Az ARCH-STUDIO terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

"Az építészeti múzeum csak kortárs alkotás lehet, hiszen a mában élünk és minden kor csak a saját eszközeivel képes érvényes építészeti gondolatokat közvetíteni. De ugyanakkor legyen időtálló is, mert a túlzott divatkövető magatartás szélsőségekhez vezethet, melyek később a divat múlásával megunt üres formalizmusnak mutathatja magát." Az ARCH-STUDIO terve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán megvételben részesült. 

BEVEZETŐ: TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT

Az építészet egy nagyon összetett műszaki, gazdasági és kulturális tevékenység. Művészeti értéke sajnos csak kevés épületnek van. A többi építés. Ennek az igazi értéket jelentő, a jövő számára is megőrzendő építészetnek a kutatását, archiválását és bemutatását szolgálhatja majd ez a ház. Különösen a magyar építészetét.

A kérdés az, hogy miképpen legyen formálva az épület. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szükséges funkcionális igényeket és műszaki követelményeket sok féle formában lehet teljesíteni. 

Téziseink:

1. Az építészeti múzeum csak kortárs alkotás lehet, hiszen a mában élünk és minden kor csak a saját eszközeivel képes érvényes építészeti gondolatokat közvetíteni. De ugyanakkor legyen időtálló is, mert a túlzott divatkövető magatartás szélsőségekhez vezethet, melyek később a divat múlásával megunt üres formalizmusnak mutathatja magát.

Szemiotikai értelemben tág határok között értelmezhető építészeti megjelenést szerettünk volna kialakítani.

Az egyik értelmezésben a földszinten körbe futó üvegfelület használata a felette lévő tömör test „lebegését" segíti. Ez az elemelés szándékos. A közvetlen környezetétől kissé megemelt és elszakított „doboz" az építészeti alkotások szellemi tárháza. Olyan, mint egy titkos ládika a padláson, amit érdemes kinyitni és megnézni. Másiként nézve a kiállítóterekre fordított tetőként értelmezhetők, de tűnhetnek eresz alatti fészkeknek is.

Az első fordulóban az új épület városi szövetbe való illesztése, az egyszerű, tiszta formanyelv használata és a gazdaságos, jól funkcionáló térszervezés kialakítása volt a célunk. A második forduló részben az újragondolás, részben a részletesebb kidolgozás okán árnyaltabb és mélyebb tervezést tett lehetővé. Úgy gondoltuk, hogy a két felújított és rekonstruált magastatős ház fedése kellően karakteresen fejezi ki a századfordulós magyar eklektika jegyeit. Ezért a melléjük kerülő múzeumi épület lebegését kihasználva a tetőket megfordítva, de a pikkelyes fedés hatását megtartva, kapcsolatot hozunk létre a Herczel és Grünwald villa nagy tetőidomaival és kiselemes burkolatával. A fejjel lefelé álló tető csak rejtett utalás. A helyhez kötés rejtett eszköze. Mondhatni tudatalatti kapcsolat. A szemlélő inkább a függesztett formára figyel fel, mely, mint egy fecskefészek, az eresz alatt húzódik meg a „tornác" oszlopsora mögött. 

2. Az épület utaljon az általános európai építészeti örökség és a magyar építészeti hagyományok megjelenési formáira, de kerüljön minden direkt utalást ezekkel kapcsolatban.

Az oszlopsor használata a görög építészettől egészen a XIX. századi magyar népi építészeten keresztül napjainkig ível. A klasszikus görög templomoktól a magyar parasztházig minden esetben a funkcionalitás és reprezentáció furcsa keverékeként jelenik meg. Ezért lett meghatározó építészeti eleme a koncepciónknak.

3. A múzeumegyüttes legyen a helyhez kötött abban az értelemben, hogy illeszkedjen a már beállt városi szövethez és a közvetlen környezetéhez. A ligetes, fás kerttel legyen erős kapcsolatban, és használja annak minden kedvező aspektusát.

A Városligeti fasor mentén nagy villaépületek sorakoznak, azonban déli irányban változik a kép: az épületek összesűrűsödnek és keretes beépítésűvé válnak. A tervezési területünk délkeleti szélén már zártsorú a beépítés. Ezt a típusváltást szerettük volna követni oly módon, hogy a déli kertrészben a hosszú főépület Bajza utcai véghomlokzata a pavilonos szabadon álló beépítés jellegét mutassa, de vonalszerű épületteste két eltérő funkciójú kertrészre ossza a telkünket. A homlokzatot fellazító oszloprendszer és a nagy üvegfelületek oldott átmenetet és szerves kapcsolatot biztosítanak a zöld környezettel.

A Fasor építészeti arculatát megóvva csak egy gesztusértékű kerti kaput terveztünk a személyforgalom számára. A múzeumhoz vezető rámpa egy terepvágatban indul és a belső kert szintjét a régi épületek belső homlokvonalában eléri el, így biztosítva a zavarmentes közös kerthasználatot. Így tehát a megközelítés fizikai módját kertészeti eszközökkel szabályoztuk. Megelégedtünk azzal, hogy Fasor felé hármas tagozódást mutató régi épülettestek önmagukban is „épületszárnyakat" jelentenek a három elemből álló beépítésben. A Herczel és Grünwald villa mint a cour d’honneur két szélső traktusa fogja közre a főépületet, kihangsúlyozva ezzel a múzeumi főbejáratot.

4. A ház legyen jól átlátható, egyszerű és tiszta szerkesztésű, hogy könnyen lehessen benne tájékozódni.

Fegyelmezett, jól olvasható alaprajzi rendszer kialakítására törekedtünk. A képletszerű közlekedési rendszer segít a tájékozódásban.

5. A terek sorolása legyen gazdaságosan szerkesztett, egyszerű, takarékos elrendezésű, de reprezentatív.

Gazdaságos, kompakt térszervezés kialakítása volt a célunk, szigorúan betartva a programban megengedett alapterületi méreteket. Az előírt 13.475 m2 helyett 13.443 m2 nettó alapterületet terveztünk úgy, hogy minden helyiségnél megtartottuk a kiírás elvárt alapterületi méreteit. Ahol helyénvalónak éreztük, ott a megengedett 10%-os mértéknél kisebb, 5%-os arányban, összesen 658 m2 többletterületeket alakítottunk ki.

6. Fontos, hogy a múzeumegyüttes legyen mindenki számára hozzáférhető, akadálymentes és felhasználóbarát.

Mindhárom épületrész teljeskörűen akadálymentesített és mindenki számára korlátozás nélkül bejárható, értelmezhető és érzékelhető. Ez az elv nem csak a fogyatékkal élők és időskorúak miatt fontos, hanem ide kell érteni a gyerekeket is. Az ő számukra a kötelező előírásokon túl is biztosítani szeretnénk a játékos tapasztalás és megértés lehetőségét mind a kiállítási területeken mind az épülethasználat során.

7. Elengedhetetlen környezetbarát kialakítás és az energiatudatos üzemeltetés biztosítása is.

Ennek érdekében javasoltuk a karbonsemleges CLT technológia, a szürkevíz, hőszivattyús talajszondák és a napelemek használatát.

TERÜLETALAKÍTÁSI, ELHELYEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Koncepciónk az volt, hogy a telken megtartjuk a szabadon álló, pavilonos, beépítési módot, ezért az új épületeket is hasonló módon telepítettük.

A múzeum épületét a meglévő villaépületekkel a terepszint alatt, intenzív növényzettel beültetett átriumok mellett vezetve, természetes fénnyel megvilágított, akadálymentes közlekedőkkel kötöttük össze, melynek legfőbb oka a műemlék épületek identitásának tiszteletben tartása volt.

A kiírás javasolja az állandó kiállítás Herczel villa tetőterébe helyezését, de megengedi ennek felülvizsgálatát. Véleményünk szerint szerencsésebb volna az állandó és időszaki kiállításokat korszerű, flexibilis, könnyen átrendezhető terekbe tenni, melyek szoros kapcsolatban vannak egymással és a múzeum előcsarnokával is – ezért az állandó kiállítást a villa tetőteréből az új épületbe helyeztük át. A beépített két szintes padlástér (melynek födéme a műemléki rekonstrukció során megerősítve készül) ablakokkal rendelkező alsó szintjére co-working irodákat ablaktalan felső padlásterébe könyv- és folyóirat-raktárakat terveztünk. Így biztosítható a kiállító terek valóban kompromisszum nélküli használata, installálása, és a könyvtár közelében alakítható ki a könyv és folyóiratok számára a raktárterület. Az így nyert kis területen az előírások betartása mellet a múzeum számára bevételt jelentő co-working szolgáltatás is létrehozható oly módon, hogy a fiatal pályakezdő építészek is támogatást kaphatnak.

A kiírás előírását figyelembevéve biztosítottuk a múzeumi bolt, a rendezvényterem, a kávézó és a spacebox közvetlen kültéri független bejáratát. Az előcsarnok két irányból is megközelíthető és teljesen átjárható így biztosított a két kertrész összekapcsolódása.

KAPCSOLÓDÁS A VÁROSI SZÖVETHEZ, AZ EGYES ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE, KAPCSOLÓDÁSA EGYMÁSHOZ

A tervezési területen a beépítés szabadon állóból zártsorúvá vált. A terület feltárása kiírásnak megfelelően két irányból történik. A két műemléképülethez hasonlóan Városligeti Fasorra néz a múzeumépület főbejárata is. A Herczel és a Grünwald épületek között vezetett sétány teremt kapcsolatot a főépület és a hangsúlyos kerti bejárat között. Ez egyben az Építészek Sétánya is, ahol a burkolatban arra érdemes építészek nevei olvashatóak. A térkőbe vésett nevek az idő folyamán folyamatosan szaporodhatnak majd.

A TERÜLET ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE, MIKROARCHITEKTÚRÁLIS ELEMEI

A faállomány szinte teljes megtartásával és új fák telepítésével igazi ligetes park jön létre az épületek között. A keresztben fekvő főépület két részre osztja a területet: egy csendesebb, a villaépületekkel és a főépülettel körülvett belső udvarra; és egy, a múzeumhoz tartozó, vegyes funkciójú, hangosabb parkrészre, mely a főépület, a Walter villa és a 6-os 7-es épületek között helyezkedik el. Itt található a Spacebox előtt, egy sínen mozgatható daruval ellátott akció és kiállítóterület, melyen performanszokat és bemutatókat tarthatnak, valamint a játszótér, ami a kicsiknek nyújt „építési" területet. Az utca felőli oldalon kávéházi terasz csalogatja az ide érkezőket. Az előcsarnok vetületében a lépcsős vízfelület fogadja a látogatókat. Ez a zóna a mozgásról, a látványos építésekről szól. Az emelkedő terepbe „gyalult" síkok ülő-találkozó-pihenő helyek is egyben. Ez a nagyléptékű burkolt térsor alkalmas nagyobb rendezvények lebonyolítására is. A fasor felőli kertben az étterem terasza és az Építészek Sétánya kapott helyet. A növényalkalmazásnál előnyben részesítettük a városi környezetet ökológiailag jól toleráló, korszerű nemesítésű, „bevált" fajokat, ill. fajtákat.

ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS, ANYAGHASZNÁLAT, MŰSZAKI IGÉNYSZINT MEGFOGALMAZÁSA

Tiszta, egyszerű formákat javaslunk természetes anyaghasználattal. A szürke acél oszlopsor mögött nagyméretű pala vagy hasonló hatású kerámia lapokkal burkolt felületeket terveztünk. Ezek a ferde síkú tömör homlokzati mezők a földszinti függönyfalak fölső záróvonalán fordulnak át álmennyezetként a belső terekbe.

A földszinti nagy üvegfelület összekapcsolja az épületet a környező faunával. Fehér műgyanta padlóburkolat készül a rendezvénytérben, múzeumi boltban és a múzeumi terekben. Az előcsarnokba és közlekedőkbe a kültéri kőburkolat folyik be. Az alárendelt terek műgyanta padlót, az irodák padlószőnyeget kapnak.

Az oszlopsort fontos építészeti elemként használtuk. Összetett jelentése segíthet a ház értelmezésében, feloldja a homlokzat zártságát, segít a ligetes környezetbe illeszkedésben, de ugyanakkor szigorú egyszerűségével kontrasztot is teremt.

BELSŐÉPÍTÉSZETI, TECHNOLÓGIAI, INFOKOMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSOK

A kiállítóterek belső falfelületei semleges fehér színűek annak érdekében, hogy az egyes installációkhoz igazíthatók, variálhatók legyenek, akár a kiállításhoz tartozó és illeszkedő alkalomszerű burkolással, festéssel. A kiállítóterek mennyezetéről nyitható shed-felülvilágítókon keresztül természetes nappali fény árad a terekbe. Szükség esetén vízszintes sötétítő vásznakkal ezek elzárhatóak, ha a kiállítótérben nem kívánatos a természetes fény. A mennyezeti sávokon flexibilis, mesterséges kiállítási megvilágítás is biztosítható.

A múzeumi terek teljes területén a mennyezeten elhelyezett rácsszerkezetnek köszönhetően flexibilisen mozgatható függesztett falrendszer alakítható ki. Az így felosztott térrészek rugalmasan igazodhatnak a különböző aktuális installációkhoz.

Egy mai, korszerű múzeumban elengedhetetlen az interaktív, digitális attrakció, így az egyes kiállítóterekhez külön technikai helyiség is tartozik, ahol minden technikai háttéreszköz biztosított, valamint innen irányíthatóak különböző infokommunikációs megoldásokkal a multimédiás és interaktív installációk is. Ezek segítségével kiegészíthetők és izgalmasabbá válnak a kézzelfogható attrakciók, de a láthatatlan, kézzel meg nem fogható elemek is láthatóvá tehetők – például egykori, ma már nem álló épületeink. belső vagy külső terei.

Az előcsarnok feletti vetítőtérben és a Herczel villába való átközlekedés útvonalára szervezett lépcsős térben számítógépes animációval újra életre kelthetők a ma már nem létező régi épületeink. Építésük történetének bemutatásával, és tereikben való kalandozással, ma már a valósághoz nagyon közeli látványt élvezhetük, ami lehetővé teszi a már nem létező építészeti alkotások teljes megértését.

ARCH-STUDIO