| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Archivált #moszkvater

1/6

Metróállomás a Moszkva téren, Czeizing Lajos felvétele, Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

Moszkva tér, 1975, Fortepan

#moszkvater plakát

Széll Kálmán tér, 1944, Lissák Tivadar felvétele, Fortepan

Teniszezők a Széll Kálmán téren, 1920-as évek, Kurutz Márton felvétele, Fortepan

?>
Metróállomás a Moszkva téren, Czeizing Lajos felvétele, Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény
?>
Moszkva tér, 1975, Fortepan
?>
#moszkvater plakát
?>
Széll Kálmán tér, 1944, Lissák Tivadar felvétele, Fortepan
?>
Teniszezők a Széll Kálmán téren, 1920-as évek, Kurutz Márton felvétele, Fortepan
?>
1/6

Metróállomás a Moszkva téren, Czeizing Lajos felvétele, Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény

Moszkva tér, 1975, Fortepan

#moszkvater plakát

Széll Kálmán tér, 1944, Lissák Tivadar felvétele, Fortepan

Teniszezők a Széll Kálmán téren, 1920-as évek, Kurutz Márton felvétele, Fortepan

Archivált #moszkvater
Nézőpontok/Vélemény

Archivált #moszkvater

2016.09.28. 09:25

Cikkinfó

Szerzők:
Zöldi Anna

Földrajzi hely:
Budapest

A Moszkva tér nem hely, hanem történet. A Kiscelli múzeum október elejéig nyitva tartó #moszkvater című kiállítása ezt a történetet meséli el két fejezetben, rengeteg színes illusztrációval, helyet hagyva a széljegyzetek számára is. Zöldi Anna írása. 

A nemrég átadott Széll Kálmán tér felújítása kapcsán lépten-nyomon elhangzó közhely, hogy ez a tér – nevezzük bárhogyan - a főváros ikonikus helyévé vált. Az ide kötődő történetek megszámlálhatatlan rétege mögött azonban a metaforikus jelentés vált igazán fontossá, és nem a fizikai valóság. Az konkrétan egy lyuk Buda közepén, nem-hely, ahol spontán összegyűltek a villamos és autóbuszvonalak, mint az esővíz a hajdani agyaggödörben. A korszerűsítés a fizikai környezetet tette rendbe, van hely az itt áthaladó, elképesztő számú utasnak és garantáltan nincs hely a bicskát, bugyit, infrafényű messzelátót áruló kisebbségnek, kornyadó margarétát kínálgató kiskerttulajdonosoknak. Az igazi kérdés azonban az: megmarad-e, ami nem a formák, nem a töredezett aszfaltot felváltó makulátlan burkolatok agyunkba íródó mintáit követi: az ikonikus tér legendás karaktere?


Moszkva tér, 1975, Fortepan
2/6
Moszkva tér, 1975, Fortepan



Míg erre választ kapunk, jobb híján archiváljuk a még létező emlékeinket – erre szolgál a Kiscelli múzeum emlékőrző tárlata. A #moszkvater kiállítás érdeme, hogy a tárgyi emlékek kreatív bemutatásával érzékelhetően adja át a megfoghatatlant: a legendák alapját képező fílínget azok számára is, akik flaszter helyett már csak a jó bizniszt jelentő térkövet tapossák. A szellemesen installált és tálalt adatok, dokumentum-értékű kiállítási tárgyak mögött alapos kutatás, hiteles történetek, gondosan dokumentált visszaemlékezések húzódnak. A kiállításnak ebben a párhuzamosságban rejlik az ereje: a kreatív sokszínűség és a muzeológiai hitelesség a Moszkva tér lényegét archiválja.

A templomtér fölötti helyiségekben Maczó Balázs történész kurátor gyűjtötte össze a tér múltjára vonatkozó adatokat és tárgyi emlékeket. Az 1686-tól napjainkig húzódó történetet illusztráló tárgyak és képek nem pusztán kronologikus katalógus gyanánt mondják fel a leckét, hanem négy, a tértörténet szempontjából alapvető kulcsfogalom köré csoportosítják az információt. A hangsúlyok kijelölése a jelenre reflektáló kurátori állítás – a történész adatokon és kutatáson alapuló véleménye a tér városszerkezetben betöltött szerepéről, urbanisztikai kezeléséről és fejlesztéséről.


Metróállomás a Moszkva téren, Czeizing Lajos felvétele, Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény
1/6
Metróállomás a Moszkva téren, Czeizing Lajos felvétele, Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény




A közlekedés, a városszövetben betöltött szerep, funkció változása, az építészet és a térhez kapcsolható személyek megidézése azt igazolja, amit a tegnapi és mai térhasználók mindennapi tapasztalata is alátámaszt. A tér mindig is a spontán városi növekedést követve alakult, és sosem a városatyák előrelátó gondoskodása használta ki a benne rejlő potenciált. A török kiűzése után a Budai Vár újjáépítését szolgáló téglához bányászott agyag helyén maradt gödör néha megtelt vízzel, ami befagyott, és remekül lehetett rajta korcsolyázni. Száz év múlva már szervezett korcsolyapálya és egyéb sportlétesítmények működtek a spontán tó helyén, miközben araszolt előre a villamos, előbb csak egy hurokkal fordulva vissza a hegyek közé, hogy aztán fokozatosan birtokba vegye az egész területet. Kezdettől működött itt piac is, egészen az 1950-es évekig, akkor már illegálisan, hisz megépült hivatalos párja, a Fény utcai piac. A növekvő közlekedési terhelést a '40-es években gyönyörű áramvonalas futurista építményekkel igyekeztek kiszolgálni - itt előbb volt Gomba, mint a Körtéren. Aztán jött a metró a legyezővel és a terasz a diszkóval, pavilonok előbb intellektuális, majd szkíta könyvkínálattal – mindebből mára építészeti mementóként a csak felújított artisztikus legyező maradt, mint a tér jelenkori dizájnjának alfája és omegája.

A szerteágazó történetet szűkszavúan, ám meglepetésekkel tarkítva jól kiválasztott tárgyak mesélik el. A közlekedési eszközök rajongóit a kurátor jókora léptékű makettekkel ajándékozza meg – a villamos-fanok táborát akkor becsülhetjük igazán nagyra, amikor a tárlat második részében azzal szembesülünk, hogy Vitézy Dávid is a Moszkva téren vált a közlekedés lángoló szerelmesévé. A tér változó funkcióit bemutató apró helyiségben a fotókkal borított poszterekről kiderül, hogy valójában a múltra nyíló ajtók. Ha kinyitjuk őket bélyeges téglák, a piac idejéből származó, ásatásból előkerült cserépedények vagy épp Kováts Lászlóné Marika néni, a sportlédi teniszütője bukkan elő. Megjelennek a különböző korok építészeti tervei, és végül az itt élt emberek, életnagyságban.


Teniszezők a Széll Kálmán téren, 1920-as évek, Kurutz Márton felvétele, Fortepan
5/6
Teniszezők a Széll Kálmán téren, 1920-as évek, Kurutz Márton felvétele, Fortepan




A tárlat bejárásának útvonala végiggondolt hatásmechanizmus eszköze. A történeti múltat sűrítő apró szobák falai egy ponton felnyílnak, és bepillantást engednek a tegnapi jelenbe, ami a tér történetében zarándoklókat értelemszerűen a legjobban izgatja. A templomtér fölötti hídról letekintve a középen függő legendás órára láthatunk, és ez megelőlegzi a színes kavalkádot, amely majd egy meredek és szűk csigalépcsőn leereszkedve tárul a látogató elé.

A közelmúlt emlékeinek feldolgozása során Simonovics Ildikó kurátornak erősen szelektálnia kellett. A tágas templomtér az előcsarnokkal és az udvarral együtt is kevés a Moszkva térhez köthető végtelen számú társadalmi, szociológiai és történelmi asszociáció megidézéséhez. A középen függő óra, alatta a puszta márványlap, a legyező mellé szánt műalkotás, az „emlékeink emlékműve" a tér legfontosabb attribútumának félreérthetetlen szimbóluma: a Moszkva tér mindenek előtt a városi találkozások színtere volt. Az álló óra mellett virtuális óra is mérte a téren múló időt: hajnalban a vállalkozó és a feketemunkás, iskolakezdés idején a diákok a BKV pénztár előtt, hétvégén óránként a túrára induló harmincasok, ötvenesek, vagy hatvanasok, legkésőbb az öntyöm-pöntyöm túrára indulók adtak itt randevút egymásnak, hogy az esti randikról ne is beszéljünk.  

A kiállítás érdeme, hogy jól válogatott szubjektív emlékeken keresztül a tér lelkét idézi meg, már csak az alapzaj és hamburgerszag hiányzik az illúzióhoz. A kiállítótér jelentős részét az óra körül kialakított pódiumok foglalják el, rajtuk szanaszét vekkerek felcédulázva: mini emlékőrzők, személyes vallomásokkal. Néhány cédula üres, ide a látogatók emlékeit várják. Két polc a tér híres és mindennapi használóinak kultikus tárgyaival - Újlaky Dénes magnójától az első diszpécsernő zubbonyán át Török Ferenc interkozmosz rakétájáig. A falakon videók: zenei és képzőművészeti projektek, és 41 interjú a térhez kötődő személyek szubjektív visszaemlékezéseivel. Előbb-utóbb garantáltan szükség van arra, hogy a tér ikonikus hagyományaihoz híven megpihenjünk kicsit az óra körül.


Széll Kálmán tér, 1944, Lissák Tivadar felvétele, Fortepan
4/6
Széll Kálmán tér, 1944, Lissák Tivadar felvétele, Fortepan




Az előcsarnokban helyet kaptak a jelenlegi felújítás tervei. A számtalan nagyszabású építészeti elképzelés, amit lenyeltek az évtizedek és a teret birtokló három kerület közti anyagi feszültség, - hiányzik. Pedig szép számmal készültek, általuk a kiglancolt közlekedési csomópont valódi, 21. századi köztérré emelkedhetett volna. Ez azonban már egy másik történet, amit építészek írnak. A kiállítás annak a tértörténetnek állít emléket, amit a városlakók fogalmaznak, és ami remélhetőleg a kortárs gödörben is folytatódni fog.

Zöldi Anna

(A cikk a revizoronline.com-on megjelen írás másodközlése.)

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.