Árgus szemekkel figyel
2004-ben nyert nemzetközi pályázaton a 2016-ban elhunyt Zaha Hadid terve a Graz történelmi belvárosába tervezett apartmanházra, az ARGOS-ra. A különleges épület „szemei" egy újszerű technológiával készültek.
Argosz – régiesen és latinosan Árgus – a görög mitológia százszemű óriása, akinek halála után Héra úgy állított örök emléket, hogy szemeivel díszítette fel szent állata, a páva faroktollait. A Graz építészeti stílusokat felvonultató belvárosában látható épületnek ugyan csak 43 szeme van, mégis megbabonázza azt, aki beléjük néz.
Zaha Hadid terve 2004-ben nyert a nemzetközi pályázaton, az épületet azonban csak 2020-ban adták át. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy az épület homlokzata „a modern válasz a szomszédos neobarokk stílusú házéra". A Pritzker-díjas építész és az UNESCO által a Design Város címmel kitüntetett stájer tartomány székhely egymásra találása egyik példája annak, miért hívják Grazot Ausztria titkos építészeti fővárosának.
Ősi és futurisztikus
A saroképület egyszerre idézi az ősi Jerikó vagy Çatal Hüyük rendszertelenül egymásra épült, közel azonos, ám mégis eltérő méretű, ezáltal a síkot megtörő házait és egy holdra épült város egymáshoz illesztett, előregyártott lakókapszuláit. Az ARGOS két emelet magas, üveg függönyfalakkal határolt lábazati része fölötti „szemei" közül némelyik jobban kilóg – vagy stílszerűen kidülled – a fal síkjából, ritmust és lüktetést kölcsönözve a homlokzatnak.
Az épület a látszat ellenére mégsem panelekből, lekerekített sarkú konténerekből épült fel, amelyeket elcsúsztattak egymáshoz képest. Mindössze az ablakok találhatók más és más síkban egymáshoz képest, így keltve azt az érzetet, hogy az épület szemei közül valamelyik mindig figyel minket, pont, mint a mitológiai óriás esetében. A szobányi szemek valójában nem mások, mint gigantikus keretekkel körülölet ablakok, modern loggiák.
Nehézsúlyú könnyedség
Zaha Hadid eredeti terve szerint a homlokzat egyetlen monolit vasbeton relief lett volna, amely ezáltal lett volna képes megtartani saját – nem csekély – súlyát és annak kitüremkedő, domború idomait. A részletes kidolgozás során azonban változtattak ezen és a súlyból is lefaragtak. Igaz, a 43 különálló, buborékokat idéző üvegszálas „homlokzati szobor" súlya sem kevés: az összesen 40 tonnányi homlokzat legnagyobb eleme önmagában 3 és fél mázsa.
Nem csak a homlokzat játékossága teszi könnyeddé az épület összhatását. Valamennyi buborék, egy-egy hatalmas, hosszanti osztás nélküli panorámaablakot rejt, amelyek egy-egy külön is nyitható kisebb, lekerekített szélű ablakot foglalnak magukba. A különleges „ablak az ablakban" megoldást ráadásul úgy kellett kivitelezni, hogy a lehető legkevésbé zavarja a kilátást.
Szokatlan épület szokatlan megoldásokat igényel
A „szemeket" CNC technológiával megmunkált, ragasztott és laminált fából alakították ki majd üvegszálas műanyaggal burkolták kívülről. A belső burkolatot gipszkartonból alakították ki, a két réteg között hőszigeteléssel. A faszerkezetbe kétrétegű hőszigetelő üvegből készült teherhordó üvegezést építettek be, amelyet napfény és hő elleni védelemmel is elláttak. Az ablakelemeket a kinyíló, felül függesztett szárnyakkal, a térzáró üvegezés milliméterpontos kivágásába illesztették és üvegező lécekkel rögzítették. A 48 nyitható ablakszárnyat lekerekített sarkokkal kellett gyártani úgy, hogy az illeszkedés mégis pontos maradjon. Zaha Hadid „ablak az ablakban" elképzelését végül úgy sikerült megvalósítani, hogy a Jansen Janisol Arte 2.0 acél profilrendszerből készült rendkívül keskeny ablakszerkezet csak finom vonalként legyen látható a nagyméretű panorámaablakok közepén.
A Jansen Janisol Arte ablakrendszer második generációja rozsdamentes és Corten acélból is készül. Úgy alkották meg, hogy filigrán profiljaival alkalmas legyen Bauhaus stílusú házak felújítására és modernizációjára, valamint egyre gyakrabban használják a modern építészetben is. Műszaki jellemzőinek köszönhetően megfelel a mai kor olyan elvárásainak, mint a hang- és hőszigetelés, a betörésgátlás, hő- és füstelvezetés vagy a variálható beépítési lehetőségek.
Graz legújabb építészeti remeke, a Zaha Hadid tervezte ARGOS az Alukönigstahl referenciaépületeként hirdeti: lehetséges hatalmas üvegfelületeket beépíteni finoman, szinte észrevétlenül oly módon, hogy fizikai behatások elleni védelem sem szenved csorbát.