Közélet, hírek
"Át a falon" — hallgatói ötletpályázat a pécsi északi várfalsétány feltárására, eredmény
2010.11.16. 11:24
A Bíráló Bizottság döntése alapján 1. díjban a 200.000,- Ft díjazásban részesült a 23. sz. pályamű. Alkotói: Bartis Katalin Dóra, Váncza Márk, a BME hallgatói.
A tervpályázat tárgya, célja:
A pécsi világörökségi helyszínek egységes építészeti megfogalmazása magában foglalta a nyugati és északi várfalsétány és kert kialakítását is. Ezzel Pécs történeti belvárosának – a műemléki korszakok egymásra épülésén kívül – még egy különlegessége vált láthatóvá: a nagy zöldterületek, parkok láncolata. A nyugati várfalsétány mára a belváros pezsgő kulturális helyszínévé vált. Az északi városfal tövében húzódó zöldfelület jelenleg „éledezik", lelkes civil törekvés próbálja a fiatalok, családok kedvelt helyévé tenni. A kiíró és több civil szerveződés Piknik Park néven számos gyerekprogrammal kíván életet csalni a területre. A pályázat célja ezen törekvés támogatása, a terület megközelítésének, feltárásának építészeti megfogalmazásával. Az északi várfalsétány területére a bejutás jelenleg nehézkes, a belváros irányából a területet övező telkeken keresztül lehetséges. A szeparált elhelyezkedés megnehezíti a park köztudatba való bekerülését, népszerű „törzshellyé" válását mind a pécsi lakosok, mind a városba látogató turisták körében. A pályázat célja a városfalon keresztüli, északi megközelítés megteremtése mellett olyan jelértékű megoldás keresése, amely felhívja a figyelmet a fal tövében meghúzódó páratlan belvárosi zöldfelületre és jövőbeni programok helyszínére. Továbbá egy izgalmas építészeti helyzet friss szemléletű értelmezése, ötletek gyűjtése és bemutatása. A kiíró nem határozza meg a falon történő átjutás módját és helyét, mert ennek eldöntését a pályázóra bízza.
A Bíráló Bizottság tagjai voltak
Elnök: Bozóky Anita ügyvezető - Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kft.
Szakmai titkár: Molnár Tamás építész
Tagok:
Czigány Tamás építész
Göde András építész
Szabó Levente építész
Dévényi Sándor építész
Getto Tamás építész
Hutter Ákos építész
Szavazásra nem jogosultak:
Medvegy Gabriella építész
Veres Gábor építész
A lebonyolítás rövid ismertetése, beérkezett pályaművek száma és állapota:
A Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kft. mint kiíró és lebonyolító közzétette ötletpályázati hirdetményét az Építészfórum honlapján, saját honlapján valamint egyetemi honlapokon.
A tervpályázat postára adási határideje 2010. október 5. 24:00 óra. A megadott határidőig összesen 63 db pályamű érkezett be a kiíró székhelyére (7624 Pécs Szent István tér 17.) A beérkezett pályaművek közül egy csomagoláson a feladó egyértelműen azonosítható volt. Ezt, mint a titkosságot sértő pályaművet, a Bíráló Bizottság kizárta. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályaműveket egyenként felbontotta és a felbontás sorrendjében 1-62-ig sorszámmal látta el őket.
1/3
1. díjban részesült: Bartis Katalin Dóra, Váncza Márk, BME
1. díjban részesült: Bartis Katalin Dóra, Váncza Márk, BME
2/3
1. díjban részesült: Bartis Katalin Dóra, Váncza Márk, BME
1. díjban részesült: Bartis Katalin Dóra, Váncza Márk, BME
Összefoglaló értékelés, a Bíráló Bizottság ajánlásai:
A Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kft. a Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar, Építész Intézetének támogatásával országos nyílt hallgatói ötletpályázatot írt ki a pécsi északi várfalsétány feltárására. A pályázat célja annak vizsgálata, hogy a terület elszigeteltségének feloldását északi irányból, a városfalon keresztül mely megoldások szolgálják a leghatékonyabban. Lehetséges-e a városfallal párbeszédet folytató korszerű építészeti elem megjelenítése, amely képes azt az összetett funkciót ellátni, ami a megnyitás, intimitás, figyelemfelhívás feltételeinek mind megfelel.
A pályaművek jól kategorizálható módon, többféle megközelítésben kívántak választ adni a kiírásban megfogalmazott kérdésekre. A falon való átjutás módja szerint három csoport rajzolódott ki a javasolt tervekben. A falon „rést" ütő pályaművek, a városfal áttörésével képzelték el a kapcsolatot a várfalsétány, kert és a fal északi oldalán húzódó gyalogos út között. Ezekben a megoldásokban megfigyelhető volt a törekvés a kapu, nyílás megjelenése mellett az intimitás megtartására, a kert titkos világának megőrzésére, amit a pályázók a várfalsétány egyik legnagyobb jelenleg is meglévő erényének véltek, joggal. A díjazott pályamunkák ennek a kettőségnek tudtak egyaránt megfelelni. A Bíráló Bizottság véleménye szerint az intimitást, mint értéket kezelő koncepciók voltak képesek a legnagyobb költőiséggel nyúlni a feladathoz, ami a fal többletjelentéséhez hozzájárulni képes. A fal áttörését kellő alázattal kezelő megoldások voltak képesek olyan feszültséget teremteni az átjutás pontján, ami jelértékűvé válhat. Ezek a megoldások is széles skálán mozogtak, a már-már teljesen eltűnő, a fal struktúrájába, növényzetébe belevesző nyílások és a „protézisként" megjelenő, a fal anyagától karakteresen eltérő anyagba öntött kapuzatok. Több javaslat született a falból kimetszett „darabok" építészeti elemként való megjelenítésére, az átjutás helyét erősítendő. Ezek a „totem" szerű megfogalmazások kellő visszafogottsággal érzékeny, jó megoldáshoz vezethettek. Az átjutás helyének meghatározásában is törvényszerűségek voltak megfigyelhetők. A várfalsétány két végpontján megnyitott fal a belépés mellett az áthaladást is lehetővé teszi, ami a kert másfajta működését vizionálja, kevésbé teremt intim szituációt, de a több irányból való feltárás lehetőségét megteremti. A kert nyugati végén lévő „török" bástya fontos stratégiai pont lehet a megnyitást illetően, amelyre több pályamű helyesen rátalált. A romos bástya absztrakt újraértelmezése, kiegészítése sok lehetőséget rejt magában, a pályaművek erre is adtak ötletes, magas építészeti értékkel bíró megoldásokat. A várfalsétány nyugati részén a fal két oldalán jelentkező szintkülönbség leküzdése határozta meg az átjutás módját, de az ebből fakadó javaslatok sok esetben nagyon izgalmas téri szituációhoz vezettek. A sétány keleti végén, a fal Hunyadi úthoz közel eső részén, az azonos járószintek a fal felmetszésével egyszerű átjutási lehetőséget teremtenek. A pályaművek több ponton is kísérletet tettek a fal áttörésére, de a Bíráló Bizottság által támogatott megoldások az említett stratégiai fontosságú pontok valamelyikén ejtettek metszést a falon. A pályázatok másik csoportja a fal folytonosságát kiemelt értékként kezelve, megszakítását elkerülve a terepszint alatt kívánt kapcsolatot teremteni a két oldal között. Ebben az esetben, az ellentmondás abban rejlik, hogy a fal terepszint alatti részét nem tekinti a városfal szerves részének a pályázó. Az a megoldás vezethet eredményre, ha egy lesüllyesztett „világ", teresedés teremt kapcsolatot mintsem a fal alatti „átbújás". Ebben az esetben lehetőség nyílik a kertet kiszolgáló funkciók elhelyezésére, amelyek a park működéséhez szükségesek, bár a megvalósítás várhatóan magas költsége kérdésessé teheti ezt a megoldást. A pályaművek harmadik csoportja a városfal fölött átívelve képzeli el a parkba való bejutást, az Aradi vértanúk útja felől, vagy a fal közvetlen közelében egyik oldalon felvezetve a gyalogosokat, majd a másik oldalon le. Ezek a megoldások szinte kivétel nélkül összetett konstrukciót igényeltek, habár ennek részletes kifejtésével adósak maradtak a pályaművek, illetve városképi megjelenésük is vitatható.
A Bíráló Bizottság véleménye szerint a pályaművek alaposan körbejárták a problémát, több városképileg is támogatható, építészetileg magas minőséget képviselő megoldás született, amelyek képesek lehetnek a park funkcióját erősíteni, bekapcsolni a területet a belváros vérkeringésébe.
A nyertes pályaművek:
1. díjban (és 200.000 Ft díjazásban) részesül a 23 sz. pályamű
Alkotói: Bartis Katalin Dóra, Váncza Márk
Oktatási intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Rangsorolás nélküli, megosztott 2. díjban (és 150.000 Ft díjazásban részesül) a 1 sz. pályamű
Alkotói: Élő József, Kozma Zoltán György, Mózes Ádám
Oktatási intézmény: Széchenyi István Egyetem, Győr
a 31 sz. pályamű
Alkotói: Palicz Kata, Vargay Ildikó
Oktatási intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Rangsorolás nélküli, megosztott 3. díjban (és 100.000 Ft díjazásban) részesül a 4 sz. pályamű
Alkotói: Hakkel Márton, Rigó Bálint
Oktatási intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
a 49 sz. pályamű
Alkotói: Juhász Balázs, Wettstein Domonkos
Oktatási intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Rangsorolás nélküli különdíjban (és 50.000 Ft díjazásban) részesül a 3 sz. pályamű
Alkotói: Posztós Ágnes, Oszlányi Soma, Medvey Boldizsár
Oktatási intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
a 9 sz. pályamű
Alkotói: Ghyczy Dénes, Szederkényi Lukács
Oktatási intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
a 22 sz. pályamű
Alkotó: Pál Barnabás
Oktatási intézmény: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar
a 25 sz. pályamű
Alkotói: Horn Ádám, Hüttl Sarolta, Soltész Judit
Oktatási intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
a 27 sz. pályamű
Alkotói: Fehér Borbála, Kollár Bence, Debreczeni Péter
Oktatási intézmény: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
a 41 sz. pályamű
Alkotói: Tőrös Ágnes, Nagy Tamás
Oktatási intézmény: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar
21:43
http://www.pecsorokseg.hu/index.php?galeria=5
18:58
Hmm...
Ismerve a díjazott munkákat, azt kell, hogy mondjam, egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy csak ennyi lett publikálva.
De azért gratulálok a nyerteseknek!
20:17
@szöszmöszmackó: Nem volt eléggé erős a mezőny? Véletlenül kattintottam a cikkre és tényleg nincsenek képek.
22:43
@tokaypeti: A mezőnnyel nekem nem volt semmi bajom, kifejezetten jó volt látni ennyi pályaművet (mennyiségében is, minőségében is rendben volt a mezőny).
Nem szívesen írom le, mert nem szeretnék senkit megbántani, de nekem az elbírálással kapcsolatban voltak/vannak kételyeim. A leginkább elgondolkodtató számomra az volt, hogy a "dobogósok" között volt két egymásnak lényegében ellentmondó terv (laikus szemmel észrevehető ellentmondásról beszélünk - a metszetekre hívnám fel a figyelmet!). Ebből én azt a szomorú következtetést vontam le, hogy a jó nevű és többségében pécsi illetőségű Bíráló Bizottság nem ismeri a helyszín egyes (lényeges) paramétereit (?) és inkább vesz alapul egy szemlátomást hibásan közzétett 3D modellt (?).
De kérdem én, hogy mikor láttunk olyat, hogy a rosszul betáplált kiindulási adatokból jó végeredmény született? (Örülünk neki, ha izzadságos munkával kiszámítunk egy negyedfokú egyenletet, de, ha a legelején 0,1 helyett 1,0-t írtunk, akkor rossz az egész.) Persze lehet egy építészeti megoldás önmagában díjazásra méltó, ha viszont az egész koncepció hibás alapokon nyugszik, akkor meggondolandó, hogy lehet-e az adott tervnek díjat adni egy hallgatói pályázaton - azért ehhez hasonló dilemmáknak fel kellene merülniük az elbírálás közben, feltéve, hogy a kiírónak valós céljai vannak a pályázatkiírással.
http://www.pecsorokseg.hu/index.php?galeria=5 - Tessék eldönteni, hogy van-e némi igazság abban, amit elkezdetem fejtegetni.
A többi díjazott között is találtam olyat, amit még lehetne szurkálni, de nekem nem az a célom, hogy negatív kritikával illessem mások munkáját, és különben is ahhoz nálunk mindenki ért.
23:30
@szöszmöszmackó: szerintem mindenki jobban járna, ha elmondanád, mi is a probléma, mert most egyedül az nem derült ki. :) Számomra legalábbis nem - amúgy meg nem gondolnám szurkálódásnak azt, ha valaki megfogalmazza a kérdését-gondját, azt viszont inkább, ha (mint most) elég hosszasan taglalódik, hogy "ez bizony nem jó, de hadd ne mondjak neveket", aztán hát csak-csak a negatívum húzódik alá igen erősen - és így az olvasó vagy azt érzi, hogy nyilván MINDENKI csupa de csupa rosszat csinált, vagy hogy a kommentelő nem is igazán akat mondani semmit. :)
Szerintem mondjunk - mi a hiba tehát a metszetekkel, és melyikekkel?
09:43
@másik: Igen, lehet, hogy túlságosan is körülírtam, és nem világos, hogy mit is írtam körül :).
Ezért egy kicsit konkretizálom (továbbra is nevek nélkül) az én fő problémámat. A "dobogósok" között van két terv, amelyben a bástyát választották az átjutás helyéül. Egyikük 2., másikuk 3. díjat nyert.
A 2. díjas terv egy egyeneskarú rámpával köti össze a fal két oldalát (sőt a bástyán keresztül már nem is rámpa, hiszen nincsen lejtése) - ez a terv a valós terepviszonyokat felmérve próbálta megoldani a téri szituációkat, helyesen.
A 3. díjas tervben ugyanazon a ponton (török bástya) egy spirális lépcső van a bástya belsejébe helyezve, amellyel áthidalják a fal két oldala közti - nem létező (!) - közel 5 méteres szintkülönbséget. A lépcső spirálja leköveti a bástya ívelését, csak éppen a bástya alaprajza nem ilyen (!), az egyik sarka például teljesen szögletes (derékszög közeli). Hibás kiindulási adatokból van felépítve a koncepció.
De kérem, ilyen léptéknél (átlagosan 6 méter közeli a fal magassága) egy 5 méteres hiba hogyan férhet bele?! (3. hely, 100 ezer Ft)
Összességében úgy tűnik, hogy lehet genius locikról és a hely - vitathatatlanul - magas szellemi minőségéről beszélni, ennél a pályázatnál be lehetett futni azzal is, hogy valaki csak megnézte a kiadott helyszínrajzot, 3D modellt és a Google Earth-öt!
(A hosszászólásaimat továbbra sem az említett terv készítőinek szántam szemrehányásként, én általánosságban beszélek. Tanulságként könyvelem el, hogy ilyen is van.)
14:15
Szederkényi Lukács
inkább