Épülettervek/Hallgatói terv

Átmeneti hasznosítás - a Nyugati Grund

1/15

Helyszín

Átmeneti hasznosítás

Történet

Területi vizsgálatok

SWOT analízis

Mátrix

Ütemterv

Koncepcióterv

Funkcióképek

Látványterv

Látványterv

Modul elemek

Elemek kiosztása

Területegységek elhelyezkedése

Fitoremediáció

?>
Helyszín
?>
Átmeneti hasznosítás
?>
Történet
?>
Területi vizsgálatok
?>
SWOT analízis
?>
Mátrix
?>
Ütemterv
?>
Koncepcióterv
?>
Funkcióképek
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Modul elemek
?>
Elemek kiosztása
?>
Területegységek elhelyezkedése
?>
Fitoremediáció
1/15

Helyszín

Átmeneti hasznosítás

Történet

Területi vizsgálatok

SWOT analízis

Mátrix

Ütemterv

Koncepcióterv

Funkcióképek

Látványterv

Látványterv

Modul elemek

Elemek kiosztása

Területegységek elhelyezkedése

Fitoremediáció

Átmeneti hasznosítás - a Nyugati Grund
Épülettervek/Hallgatói terv

Átmeneti hasznosítás - a Nyugati Grund

2014.11.17. 13:48
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sipos Andrea

Vélemények:
1

A Nyugati Grund átmeneti hasznosítása

Tervezés éve:
2014

Stáblista

konzulensek: Dr. Almási Balázs (belső), Deák Krisztina (külső)
bírálók: Dr. Balogh Péter István (belső), Szakács Barnabás (külső)
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar 

Dosszié:

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Egy városban a frekventált területen lévő, nagy kiterjedésű, használaton kívüli telkek nehezen találnak új funkciót, ezért az ilyen területeket átmeneti hasznosítással lehet leginkább visszakapcsolni a város körforgásába, anélkül, hogy azonnal ki kellene találni a későbbi, állandó szerepüket. Sipos Andrea tájépítész MÉK-MÉSZ diplomadíjas tervében a Nyugati Pályaudvar melletti, felhagyott terület hasznosítására tesz javaslatot.

Tervezési terület

A diplomatervem egy olyan barnamezős terület átmeneti hasznosításáról készült, amely pontszerű vasúti elem ugyanakkor indítópontja lehet egy zöldhálózatba kapcsolódó vonalas elemnek. A mintaterület: a Nyugati pályaudvar használaton kívüli ingatlanja. A Nyugati Grund a pályaudvar és a Ferdinánd-híd között fekvő mintegy 2 hektáros telek, ami 2007-ig a pályaudvar részét képezte, azóta pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és részben a Magyar Állami Vasutak Zrt. (MÁV Zrt.) tulajdonában van. A terület a Kormányzati Negyed terveinek feladása óta használaton kívül áll, és a pesti belváros legnagyobb területi erőforrását képezi.

Átmeneti hasznosítás

Az átmeneti (köztes) hasznosítás a mai nehéz befektetési időszakokat áthidalva a városlakók megváltozott igényeire kínál ideiglenes és gyors megoldást. A köztes hasznosítás olyan városi területeken valósulhat meg, amelyek használaton kívül vannak, és amelyeket előre meghatározott időtartamra, adott célra lehet birtokba venni. Ez a fogalom számunkra mostanra vált igazán aktuálissá, hiszen Budapest tele van a XX. század végétől felhagyott ipari és vasúti területekkel.

Az utóbbi évtizedekben a városi területhasználat szabályozása és korlátozása, a különféle funkciók tipizálása miatt egyre nagyobb társadalmi igény jelentkezik az ilyen szabadon alakítható területekre. A sikerességhez olyan működő koncepcióra van szükség, amely képes kellő ideig fenntartani az érdeklődést, és folyamatos intenzív kapcsolatot alakít ki a közösség és a helyszín között. Az átmeneti hasznosítás nem csak az egyedi atmoszféra megteremtésére alkalmas, hanem időt hagy a terület saját identitásunkba való beépülésére, és képes pozitív irányban befolyásolni a területről alkotott képet. Az ideiglenes használat segíthet a problémák pillanatnyi megoldásában vagy kapcsolódhat a későbbi funkciókhoz, előkészítve azokat, ez esetben beszélünk átmeneti hasznosításról.

Helyszín
1/15
Helyszín

A köztes hasznosítások, jellegükből adódóan, sokkal könnyebben tudnak reagálni egy városon belül a helyi szükségletekre. Flexibilitásuknak, naprakészségüknek köszönhetően széles körben képesek az igényeket kielégíteni, és ami a hátrányuk, egyben az előnyük is: ideiglenességük által nem feltétlenül jelentenek végleges megoldásokat, de maradandó károkat sem okoznak. Kísérletek, amelyek segítenek feltárni a lehetőségeket és megtalálni a megfelelő utat a terület átalakulásához.

Vizsgálatok a mintaterületen

A Nyugati Grund a pályaudvar kiszolgáló területeinek adott egykor otthont, ezért története szorosan kapcsolódik a pályaudvarhoz. A terület alakulásáról nincsenek írott források, ezért a MÁV-irattárból gyűjtött helyszínrajzok alapján próbáltam átfogó képet adni a területi változásokról, 1860-tól egészen napjainkig.
A vizsgálatok összegzéseképpen készült SWOT analízis rámutatott a terület jó adottságaira – belvárosi elhelyezkedés, nagy összefüggő terület, kiváló tömegközlekedési kapcsolatok, újrahasznosítható burkolatfelületek és berendezési tárgyak –, illetve az átmeneti hasznosítás nehézségeire, a pénzhiányra és a hasznosítási időtartam bizonytalanságára.

Koncepcióalkotás

A Nyugati Grund tervezése során egy valós projektbe kapcsolódtam be, melynek indító eseményei a Fővárosi Önkormányzat és a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) együttműködésében létrejövő workshopok voltak.

SWOT analízis
5/15
SWOT analízis

Az első workshop 2014. február 5-6-án szerveződött a Nyugati Grundra, amely helyszínbejárással, tematikus előadásokkal és közös munkával segítette a tervezés elindulását. Majd ezt követően egy újabb, interdiszciplináris és interszektorális workshopra került sor 2014. március 20-án a KÉK kezdeményezésére, amely a terület átmeneti hasznosításának különleges kihívásaira próbált választ keresni. A workshopok szervezőjeként alaposabban megismertem a tervezési terület körülményeit, hátterét, és az eredményeket felhasználva készült el az ütemezési tervem, illetve a koncepcióm.

Ütemezés

A használati időtartamokat figyelembe véve és ismerve a tulajdonosok (MÁV Zrt., MNV Zrt.) jövőbeli szándékait a Nyugati Grundra ütemezési tervet készítettem. A hat ütem terve a terület birtokba vételének programját mutatja be, sematikusan ábrázolva a megjelenő funkciókat.

Az első évben a zöldfelület egyharmada nyílik meg a látogatóknak azért, hogy a terület mobil bútorok és felfújható térelemek kihelyezésével gyorsan belakhatóvá váljon és beépüljön a köztudatba. Ebben az időszakban a „színfalak" mögött folytatódhatnak az előkészítő munkálatok, így a következő évre már a teljes zöldfelület használható lesz a nagyközönség számára. A második évben a zöldfelület használata mellett az épületek felújítására lesz majd lehetőség. A harmadik évtől már a teljes terület használhatóvá válik, a Grund ekkor éli majd fénykorát. Minden funkció megkapja a szükséges teret, és egy átlátható, laza szerkezetű zöldfelület alakul ki az azt övező épületekkel és funkcióikkal együtt. A negyedik évtől elkezdődik a terület fokozatos leépülése, viszont ezt ellensúlyozva megújulnak a kapcsolódó külső terek, a Grund folytatásában a kihasználatlan vasúti területeken egy zöld sétány épül ki bicikliúttal. Az ütemterv utolsó állomása, a nyolcadik év, amikor a MÁV fejlesztései miatt a Grund vasút menti részének jelentős hányadát elveszítjük. Ez az állapot az, amit még ilyen időtávlatból meg tudunk sejteni, de természetesen ez az ütemterv sem kőbe vésett, hiszen az átmeneti hasznosítás lényege a flexibilitás és az aktuális igények lekövetése. Én mindenképpen bízom benne, hogy a Nyugati Grund esetleges fejlesztései során kialakuló zöldfelület olyan magas látogatottságú lesz, hogy a terület tulajdonosai megfontolják annak zöldfelületként történő későbbi hasznosítását és fejlesztését.

Koncepcióterv
8/15
Koncepcióterv

Koncepcióterv

Az ütemterveket figyelembe véve készült el a koncepcióterv, ami a Nyugati Grund területének optimális használatát mutatja be, vagyis azt a korszakot (3. év) terveztem meg, amikor a teljes terület használatbavétele engedélyezett.

A tervezett Grundnak összesen kilenc bejárata van, az egyik főbejárat az Eiffel tér irányából nyílik, a másik, ami a tervek szerint a későbbi évek során kapja meg kiemelt szerepét, a Ferdinánd híd felől. Ehhez igazodva alakult ki a Grund betonozott főútvonala, amely a két főbejáratot és a Podmaniczky út menti épületeket köti össze. A főbejárattól egy sétányon jutunk be a területre, amely a megszűnt vonatsínek és peronok fölött halad el. A sínek helyén vadvirágos gyep lesz, a peronok megmaradnak eredeti burkolataikkal: aszfalt, beton és tömörített talaj felületek. Ezek váltakozása zebracsíkos mintázatot ad a sétánynak. Továbbhaladva egy extenzív gyepfelület következik, ahol időszakosan büfét és mobilkonyhát lehet felállítani. A gyep lezárásaképpen egy közösségi kertet és egy dombos pihenőhelyet terveztem. A kert azért fontos, mert növénnyel befuttatott kerítése a területről hiányzó vertikális elemeket pótolja, és egy színes, esztétikus hátteret ad az időszakos rendezvényeknek.

A dombok közelében található egy épület, amely részben kutya-napköziként funkcionál. A helyiséget az EB OVO, a Felelősségteljes Kutyatartók Egyesülete tartja majd fenn, illetve képzéséket és programokat szervez tagjainak. Az épületben helyet kaptak még műtermek is, amelyeket a helyi képzőművészek kívánnak használni. A háttérben lévő csarnoképületek sport- és kulturális rendezvényeknek adnak otthont.

A Podmaniczky utca és a kutya-napközi közötti, a közelmúltban elbontott épületek helyén kialakult 4 méter mély gödörben egy játszótér és mászóvár található. Tovább haladva az Eiffel tér irányába, a kutyás tér és az extenzív gyepfelület között található a nagy kiterjedésű intenzív gyep, amely a Margit-szigeti nagymezőhöz hasonlóan rekreációs célokat szolgál. Ehhez kapcsolódik egy meglévő épületben és annak teraszán kialakított kávézó.

Látványterv
10/15
Látványterv

Az utolsó területrész, amely csak rövidtávon hasznosítható, ideiglenes és mozgatható funkcióknak ad helyet. Az extrém sportpályák nagy felületet kapnak a koncepciótervben. Ezek mind közösségi összefogás útján készülnek majd. A beton gördeszkapálya egy workshop keretein belül épül meg, emellett a Magyar Kerékpáros Szövetség tagjai vállalták, hogy törmelékből és raklapokból egy ügyességi kerékpárpályát építenek. A street workout sportokat űző szervezetek felajánlották, hogy a területre betelepítenek egy szabadtéri sportállvány-rendszert.

Anyaghasználat és növényalkalmazás

A koncepcióban különös figyelmet szenteltem az anyaghasználat terén az újrahasznosításnak, amely kétféle módon történhet: a meglévő elemek használatba vételével, illetve újrahasznosított anyagok alkalmazásával. Ennek kifejtésére egy sajátos moduláris rendszert alkottam. A burkolatokból, zöldfelületekből, vertikális elemekből és épületekből álló rendszer a területegységek igényeit elégíti ki rövid és hosszú távon.

Területegységek elhelyezkedése
14/15
Területegységek elhelyezkedése

A Nyugati Grund területének szennyezettségéhez és rövid használati idejéhez alkalmazkodva a növénytelepítés során gyors növekedésű és fitoremediációs taxonokat választottam. A fitoremediáció azt a folyamatot jelöli, amikor a környezeti elemeket (talajt, talajvizet, felszíni vizet, ipari szennyvizet, levegőt) a növények illetve a velük társult mikrobák segítségével megtisztítják a szervetlen vagy szerves kémiai szennyező anyagoktól. A tevékenység során a növények a talajt szennyező vegyi anyagok (bárium, cink, kadmium, ólom, réz) koncentrációját elfogadható mértékűre csökkentik. Ezt a talajtisztítási módszert külföldön, főként az Egyesült Államokban előszeretettel használják.

Összegzés

Nagyon bízom abban, hogy a diplomamunkámnak lesz utóélete: a projektnek sikerül majd a bonyolult hivatali, politikai rendszereken átküzdenie magát, és így elindulhat a Nyugati Grund közcélú hasznosítása. A civilek és helyi lakosok készen állnak a munkára; reméljük, hamarosan indulhat a terület hasznosítása!

 

 

Vélemények (1)
Garay Klára
2014.11.29.
16:02

nagyon tetszik a terv, és a zöld felület helyreállítása! Sajnos aggodalomra ad okot, hogy a területet -tudomásom szerint- a Vi. kerületi önkormányzat kapja hasznosításra...még pedig a Liget beépítésével kiesett zöld felületek ellensúlyozására.

Pedig a Liget megőrzésével ezt a szép, ÁLLANDÓ zöldítést folytatni kellene a Nyugati pályaudvartól a Rákosrendezőig tartó írtózatos állapotban lévő elhanyagolt területeken. A Liget megőrzésével és megújításával párhuzamosan! Létre kellene hozni egy igazi ökológiai folyosót!

Gratulálok, igen szép terv.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.