Átellenes mozgás - Nemzeti Korcsolyázó Központ

"A pályamű karakteres gondolatiságából kifejtett szép építészeti képlet magas színvonalon történő bemutatása miatt és a megkívánt funkciók letisztult és kompakt  kidolgozásában is tartalmaz hasznosítható építészeti megoldásokat." - értékelte a Bíráló Bizottság Láris Barnabás és Lobenvein Zoltán pályaművét, melyet II. díjban részesített. 

Bevezető

A tervezési terület a magyar sportkultúra, és ezzel együtt a főváros kiemelt beruházásainak legfontosabb helyszíne. Az új Nemzeti Korcsolyázó Központ számára kijelölt építési telekrész a BOK nyugati területén, a jelenlegi Millenáris Velodrom épületkomplexumának és a Kisstadion telekrészének összevonásával keletkezett. A helyszínen meglévő és tervezett nagy jelentőségű épületei, ám ezzel együtt kialakulatlan sruktúrája, és a tervezési program összetettsége komoly kihívást jelent. Olyan egyedi a helyszínhez legjobban illeszkedő épület tervezését tűztük ki célul, mely a funkcionális megfelelés mellett egyedi építészeti és karakteres városképi arculattal rendelkezik.

Beépítési koncepció

A terület jövőképének újradefiniálására törekedtünk úgy, hogy a tervezett létesítményben bizonyos gesztusokkal megidézzük a Velodrom építészeti eszenciáját. A BOK mellett, a kapcsolódó tömbbeépítéseket és a terület újszerű feltárását vettük górcső alá. Emiatt a jelenleg zsákutcás Radovic Dusán közt, valamint a Szabó József közt megnyitottuk, továbbvezettük. Az így kialakuló utcavonalak közé helyeztük el a korcsolyaközpont új épületét úgy, hogy az karakterével párbeszédet folytasson a kapcsolódó utcarészek szemközti beépítéseivel. A Velodrom földrézsűjét részben megtartjuk, részben pedig megidézzük azzal, hogy a földfelszínitől eltérő, emelt használati területeket alakítunk ki, a tágabb környezetre való rálátással.

A gyakorlócsarnok délnyugati részén található üzemi területet az új gyalogos főtengely erősítése miatt a terület északnyugati szegletébe, a létrehozott új parkoló mellé helyeztük. A funkcionális pozícionálást a környező kapcsolódó épületekhez és területekhez igazítottuk. Az üzemi területek feltárása a Gyakorló csarnok felőli oldalról valósul meg. Az uszoda bejárata a Gyakorló csarnok főhomlokzata által kialakított térre néz. A vizes funkció fedett-nyitott területe a legnyugalmasabb helyszín, az északkeleti oldalra került. Ide, a medencetér fölé emelt szintű napozó területet terveztünk, párbeszédet folytatva a Velodrom megtartott földrézsűjével. Az épület a gyakorló csarnokhoz híddal kapcsolódhat a jövőben. A Récsei Centerhez, és a nyugatra található lakótömbös beépítésekhez kapcsolódva a hotelszárnyat pozícionáltuk.

Építészeti leírás

A tervezés során számos beépítési és tömegképzési koncepciót elemeztünk, melyek során arra a konklúzióra jutottunk, hogy az épület a lehető legegyszerűbb architektúrával tud a legjobban illeszkedni a BOK-hoz és a környező beépítésekhez. Az épület szintszáma, ezáltal homlokzatmagassága a Récsei Center felé alacsonyabb, a Puskás Ferenc Stadion felé magasabb. A terveken vázolt épülettömeg legfontosabb része a horizontálisan két részre osztott tömeg. Ezzel az épület optikai volumenét szándékozunk tompítani, valamint a ház horizontális tagolása optimálisan kiegészíti a Puskás Stadion grandiózus, vertikálisan tagolt, pilonok közé fogott tömegét.

Az épület két egymásra helyezett tömeg együtteséből áll. Ezeket alaprajzi értelemben a korcsolyatér és ahhoz csatlakozó bővítmény alkotja, a tömegek elrendezése átellenesen irányuló mozdulatot szimbolizál. Ez a koncepcionális felvetés a gyorskorcsolyázók mozgását követi. A mozgás során a tömegközéppont a lehető legegyenesebb vonalban halad, míg a végtagok átellenes mozgással segítik a koncentrált előrejutást. Az épület esetére leképzett analógia szerint a főtömeget az alsó két szinten az uszoda egészíti ki, míg a felső szinten a hotel funkciótömege teszi aszimmetrikussá. Ez a kialakítás egyrészt emelt szintű zöldfelületet hoz létre az uszoda tetején, valamint az új gyalogos főtengely irányába nagy ívű fedett nyitott előteret képez, mely a mindennapok során izgalmas találkozóhellyé válhat, a BOK előszobájaként működhet.

Az alapvető térszervezési struktúra a következő: A korcsolya központ látogatói megközelítései zónásítottak. A földszint a szektorok szerint több bejáratot tartalmaz. Ezeket az eseménynapi megközelítési lehetőségeket egészítik ki a mindennapok megközelítési útvonalai: hotel bejárat, iroda bejárat, étterem bejárat, szövetségi bejárat, uszoda beléptetés. Szándékunk volt a számos funkcionális megközelítés megfelelő csoportosításának megtalálása. A fő funkció a korcsolyasport kiszolgálása, melynek központját a csarnoktér, valamint az alatta elhelyezkedő gyakorló pályák alkotják. Ehhez legközelebb, koncentráltan igyekeztünk elhelyezni a használók által feltétlenül igényelt területeket. Így a pincei területen találhatóak a sportolói, edző, bírói területek, valamint a szükséges kiszolgálók.

A főtömeg körül a kétszintes oszlopcsarnok található, mely a közönségforgalmi tereket foglalja magába. A többi járulékos funkció esetében az épületen illetve a helyszínen belüli pozícionálást vettük figyelembe. Így a hotel és hozzá tartozó étterem emelten, a forgalomtól szeparálva, ám a főbb városi megközelítés felől helyezkedik el. Az irodák, szövetség és konferencia központ esetében a Puskás Ferenc Stadion és a két épület között létrejövő tér közelségét (látványát) éreztük elsődlegesnek. Az uszoda esetében fontos volt a közvetlen és könnyű utcai megközelítés, valamint a nyugodt belső világ. Így földszinten, külön bejárattal helyeztük el, a medencetér fő megnyitása pedig északra, a Velodrom zöldfelületű földrézsűjére tájolt (elkerülve ezzel a kellemetlen káprázás lehetőségét is).

A homlokzat a funkcionális egységeknek megfelelően függőlegesen két nagyobb egységre tagolódik. A külső burkolaton az egységek szempontjából teljes magasságban lamella jellegű pillérsávot terveztünk. A rendszernek vizuális szerepe van, egységesíti, homogenizálja a homlokzati struktúrát, ezáltal könnyebben befogadhatóvá, kevésbé zaklatottá teszi az igen nagy tömeget. A másodlagos szerepe a rendszernek az ablakkal rendelkező homlokzatok árnyékolása. Az alaprajzi rendszernek megfelelően, a szükséges helyeken a "lamellák" ívre rendeződnek. Ennek pozitív hozadéka, hogy a homlokzatot messzebbről szemlélve az elemek fokozatosan elfordulnak, sűrűségük változik. Az ív bizonyos helyeken közelebb, illetve távolabb húzódik a térelhatároló homlokzattól, ezáltal is izgalmas térarányokat, valamint fény-árnyék viszonyokat hozva létre.

A funkciótól inspirálva, a sebességet, lendületet szimbolizálva az oszlopokat ferdén megdöntve képzeljük el. A homlokzat két egymás feletti szakaszán a "lamellák" ellenkező irányba dőlnek, ezáltal az egyenes homlokzatok is izgalmassá, mozgalmassá válnak. Számos lehetőség rejlik az oszlopok színezésében is. Elképzelésünk szerint az egymásnak megfelelő belső oldalak kapnak két eltérő színt, ezáltal az íven észlelhető izgalmas vizuális hatás még élénkebben érzékelhető. A földszinti oszlopoknak - mivel a teljes épületkontúron végigfutnak, s itt mindenhol nagy forgalomra lehet számítani - üzenetközvetítő szerepet is szánunk. A Bajnokok oszlopcsarnokát létrehozva minden oszlopon a magyar korcsolyasport egy-egy kiemelkedő személyiségének állítunk emléket.

Fenntarthatóság

1. társadalmi (városi épített) fenntarthatóság
Budapest épített környezetében mindig is fontos szerepet töltöttek be a szabadabb zöldterületek, melyek értéke egyre fokozódik. A parkok, ligetek segítik a városlakók kikapcsolódását, lehetővé teszik a gyors regenerációt. A BOK is e területek közé tartozik, különlegessége a nagy összefüggő alapterületben rejlő potenciál. Emiatt nagyon fontos, hogy itt épülnek fel az új sportlétesítmények. A környező városi tömbök külső építettségével szemben itt a látogatók kezelésére, érkeztetésére alkalmas burkolt és füvesített zöldfelületek között úszó, nagy volumenű épületek szabják meg az arculatot. Tervezői szándékunk volt a kompakt, lehetőségek szerinti (relatív) kis alapterületre kialakított korcsolyázó központ tervezése, valamint fontos célkitűzésünk az alsó szinti látogatói területek környező tájképbe történő integrálása, a kint és bent határának elmosása. Elképzelésünk szerint így egy zöldfelületbe ágyazott, transzparens épület jöhet létre, mely nem zárt tömbként jelenik meg. A fedett-nyitott tereivel, az emelt szintű napozómezővel olyan átmeneti tereket hoz létre, ahol jó lenni, időt tölteni. Ezek segítségével az óriási házak között élhető, megélhető környezet jöhet létre erősítve a fenntartható város alapgondolatát.

2. környezetvédelmi (építési munkálatok során) fenntarthatóság
Az építés során az épület volumene elsődlegesen meghatározza a befektetendő energia mértékét. Ezen energia lehető legkevesebbre történő szorítása céljából kis alapterületű, kompakt épülettömeget terveztünk. A környezettudatosság az építés közben a felhasznált anyagok és a beépítésre kerülő szerkezetek származási helye szerint kerül meghatározásra. Az épület egyszerű struktúrája és tartószerkezeti rendszere kerüli az egyedi, különleges megoldásokat. Egyszerű, pillérvázas objektum. Az alsó szinti területek függönyfallal, a felsőbb szintiek kitöltő falazattal készülnek, szerelt perforált homlokzatburkolattal borítva.

3. gazdasági (üzemeltetési) fenntarthatóság
A kiírás szándéka, miszerint korcsolyaközpontban létesüljön uszoda, alapvetően remek fenntarthatósági szándék. A jégkészítés során keletkező hőt az uszoda terület képes hasznosítani, így a két főfunkció jól kiegészíti egymást. Az energiahatékonyság további növelését célozza a tetőre helyezett napelemek léte is, melyek a jelentős elektromos energia ellátásban játszanak fontos szerepet. Az épület üzemeltetésében a kiadható területek is igen komoly szerepet kapnak. A földszinten sportbolt, az első emeleten étterem, konferenciaközpont, a felsőbb emeleteken irodák és sporthotel kaptak helyet. Az üzemeltetési irodák szintén az emeleten találhatóak. A fejlett épületfelügyeleti rendszerek áttekintik az épület teljes pillanatnyi hűtési-, fűtési-, fagyasztási igényét, majd hozzáadnak, illetve elvonnak terheléseket az adott területi igény függvényében, és folyamatos tájékoztatást adnak a pillanatnyi energiaköltségekről. A tervezendő rendszer alacsony költségek mellett üzemelő, energia hatékony létesítmény.

Láris Barnabás, Lobenvein Zoltán