Alkotás Point Irodaház

Budapest, XII. Alkotás u. 48-50., generáltervező: Építész Stúdió Kft.

Adatok

A telek területe: 9 883 m²
A telek beépítettsége felszín felett: 40% (megengedett 50%) 3 955 m²
Szintterületi mutató (megengedett 2,5) 2,5
Az épület bruttó szintterülete a felszín felett: (megengedett 24 708 m2) 24 708 m²
A telek legnagyobb beépítettsége a felszín alatt: (megengedett 62,5%) 60,4%, 5966,78 m²
Az épület bruttó szintterülete a felszín alatt: 15 872 m²
Az épület bruttó szintterülete a felszín alatt és a felszín felett összesen: 40 580 m²

Helyszín

A tervezési helyszín Budapest déli-nyugati kapuja a BAH-csomópont közelében, az Alkotás utca mentén. A telket három utca határolja: nyugatról az Alkotás utca, délről a Csörsz utca és keletről a Győri út, az északi oldalon pedig a Sportkórházzal határos. A telken jelenleg a volt mentőállomás használaton kívüli épületei és egy kapcsolóállomás található. Az RRT értelmében minden meglévő épület bontandó, beleértve a kapcsolóállomást is, mely az épületen kívül a Győri út felőli oldalon a felszín alatt kerül elhelyezésre. A telek keletről nyugatra emelkedik, a két oldal között a legnagyobb szintkülönbség három méter.

Városkapu

Délről és nyugatról - a Dunántúlról - érkezők a nagyvárossal először és igazán a BAH-csomópontnál találkoznak. A rendszeres közlekedési dugóval küszködő felüljárós csomópont a nagyváros negatív jelképe. A pozitív jelkép - az érkezőket fogadó "városkapu" - egyenlőre még hiányzik ezen a helyen. A BAH-csomópontról erősen emelkedő Alkotás utca a Csörsz utcánál ér fel a dombtetőre. Az Alkotás utca mentén már épülő (MOM) illetve építendő magas épületek dinamikus európai nagyvárost jeleznek majd. A tervezett épület hármas tagolású tömbje a BAH-csomópont felé összesűrűsödik, három függőleges üvegpengében koncentrálódik. Ez az erőt sugárzó 30 méter magas - éjszaka kivilágított - "vonalkód" a nagyváros jelképe, a szimbolikus városkapu.

Beépítés

A Sportkórház zöldben úszó telepszerű beépítését folytatva és kicsit sűrítve, hármas tagolású épületet helyeztünk el. Az Alkotás utcával párhuzamos három hosszanti szárnyat középen - viszonylag rejtetten - keresztszárny kapcsolja össze. Az épület a felszín felett földszint plusz ötszintes, a Csörsz utca felé hat-, majd a csúcsnál hétszintessé emelkedik. A felszín alatt egy gépészeti szint és két parkolószint helyezkedik el. Az RRT a telek északi felére 21 m, a déli felére 30 m maximális beépítési magasságot határoz meg. A tervezett épületegyüttes az RRT lehetőségeit figyelembe véve és korlátait betartva lépcsőzik fel dél felé, 21 m-ről indulva úgy, hogy a Csörsz utcai végen éri el a 30 m-es maximális beépítést. A megengedett földszinti beépítési mértékhez képest a tervezett épület kisebb, a lehetséges 50% helyett mindössze 40%-ot építettünk be, így lehetővé téve a minimálisan előírt 30% helyett 38% zöldfelület biztosítását.

Funkció

Az épület az RRT-nek megfelelően elsősorban irodaház funkciójú, mégpedig állandó üzemeltetővel működő bérirodaház. Alatta kb. 400 férőhelyes parkoló található, mely a Győri útról érhető el. Ugyancsak a Győri út felől történik a gazdaságos kiszolgálás. Az irodaház főbejárata a Csörsz utcáról nyíló első udvarban van, innen a három szárnyat összekötő keresztirányban elnyúló, üvegezett átriumos előcsarnokon keresztül lehet a szárnyak közlekedőmagjait elérni. Lehetőség van a második udvaron keresztül acélszerkezetű híd segítségével megközelíthető második főbejárat kialakítására is. Az épületegyüttest a három hosszanti szárny közepén lévő három közlekedőmag szolgálja ki. A közlekedőmagokban 3 lift, füstmentes lépcsőház, kétnemű WC-csoport, elektromos szekrénysor és a gépészeti aknák találhatók. Amennyiben az Alkotás utcai hosszanti szárnyat bank fogja bérelni, akkor a földszinten bankfiók létesül, önálló bejárattal az Alkotás utcáról.

Ütemezés

Az épület várhatóan egymást gyorsan követő két ütemben valósul meg. Az első ütemben teljes mértékben elkészülnek a felszín alatti szintek, a felszín felett pedig az Alkotás utcai és a középső hosszanti szárny, valamint az ezeket összekötő keresztszárny. A második ütemben készül el a Győri úti hosszanti szárny és a második keresztszárny. Az építési engedély értelmében az első ütem használatba vételekor a második ütemnek is már legalább szerkezetkész állapotban kell lennie.

Homlokzati megjelenés

Az épületegyüttest a vízszintes tagolás jellemzi. Fémlemezzel burkolt sávok váltják az ablaksávokat. A sávok magassága a tájolás függvényében változik. A nyugati homlokzatokon vékonyabbak, a keleti homlokzatokon magasabbak az ablaksávok. Az épület horizontalitását erősítik a homlokzat részletmegoldásai is. A sötétszürke, fémszínű metálszemcsés festékkel porszórt alumínium lemezből készülő burkolati sávokon belül felületi struktúraváltás emeli ki a födémek sávját.

A nyílászárók vízszintes bordái a fémlemezburkolattal megegyező, metálszemcsés porszórt felületkezelést kapnak, viszont a függőleges ablakosztó bordák fekete színükkel beleolvadnak az üvegsávokba. A nyílászárókba a megfelelő hővédelmet biztosító, de gyakorlatilag színtelen és a lehető legalacsonyabb tükröző hatású neutrál üvegszerkezet kerül.
A Csörsz utcai spiccekhez közeledve egyre légiesebbé válik a homlokzat, a fémlemez sávokat üvegsávok váltják, melyek hátoldala a fémlemezzel megegyező színű felületkezelést kap, mögötte rejtve a tűzgát miatt szükséges vasbeton mellvéd. A spiccek könnyed, átlátszó üveg-acél szerkezete egy-egy harminc méter magas élben végződik. Éjszaka a sötétbe olvadó épületből szinte csak a három világító függőleges csík jelenik meg.

A közlekedési magoknál a fémlemez burkolat függőleges sávozásúvá válik, a benne lévő ablakos felületeknél sávosan áttört, mögötte üvegfal. Ez a kettős homlokzatképzés különleges fényhatásokat eredményez a liftek előtereiben. A tetőterasz mellvédjeként a fémlemez burkolat szintén áttörtté válik és függőleges sávozású, ezzel az épület felső sávjának könnyedebb, légiesebb megjelenést biztosít. A hármas liftblokkok szélső liftje olyan értelemben vett látványlift, hogy a kabin hátsó oldala és a liftakna hátsó fala teljes magasságban üvegezve készül. Így a szárnyak között a "kanyonban" emelkedve különleges vizuális élményben van része az utazónak.

Hőnich Richárd, Keller Ferenc

/Cikk a Műszaki Tervezés 2001/3. számából/