alternatív lehetőségek biztosítása volt. Így került végül a legmagasabb pontra az akadálymentességet biztosító lift, a Vár irányába a nagyvonalúbb, lankás lépcső és rámpa, illetve a keresztirányú forgalom és átszállás számára alárendelve a Csaba utca tengelyébe a mozgólépcső és lépcső párosa.

A tér irányából a rézsűre fektetett mozgólépcső és lépcső kettőse osztozik az áthaladó forgalmon, melyek által szintén kiszélesedett a rendelkezésre álló keresztmetszet a korábbi állapothoz képest. A térrel kapcsolódó forgalom osztozik a párhuzamosan futó lépcső és mozgólépcső párosán. Az áthaladók két főbb csoportot alkotnak: a tömegközlekedési kapcsolatot keresőket és a Városmajor irányába haladókat. 

Az Építész Stúdió koncepciója szerint a szintek szétválásával az áthaladók két csoportja is ketté osztódik. A Várfok utca irányába már főként az átszállók indulnak majd, míg a XII. kerület felé a szintbeli kapcsolat lesz a forgalmasabb. A szétváló útirányoknál azonban kiemelten fontos a találkozásuknál kialakuló gócpont megfelelő kialakítása a vágányok mentén.

Forrás: Építész Stúdió
2/2
Forrás: Építész Stúdió

A tervezési folyamatot két lényeges szempontrendszer befolyásolta. Elsősorban természetesen a feladat funkcionális oldalát, a közlekedési struktúra megfelelő kialakítását tűzték ki célul, ám ugyanilyen fontos volt ezzel párhuzamosan az átjáró hangulatának szem előtt tartása, a negatív alagút - aluljáró asszociációk elkerülése. „Ezek helyett a ´kapu´ fogalmát igyekeztünk erősíteni a lehetséges geometriai kereteken belül" - fogalmaznak.

A környezetrendezésnél arra törekedtek a tervezők, hogy a tér bejáratának fogalma már a Csaba utca és Krisztina körút sarkánál érezhető legyen. Az átjárón keresztül egészen a körúti járdáig a tér andezit burkolata fut ki. A mellvédet a tér támfalaihoz hasonlatos világos látszóbeton szegély képezi és a térbútorok is megegyeznek a téren használtakkal. Bár a Csaba utca így megosztott szintjei már kevés teret adnak köztéri funkciók befogadására, fontos, hogy a Postapalota kávézója kapcsolatot találhasson a sétálóutcával. A járdák vonalainak meghatározásánál kiemelt szempont volt az utca fáinak megtartása is. A rézsűk mentén a téren megjelenőhöz hasonlatos, magas, dús növényzet kap helyet.

Forrás: Építész Stúdió

Készült a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk