Épületek/Középület

Az Aggteleki Baradla-cseppkőbarlang „Vörös-tói” bejáratának épülete, 2005

1/22

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/22

Az Aggteleki Baradla-cseppkőbarlang „Vörös-tói” bejáratának épülete, 2005
Épületek/Középület

Az Aggteleki Baradla-cseppkőbarlang „Vörös-tói” bejáratának épülete, 2005

2006.02.17. 11:45

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Salamin Ferenc, Jakab Csaba

Földrajzi hely:
Aggtelek, Magyarország

Felelős építész tervező: Salamin Ferenc Tervező: Jakab Csaba

Építészeti műszaki leírás (részlet)

Az aggteleki Baradla-cseppkőbarlang „Vörös-tói" bejáratát körülvevő táj karakterét erősen meghatározza a felszínen kialakult közel szabályos formájú, töbörszerű horpadások sorozata. A barlangbejárat is egy ilyen mélyedés aljában található. Az épület elhelyezésekor és a környezetének kialakításakor fontosnak éreztük e karakter, az épített elemekkel és a telepített növényzettel való kiemelését és hangsúlyozását. A „töbör" alját szabadon hagyva az épületet a barlangbejárat fölött helyeztük el. A horpadás parkolóval szembeni felét a rétegeket átmetsző, a közepe felé mélyülő fallal zártuk le. A lefele mutató fal legmélyebb pontján van a barlangbejárat. A nagy falfelület alján megjelenő kis nyílás, az első pillanatban átláthatóvá és egyértelművé teszi, hogy e nyíláson keresztül a hegy gyomrába juthatunk. Az épület a fal fölött két szinten helyezkedik el.

A Jósvafőről vagy Aggtelekről autóval vagy autóbusszal ideérkező az útról lekanyarodva a jelenleg is meglévő parkolóban állhat meg. (Ezt a programnak megfelelően kibővítettük.) Erről a magaslati pontról jól belátható a töbör. A kertépítészeti kialakítás során (később a növényállapot-felmérés eredményeit is figyelembe véve), a 345 méteres szintvonalat követve, a meglévő faállományt kiegészítve egy növényzettel körbevett belső teret alakítottunk ki. Ezt a parkoló irányába egy keskeny nyiladékkal nyitottuk meg. Először ezen keresztül  szemlélheti meg nyugodtan az idelátogató egy „bástyaként" kialakított helyről letekintve a töbröt és a felette lévő épületet. Ez a hely alkalmas a csoportosan vagy családostul idelátogatóknak, hogy „rendezzék" soraikat, és a táj szemlélése során felkészüljenek a mélybe, a töbörben, majd a barlangba való leereszkedésre. A lépcsőn lejutva egy enyhe ívű úton közelíthetjük meg a barlangbejáratot. A nyiladék felé haladva a fák egyre szűkülő sora közt eljutunk a fentebb már említett nyiladékhoz. Ezen a ponton lépünk be a barlang külső előterébe.

A mélyedést szegélyező fák a teret lehatárolják, a tekintet szabadon csak felfele kalandozhat el. A lépcső tetején még a tekintet minden irányba elkalandozhat, de mire a lépcső aljára érünk csak egy leszűkített út van az előre. Innen hirtelen robbanásszerűen jutunk a töbör zárt öblébe. Azon keresztülhaladva a karszthegységre jellemző borókás-sziklás tájon át jutunk a bejárathoz. Itt belépve egy szűk előtérbe jutunk, ahonnan egyrészt egy lépcső vezet fel a fölső szintre, másrészt betekinthetünk egy rácsos kapun keresztül a barlang élőteréhez, felcsigázva az idelátogatók érdeklődését. A lépcsőn keresztül a felső részbe jutunk.



 

A fogadószinten négy különálló épületrészre osztottuk a kiírás által meghatározott helyiségeket, az egészet pedig egy nagy tetővel fedtük le. Az így kialakuló zegzugos elrendezése a barlang hangulatát kelti. A jobboldali épületben (ez földszintes) kapott helyet a konténertároló-trafóhelyiség 0,4 KV-os kapcsolóhelyiség-villanyszerelő műhely. A következő tömeg földszintjén a pénztár-ajándékbolt-büfé, az emeleten a szolgálati lakással. Ez követi a női majd a férfi vécé, az emeleten a túravezető-öltöző illetve az iroda-tartalékhelyiség szintjeivel. A tömegek közt kialakuló különböző térbővületekhez más és más kiszolgálóhelyiség kapcsolódik. A lépcsőn felérve a jobbra található tömeg és a pénztárak fogadják a vendégeket, itt először tájékozódhatnak a túrák időpontjairól és megvehetik jegyeiket. A másik oldalon az ajándékbolt és a büfé található. Előtte, a barlangelőtérbe letekintő nyílás körül várakozhatnak és fogyaszthatnak. Egy lépcsőn keresztül innen lehet lejutni az előtérbe. A női és a férfi WC-hez egy elzártabb fedett térbővület csatlakozik. A túrázók az élőbb említett lépcsőn jutnak le a barlangelőtérbe. A fent várakozók a felső nyíláson keresztül izgalommal halhatják a túravezető utolsó szavait, mielőtt a csoport belépne a barlangba.

A barlangból feljövők a fentebb már leírt élménysor fordítottját járhatják végig, a barlangból az előtérbe, onnan a rácsos kapun keresztül a szabadba, majd a parkoló felé egyre feljebb és feljebb haladva.

Az alacsony hajlásszögű tető állókorcos vörösréz fedéssel, a bádogozás vörösréz lemezzel, a kémény vörösréz burkolatú sapkával készül.


szöveg+kép: Jakab Csaba
Budapest, 2001. július


Felelős építész tervező: Salamin Ferenc
Tervező: Jakab Csaba

 
Kapcsolódó oldal:
Réz van - a havi téma oldala

A havi téma megjelenését a Magyar Rézpiaci Központ támogatja. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk