Az Év Háza 2009

Az Építészeti Világnap alkalmából átadták az „Év Háza" díjakat. Ezzel egy időben megnyílt a Visegrádi Négyek családi házait bemutató kiállítás az Építészek Házában. „Év Háza" 2009 díjban részesült: Selényi György horányi nyaraló épülete, társtervező: Pásztor Ádám.

Kevesebb, de magasabb színvonalú pályamű érkezett idén az „Év Háza" pályázatra - hangzott el az Építészeti Világnap alkalmából tartott díjátadó ünnepségen az Építészek Házában, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) székházában. A zsűri a kiírásban is hangsúlyozott egyszerűséget, természetességet és tisztaságot emelte ki a díjazott épületek kapcsán. A díjátadással egyidőben, szintén a Világnap alkalmából sor került három kiállítás megnyitására is: a Visegrádi négyek családi házai – Az év háza 2009, a Visegrádi négyek építészete 1990–2008 és a Hudec László építészetének forrásai.

Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke a díjátadáson elmondta, hogy Az Év Háza pályázat felhívása megfelel az UIA (Nemzetközi Építőművészek Szövetsége) által meghirdetett filozófiának: az építészetben olyan szemléletváltásra van szükség, amely megszünteti a pazarlást és az egyszerűség eszközeivel teremt újat.

„A pályázat célja az, hogy megismertesse a szakmával és a közvéleménnyel a Bíráló Bizottság által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást" – mondta Szoják Balázs, az „Év háza" pályázat zsűrijének társelnöke.

A pályázat fő értékelési szempontjait Cságoly Ferenc DLA, a zsűri elnöke fogalmazta meg, amely szerint a három fő kritérium a gazdaságosság-egyszerűség, természetesség és tisztaság volt. Cságoly Ferenc rámutatott, hogy a világot és Magyarországot sújtó válság hatására sok mindent másképpen kell értékelni. Az építészetben a válság szükségszerűen átalakítja a „jó" vagy a „szép házról" alkotott képet. A gazdasági problémákkal terhelt ország építészete nem engedheti meg magának a pazarlást, legyen szó pénzről, építőanyagról vagy drága szerkezetekről. „A túlbonyolított világban ezt a személyes, őszinte, természetes egyszerűséget keressük. Talán enyhíthetjük vele saját és közös nehézségeinket" - fogalmazott a zsűri elnöke.

„Év háza" 2009 Különdíj
Családi üdülőház, Budapest
Építész tervező: Peschka Alfréd

5/16
Különdíj - Peschka Alfréd

6/16
Különdíj - Peschka Alfréd

7/16
Különdíj - Peschka Alfréd

8/16
Különdíj - Peschka Alfréd

A Bíráló Bizottság az épületek terveinek és dokumentációinak áttekintése során kiemelt szempontként kezelte a megbízó-tervező–kivitelező hármas együttműködésének színvonalát. Így nemcsak a tervezők munkáját, hanem az épület megvalósításában résztvevő meghatározó szereplők odaadását, készségét és együttgondolkodását is elismeri a díjjal.

A pályázatok közül kiemelkedik a Római part üdülőövezetében épült családi ház, mind léptékében mind az épületet létrehozó csapat feltételezhető nagyságában eltér a többi 12 épülettől.

A Bizottság különös figyelemmel vetette össze a pályázatokat abból a szempontból is, hogy milyen módon jelennek meg az egyedi, különleges építészeti és műszaki megoldások a kiírás fő elveinek tükrében.

Ez a Duna-parti ház méretétől függetlenül képes volt az egyszerűség, a tájba illesztés elveit megjeleníteni anélkül, hogy léptékéből adódó sokszínűség a formai és gondolati tisztaság rovására ment volna. Az ilyen bonyolult technológiai rendszerű lakóépületek esetében szokásos funkció-túlzásokat - érezhetően az igényes belsőépítészeti munka révén is - sikeresen kerülte el.

Jóllehet az épület megformálásán az észak-amerikai art deco villaépítészet stílusjegyeinek hatása érezhető - tömegkezelése és a funkcionális elrendezés építészeti megfogalmazása kortárs épületté avatja. Anyaghasználata tradicionális, mértéktartó és igényes.

A Bíráló Bizottság e díjjal külön elismeri az épület belsőépítészeti igényességét is. A hazai lakóház-építészetben szinte ismeretlen az az egyensúly, ami itt a külső építészeti megformálás és belsőépítészeti kialakítás között létrejöhetett. A bemutatott fotókból arra következtethetünk, hogy az épület léptékéből adódó életmód csak részben épül a család mindennapi együttélésére. A terek egy részének reprezentatív jellege, például az étkező radikális belmagassága, egyelőre a terek „belakatlanságának" érzetét keltik. Az előtér-étkező együttes nagyvonalúságához mérten megoldatlannak tűnik az emeletre vezető lépcső és bejárati előtér.
Dicséretes együttműködést feltételez az építés-kivitelezés magas színvonala. A műszaki részletek gondos tervezésről és kivitelezési gondoskodásról vallanak.

„Év háza" 2009 Dicsérő oklevelek
Nyaraló – lakóház, Balatonfenyves
Építész tervező: Kamarás Bálint, Klemm Gabriella

9/16
Dícsérő oklevél - Kamarás Bálint

10/16
Dícsérő oklevél - Kamarás Bálint

11/16
Dícsérő oklevél - Kamarás Bálint

A faszerkezetű ház közös magastető alatt két különböző méretű kis nyaralóegységet foglal magába, amelyeket nyitott terasz választ el, illetve kapcsol össze. A homlokzatokon is megjelenő fa vázszerkezet nyugodt ritmusa meghatározza az épület karakterét. A kitöltő falak anyaga kívül sötétkékre pácolt, belül natúr fenyődeszka, a kettő közti hőszigeteléssel.

A zsűri a környezetébe illő nyaralóépület racionális alaprajzi kialakítását, kis léptékével harmonizáló anyagválasztását, szép színvilágát, valamint rendkívül igényes és gondos kivitelezését ítélte példaértékűnek.

Az épület legfőbb erénye az arányosságában van. Nem csak építészeti formálási értelemben, sokkal inkább egy belülről fakadó arányosságról van szó. Az épület felette áll a tipikus konfliktusoknak, mint amilyen a sokszor a szabályozási előírások és az igények, vagy a józan ész között feszülő ellentét, a környezetét meghaladó építési volumen, a túlzottan dekoratív, vagy éppenséggel öncélúan trendi építészeti eszközök használata. Mértéktartó, harsányságtól mentes, ugyanakkor alaposan átgondolt megoldások és részletek alakítják a képet, melyet mintha valamilyen érzelmes tervezési alapállás szőne át. Az épületet nézve a szemlélőben az a benyomás támad, hogy a házat kiegyensúlyozott, értékrenddel rendelkező, szerethető emberek lakhatják. Az épület részletképzéseiből az sugárzik, hogy az építés folyamatában az építész mindvégig bizalmat élvezhetett.

Az épülettel szemben azonban fel kell említeni, hogy a tervezett megoldások és szerkezetek a mai követelményekkel nincsenek teljes összhangban.