Épülettervek/Középület

Az nem lehet... - Skardelli Györgyék versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére

1/37

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak

Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelületi rendszer

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz

Puskás Ferenc Stadion

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - szerkesztési koncepció

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - -2 pinceszint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - földszint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - alsó lelátó körüljáró

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - VIP páholyok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - felső lelátó szint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - 1500 m-es futópálya a tetőszerkezet alatt

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - külső nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Stadion, Dromosz, Aréna

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Átépített Puskás Ferenc Stadion, belső néze

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Sportok sétánya

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Atlétikai Központ

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Millenáris Velodrom

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelület, faállomány

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - közösségi közlekedési kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - parkolás

?>
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
?>
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
?>
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
?>
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
?>
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
?>
Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak
?>
Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelületi rendszer
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz
?>
Puskás Ferenc Stadion
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - szerkesztési koncepció
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - -2 pinceszint
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - földszint
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - alsó lelátó körüljáró
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - VIP páholyok
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - felső lelátó szint
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - 1500 m-es futópálya a tetőszerkezet alatt
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - külső nézet
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Stadion, Dromosz, Aréna
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Átépített Puskás Ferenc Stadion, belső néze
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Sportok sétánya
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Atlétikai Központ
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Millenáris Velodrom
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelület, faállomány
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - közösségi közlekedési kapcsolatok
?>
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - parkolás
?>
1/37

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak

Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelületi rendszer

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz

Puskás Ferenc Stadion

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - szerkesztési koncepció

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - -2 pinceszint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - földszint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - alsó lelátó körüljáró

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - VIP páholyok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - felső lelátó szint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - 1500 m-es futópálya a tetőszerkezet alatt

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - külső nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Stadion, Dromosz, Aréna

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Átépített Puskás Ferenc Stadion, belső néze

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Sportok sétánya

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Atlétikai Központ

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Millenáris Velodrom

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelület, faállomány

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - közösségi közlekedési kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - parkolás

Az nem lehet... - Skardelli Györgyék versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére
Épülettervek/Középület

Az nem lehet... - Skardelli Györgyék versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére

2012.07.10. 19:50

Skardelli György egy éve dolgozik a terveken, hogy hogyan lehet megmenteni a volt Népstadiont; azon, hogy megőrizze múltunk eme ikonikus, bár soha be nem fejezett építészeti remekművét egy olyan elképzeléssel, amely a Puskás Ferenc Stadiont nem csak a legmodernebb stadionok közé emeli, de éppen múltja és építészeti értékei miatt különlegessé és egyedivé teszi. Mindent tud már a házról, minden részletét ismeri. Ő és tervező csapata nem építenének újat, hanem a régiből megtartva mindent, amit lehet, felújítanák azt. Mert "az új labdarúgó stadion minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül." 

Nem hivatalos információink szerint Skardelli György, Borbély András, Csízy László, Kelemen Bálint, Skardelli Mátyás (KÖZTI Zrt.) pályaművét az ötletpályázat értékeléséből kizárták. A kizárás hivatalos indoklása még sem hozzánk, sem pedig a tervezőkhöz nem jutott el, de információink szerint a kizárás oka az volt, hogy az általuk leadott digitális file-ok tulajdonságai között fellelhető volt a file készítőjének neve, akit jelen esetben úgy hívtak, hogy "Rendszergazda". S ez visszaélésekre adhat okot (!).

[A helyzet nem egyszerűen elmagyarázható, de nekifutunk. Amikor Word-el vagy ingyenes, nyílt forráskódú testvérével, a LibreOffice-al szöveget szerkesztünk, az alkalmazások a dokumentum tartalma mellett egyéb adatokat is elmentenek, pl. azt, hogy ki volt a dokumentum szerzője, aki a szoftver felhasználója is egyben. Amikor a Microsoft Office-t telepítjük a gépünkre, akkor be kell írni a felhasználó nevünket és persze azt a bizonyos titkos/egyedi kódot/kulcsot, amit a forgalmazótól kapunk. Ezeket az adatokat aztán minden egyes általunk létrehozott fájlba automatikusan elmenti a gép. A LibreOffice szoftvercsomag esetében pl. ezt nem kell megtenni, mert nyílt forráskódú, szabadon felhasználható. Mellesleg pedig ugyanazt tudja, ugyanolyan jól/rosszul, mint a Microsoft Office. Mindenesetre kipróbáltam, a LibreOffice Writer-rel mentett fájl tulajdonságai között nem szerepel a nevem. (A fájl nevére jobb egér gombbal kell kattintani, majd a megjelenő menüben található a "tulajdonságok" almenü, innen lehet elérni ezeket az adatokat.) Így a jövőben - elkerülendő a hasonló eseteket, mert már volt rá példa sajnos - javaslom, hogy használjanak minél többen open source alkalmazásokat. De ezt - évtizedes "kompjútér-munkásként" - én sem tudtam, és az sem biztos, hogy sokan figyelnek ezekre a bizonyos fájl-tulajdonságokra. Viszont az építészeti pályázatok jogi kereteit meghatározó bürokratákat - úgy tűnik - ez hozza lázba. Éljen a kíméletlen digitális ellenőrzés társadalma.]

Ez itt egy különleges ember (és csapatának) különleges terve. Az nem lehet, hogy a fontoskodó bürokrácia miatt ez a koncepció ne kerüljön a világ szeme elé. 

Skardelli György építész - azon kívül, hogy őt az ország legjobb építészei között tartja számon a szakma, és a Papp László Sport Aréna egyik vezető tervezője - azért (is) különleges, mert gyermekkorától fogva őrült focirajongó. Mindent tud a fociról és a stadionokról. Ez a mániája. Több, mint nyolcvan stadion részletes anyaga lapul a gépén, és amit tudott, azt személyesen is alaposan szemügyre vett.

A berlini 1936-os olimpiai stadiont is megmentették, 2004-ben hatalmas ponyvaszerkezettel gyönyörűen lefedték. A terveket nyertes pályázat alapján a hamburgi székhelyű, de kínai, brazíliai, valamint több európai irodával is rendelkező von Gerkan, Marg és Társai Építésziroda készítette, Wolkwin Marg irányításával. Gyuri persze látta és nem kis munkával azt is kiderítette, hogy a fedést egy kiváló győri cég csinálta, a Graboplan, akiknek nem ez az egyetlen nagyszabású stadion projektjük a nagyvilágban.

Skardelli György egy éve dolgozik a terveken, hogy hogyan lehet megmenteni a volt Népstadiont; azon, hogy megőrizze múltunk eme ikonikus, bár soha be nem fejezett építészeti remekművét egy olyan elképzeléssel, amely a Puskás Ferenc Stadiont nem csak a legmodernebb stadionok közé emeli, de éppen múltja és építészeti értékei miatt különlegessé és egyedivé teszi. Mindent tud már a házról, minden részletét ismeri. Ő és tervező csapata nem építenének újat, hanem a régiből megtartva mindent, amit lehet, felújítanák azt. Mert "az új labdarúgó stadion minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül" - állítják, és azt is, hogy ez olcsóbb, nincs a telken szorongás, minden kényelmesen elfér és jobb a kihasználtság.

[kiegészítés: 2006-ban volt már egy ötletpályázat, ami nagyjából ugyanezt a kérdést feszegette, vagyis hogy hogyan lehet a volt Népstadion épületét felújítani - a 2012. évi UEFA labdarúgó EB-re(!). Skardelli Györgyék tervét érdemes a hat évvel ezelőtti ötletpályázat eredményeivel is összevetni.] 

Gyuri tényleg komolyan előre haladt a gondolkodásban. Kiderült, hogy készítettek makettet is, amit volt szerencséje megmutatni a most 89 éves Zalaváry Lajosnak, aki annak idején együtt dolgozott Dávid Károlyékkal a Népstadion tervein. Kértem Gyurit, hogy küldjön a makettről képeket, hagy lássuk mi is, milyen lenne, ha...

 

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
1/37
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
2/37
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
3/37
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
4/37
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
5/37
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó

Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak
6/37
Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak

Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak
7/37
Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak


 

Az nem lehet, hogy ezt az elképzelést kizárjuk az értékelésből, pusztán azért, mert a kekeckedő-fontoskodás fontosabb. Most komolyan, nem nevetséges, hogy egy év munkáját, több évtized rákészülését csak úgy kidobjuk az ablakon egy "rendszergazda" fájl-tulajdonság miatt? Amikor millió és egy más útja is lehetne annak, hogy egy pályázat titkosságát bárki megsértse? Ugyan már, ugyan már... 

"Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt."
 
Nem írom ide, hogy kitől és honnan van az idézet.
 
Pásztor Erika Katalina


 

Városépítészeti koncepció

Gondolatok egy szeretett városrész és épület megmentése kapcsán

Az Istvánmező hosszú évtizedek óta a kiemelt – válogatott – szintű sport helyszíne a fővárosban. Ez ugyan mutatja a terület kiemelt jelentőségét, de egyúttal rávilágít arra a tényre is, hogy az itt lévő létesítmények – a 2002-ben átadott Gyakorló Jégcsarnok kivételével – sok évtizeddel ezelőtt kezdték meg működésüket, és ez a sok évtized meg is látszik a létesítmények fizikai állapotán, üzemeltetésük „gazdaságosságán". A meglévő épületek a több évtizeddel korábbi igényeknek minden szempontból megfeleltek, de a mai szigorú követelményeket távolról sem elégítik ki, akár funkcionális, akár épületfizikai, akár épületenergetikai oldalról vizsgáljuk azokat. A területtel kapcsolatosan megfogalmazott rehabilitációs igény aktualitása megkérdőjelezhetetlen. Helyes a pályázat alapvetése, hogy a teljes Istvánmező az a legkisebb városi egység, amivel foglalkozni kell. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új stadion létesítése nem egy új tárgyat hoz létre a városban, hanem új helyet hoz létre Istvánmezőből, hogy ez az új hely legyen az, amely az év minden napján vonzó tud lenni a környék lakóinak és a messzebbről érkezőknek egyaránt (kiemelt események, közösségi rendezvények, tömegsport, közélet, hétköznapok, stb.), és ehhez a jó köztér minden ismérvével rendelkezzen.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz
8/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz

 

 

K Ö Z T É R  teremtés

Összekapcsol, katalizátor szerepet tölt be       

2005-ben ötletpályázatot írtak ki Budapest új építészeti jeleire, amelyet egy összefüggő városi zöldfelületi rendszer - és egyszersmind kerékpáros túraútvonal-hálózat terve nyert meg. Az ötlet nem új, hiszen a zöld gyűrű koncepció közel kétszáz éves gondolat, de a mű maga remekül illusztrálja Istvánmező szerepét a potenciális zöld gyűrű evidens részeként.

Izgalmas       

Istvánmező ma kihasználatlan, de fekvéséből és kialakult funkciójából eredően hatalmas potenciállal bír, éppen ezért roppant izgalmas helyszín. Szakmailag azért is izgalmas, mert jó eséllyel történni fog valami, és nagyon nem mindegy, hogy mi lesz az (ami évtizedekre meghatározza a sorsát és fejlődési pályáját).

Sok-sok partnerrel érintett a terület

Ez alakulóban van – alapvetően ma egy intézményi területről beszélünk, amelyet elég sajátságosan „üzemeltetnek" (pl. lezárják az Aréna és a Dromosz közötti hidakat – elválasztva egymástól két potenciális közteret). A sikeres Istvánmező záloga, hogy sokan legyenek ott (városlakók, sportolók, bérlők, rendezvényszervezők), akik érdekeltek a működtetésben.

Sürgős segítségre szorul!

Jelenleg Istvánmező még korlátozott közhasználatú köztérnek sem nevezhető, állapota romlik, státusza, funkciója bizonytalan – ezt kell elsősorban megváltoztatni. Legyenek aktív funkciók a szélén (kereskedelem, éttermek, stb.) Erre jó válasz a Úszó- és Vízilabda Központ, amely teljes hosszon kapcsolódik a Dromosz-hoz, ezáltal képes „üzemeltetni" azt.

A bejáratok, kapuk

Legyenek valóban hívogatóak, emblematikusak, informatívak, kifejezők, orientálók, egységesek. Ezek is olyan fókuszpontok, ahol város és köztér találkozik. Bent attrakciók kellenek, célállomások, ahol több tevékenység közül lehet választani. Ezeket érdemes csoportosítani (több, hasonló lehetőség egy helyen).

A hely szelleme

Meg kell teremteni a hely identitását, imázsát. Ehhez helyi érdekességeket, értékeket kell bemutatni Istvánmező történetéről, jellegzetes táblák, felíratok segítségével.

Tartalmi feltöltés

A nagy nyitott és nagyrészt zöld tér rugalmas tervezésre (Flexible Design) ad lehetőséget. Az egymást átfedő, folyamatosan váltózó használatok (rendezvények, piacok) térben és időben változatosan lakják be a teret. Így lehet Istvánmező tehermentesítő kiegészítője a Margitszigetnek és a Városligetnek.

Mikro architectura

Kényelmes ülőhelyeket kell elhelyezni, szabadtéri étkezési lehetőséget kell biztosítani. Ki kell használni az évszakok nyújtotta lehetőségeket, sokféle látogatót kell idevonzani, akikben a „hely" iránt fel lehet ébreszteni az identitásérzést, büszkeséget, ragaszkodást.

Működtetés

Az üzemeltetés, a menedzsment kulcsfontosságú a megoldás megtalálásához. Közbiztonság, karban-tartás, hozzáértő, segítőkész munkatársak, folyamatos programok, folyamatos fejlesztések és újdonságok.

A megújítás az egész területre kell, hogy vonatkozzon, annak minden épületével, sportpályájával, zöldterületével. A rehabilitáció egy hosszútávú program alapját kell, hogy képezze. Egy olyan programét, amely figyelembe veszi az ország gazdasági helyzetét, lehetőséget teremt a lépésről lépésre történő megvalósításra, amely egyetlen pillanatra sem hozza lépéskényszerbe a terület tulajdonosát, és amely a több ütem során létrehozott végeredményével méltó a terület múltjához, városban elfoglalt helyéhez, és kiemelt jelentőségű funkciójához. A rehabilitáció során a terület a versenysport legkorszerűbb felkészülési bázisává válik, de fokozottan kell ügyelni, hogy a kapcsolat a városlakók felé mindennapi legyen, és egyben a tömegsport kiemelt minőségű terepe is legyen. Nyitott közösségi együttesként fogadjon minden idelátogatót, és fogadjon magába minden olyan eseményt - legyen az kulturális rendezvény, kiállítás, koncert, amely a közösségépítést szolgálja, és az egész együttest a városrész, a város lakói számára átjárható, látogatható, szerethető térré teszi.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
9/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
10/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
11/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
12/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet

 

 

Városszerkezeti kapcsolatok

A városszerkezet megújítása

A Puskás Ferenc Stadion és térsége Pest városszerkezetében az egyik legfontosabb zöldfelületi tengely mentén helyezkedik el. A terület egy a mainál szükségszerűen hatékonyabb városszerkezet kialakítása esetén alapvető és meghatározó szerepet tölthet be Budapest városszerkezetének megújításában. Ma a város szerkezete torz; a belső városrészek sűrűsége elfogadhatatlanul magas, a külső kertvárosoké megengedhetetlenül alacsony.

A belső városrészek terhelésének csökkentését egy, a belső városmag határán kialakított fejlesztési zóna intermodális csomópontokra alapozott fejlesztési magjai – az ún. mellékközpontok – a városrészközpontok, alközpontok és lakóterületi központok hierarchikus rendszerén keresztül oldhatják meg. A mellékközpontok azonos forgalom mellett jelentősen csökkentik a Belváros terhelését: kifelé vonzzák a belső városrészek forgalmát, ugyanakkor megállítják a ma befelé irányuló mozgásokat, ezzel magától csökken a belső mag terhelése, mindenféle egyéb beavatkozás nélkül is.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
13/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
14/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
15/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok

 

 

A városszerkezet és közlekedési rendszer integrációja

A mellékközpontok reálisan ott alakulhatnak ki, ahol a belső mag hatékony közösségi közlekedési eszközei (metró, villamos) és a külső kapcsolatok közlekedési rendszerei (személyautó forgalom, elővárosi vasutak, vasúti kapcsolatok) átlapolhatnak. A mellékközpontok területileg a Hungária körút és a Körvasúti körút közötti zónában helyezkedhetnek el hatékonyan; jól elérhetőek a védett városmagból, annak terhelése nélkül, ugyanakkor a lakótelep- és kertváros-gyűrű szerves részei lehetnek. Az ilyen területeken komoly terhelések is elviselhető lokális terheléssé szelídíthetők.

A magas intenzitású mellékközpontok elsősorban a beérkező regionális kapcsolatok megállítását kell, hogy szolgálják. Valamennyi bevezető főút mentén célszerű lenne ilyen megállító szerepű mellékközpontok kialakítása, de ez a város méretei, sűrűsége és a mellékközpontok kritikus tömegének elérése nélkül gazdaságtalanul és gyenge hatékonysággal képesek csak működni, így nem érnék el az elvárt, megkívánt településszerkezeti hatást. Ezért fontossági sorrendet kell megállapítani közöttük. A budai 10., 11., illetve 6., 7., főutak, M1, M7, M6 autópályák bevezető szakaszai, a pesti oldalon a 2., 2/A., 3., 4., 5. főutak és az M3, M4, M5 autópályák bevezető szakaszai mind elérik a Hungária körút – Körvasúti körút útpárt, ahol városszerkezeti csomópont alakulhat ki.

A zöld tengely szerepe

A klímaváltozás miatt a növényzet, a csapadékvíz megtartása egyre fontosabb lesz (mikroklíma, felmelegedés, hősziget, levegő minősége, páratartalom stb.): a zöldfelületek összefüggő rendszerré szervezése elengedhetetlen. Pest keleti részén a Rákos-patak völgye olyan zöldfelületi rendszer része, amely a Fehér út keleti oldalának használaton kívüli területein, majd a Kincsem Park és a HUNGEXPO területein keresztül éri el a Stadion térségét. A Stadion együttese kulcsfontosságú szerepet tölt be a zöldfelületi rendszer kontinuitásának fenntartásában. Az egyik oldalon a Fiumei úti Nemzeti Sírkert – Orczy-kert részeként szerveződnek az intézménykertek, közparkok kisebb-nagyobb foltjai (SOTE Klinikák, kórházak kertjei stb.), a lakótelepek és a kertvárosias beépítésű lakóterületek egy része, a másik irányban a Városliget lehet a végpont, valamennyi sűrű városias térségekbe vezet, ékelődik.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelületi rendszer
16/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelületi rendszer

 

 

Új stadiontípus a stadionok evolúciójában

Az új Puskás Ferenc Stadion a stadionok új generációját képviselheti. Nemcsak egy sportpálya, ahol a nézők sáncszerű földművekről, nem is egyszerű épített lelátóról nézhetik a sportolókat, nem többszintes részben vagy egészében fedett stadionról vagy a negyedik generációs stadionok vegyes funkciójú együtteséről lehetne szó, hanem a jövő valóban korszerű, az egészséges életmód, a sport iránti igényt megjelenítő és valóban mindennap használható, az egészségügyi prevenciót is programjába építő városrész-szervező együttesről. A munkahelyek – lakóhelyek közötti mozgásokat szervező mellékközponthoz csatlakozó komplex együttesben a sportolási funkció egyenrangú szerepet kaphat, mint a napi bevásárlás, az iskolába járás vagy a munka, azok természetes kiegészítőjeként. A közösségi közlekedési eszközökkel jól elérhető együttes széleskörű funkcionális kínálata a napi rendszerességgel használt funkciók miatt állandóan élettel teli lehet, nem csak a nagy rendezvények idején. A giga-rendezvények, koncertek idején – megfelelő menedzselés mellett, néhányszor egy évben – a működés ünnepi üzemmódba váltva képes lebonyolítani, illetve elviselni egy-egy ilyen rendezvény hatásait is…

A terület belső szerkezete

Az Olimpia tér a Sportok Háza előtt fontos, szimbolikus találkozópontja Istvánmezőnek a várossal. A tér súlypontjába kell áthelyezni a belvárosi Olimpiai Parkból a magyar olimpiai bajnokok emlékművét – és ezzel együtt a négyévente megrendezett eskütételt is. A tér kőburkolatában jelenik meg az olimpiai öt karikát ábrázoló plasztika, amelyet öt különböző szegélykialakítás és növényalkalmazás tesz még kifejezőbbé.

A Dózsa György út megújul: párhuzamosan a térfalak megerősödésével és a parkolás kérdésének rendezésével a Dózsa György út a mainál városiasabb, élhetőbb, barátságosabb külsőt kap: szélesebb járdák, rendezett fasorok, minőségi utcabútorok jellemzik. A Dózsa György út „túloldalán" a parkolóház tetején izgalmas sportpark jön létre: vonzó zöldfelületek ölelésében az extrémsportok paradicsoma születik itt meg göri-parkkal, mászó paradicsommal, télen jégpályákkal stb. – ezzel is erősítve a térség sportos karakterét.

A metró felől, a Stadion szálló előtt ma hatalmas, inaktív szigetet járnak körül az autók. Itt a Dózsa György út felől a járdához kapcsolva egy valódi fogadóteret hozunk létre, amely a metróból érkezőket biztonságosan vezeti tovább az Úszó- és Vízilabda Központ és a Stadion felé. Az Aréna oldalán a Dromosz végéből eltűnik a buszparkoló, megnyílnak a hidak a két városi tér között, és megnyílnak a kapuk is, amelyeken keresztülhaladva végre megint tengelyben lehet a Stadion felé sétálni.

Istvánmező „közterei" kiegyensúlyozott rendszert alkotnak: a mai, nehezen használható, bizonytalan karakter helyett az egyes részterületek egyértelmű arculatot és rendeltetést kapnak. A nagyobb burkolt terek (Olimpia tér, Úszó- és Vízilabda Központ, Milli tér) alkalmasak a folyamatosan nagy terhelést adó kiegészítő rendezvények, mobil küzdőterek, lelátók, kisebb ideiglenes arénák, szurkolói zónák (fan zone) fogadására. A nagy, összefüggő zöldfelületek (a nagy-parkokhoz hasonlóan) a másodlagos kikapcsolódás színterei: bemelegítés, pihenés, játék. Az utak karakteres összekötő elemei a térnek: segítségükkel tengelyek formájában jelennek meg az igazán fontos irányok a területen.

A Dromosz a Pátzay szobrokkal újra a középpontba kerül: az Úszó- és Vízilabda Központ nyitott, a teret valóban szervezni és ellátni képes épülete kerül a SYMA parkolóinak helyébe. A szobrok közötti terület landart-szerűen hullámzó felületei hívják, vezetik a Stadion felé áramló nézőket. A Stefánia oldal a szabadidős sportoké: jól felszerelt pályák és a hozzájuk kapcsolódó kisebb lelátók ágyazódnak a megemelt zöld térfelszínbe. Mindezt gazdagon átszövik a gyalogos tengelyek, ezzel is hangsúlyozva a nyitottságot és átjárhatóságot. A Sportok sétánya kitüntetett szerepet kap a különböző sportágak régi és új épületeinek felfűzésében. A területen felújításra kerül a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok (1941, id. Rimanóczy Gyula) megszabadítva az idők során rátapasztott méltatlan bővítményektől. A sportfunkciójú épületek közül a nemrég átadott Gyakorló Jégcsarnok (2002, Tompos Csaba) marad meg eredeti állapotában, melyet hiánypótló szerepe és kihasználtsága indokol. A többi munkacsarnok az időkényszer nélküli ütemezés függvényében az újba való átköltöztetés után bontásra kerül.

Új funkciójú épületek is megjelennek a területen. A már ott álló Sportok háza tömege kiegészül hasonló arányú, szállás funkciójú épületekkel. A Hotelek az ideérkező edzőtáborozó sportolók elhelyezését szolgálják, de a hétköznapok során bárkit fogadni tudnak a városban elfoglalt pozíciójuk révén. A Stadiontól keletre a helyén maradó Dromosszal együtt egy egybefüggő, változatosan használható zöld felület jön létre, széles tömegeket vonzó lehetőségeivel gazdagítják a Stadion egyéb funkcióit, így emelve azt a negyedik generációs stadionok sorába.

 

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz
17/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz

 

Mellékletek

A Stadion

A Puskás Ferenc Stadion (egykori Népstadion, 1953, Dávid Károly, Gillyén Jenő) kiemelt fontosságú szereplője az egész területnek. A vele kapcsolatos döntés alapvetően befolyásolja a későbbi lehetőségeket, mozgásteret. Az épület az elmúlt közel hat évtized alatt a magyar sport, de leginkább a magyar labdarúgás meghatározó színterévé vált. Városszerkezetbe illesztése a felvezető Dromosz terével és a Budapest Aréna tömegével az egyik legnagyobb jelentőségű, városléptékű térsor, ami az elmúlt évtizedekben létrejött. Megóvása, megújítása kiemelkedő felelősség és építészeti feladat. Épp ezért nem szabad megváltoztatni ennek az tér- tömeg együttesnek a belső arányait.

 

Puskás Ferenc Stadion
18/37
Puskás Ferenc Stadion

 

 

A meglévő épület kell, hogy befogadja az új nemzeti labdarúgó stadiont, oly módon, hogy a megújult létesítmény őrizze meg az egykori épület jó fizikai állapotban lévő, meghatározó karakter elemeit, ugyanakkor a bele kerülő új stadionrész elégítse ki a legkorszerűbb igényeket. A régi-ben az új létrehozása nagyon szép építészeti feladat, végterméke teljesen egyedi lenne a stadionépítés történetében, de számos megkerülhetetlen tényező szól az ily módon történő megvalósítás mellett.

A mérnöki érvek

  • A stadion eredeti formájában semmiképp nem maradhat meg tartósan a lefedési kényszer miatt.
  • Lefedés nélkül minden lépés értelmetlen, az épületszerkezetek romlása már nem 59 év múlva, hanem sokkal előbb érzékelhetővé válik majd, egy ilyen helyzetre költeni ablakon kidobott pénz.
  • A meglévő stadion helyreállítása csak a meglévő lelátótartók bontásával történhet meg. A konzolvégződések és beakasztott tartók tönkremenetele olyan szintű, amely már gazdaságosan, esztétikusan nem javítható. De nincs is értelme a meglévő lelátó megtartásának a küzdőtértől való távolsága és a fedetlensége miatt.
  • Az elbontott lelátótartók visszaépítése az eredeti pozíciójukba szintén értelmetlen, hiszen nem elégítik ki a korszerű lelátókra vonatkozó előírásokat (messze vannak a küzdőtértől, fedetlenek, stb.). A labdarúgó stadion jelleg amúgy is megköveteli a lelátók még közelebb húzását a játéktérhez.
  • Ugyanakkor eredeti funkciójukban megtarthatók és felújíthatók a függőleges tartóelemek, a felső karéjra vezető lépcső pilonok, amelyek alapvetően meghatározó, karakteres elemei az eredeti épületnek.
  • A régi pilonok meghatározta kontúr és az új lelátószerkezet között létrejövő tér attraktív egyediséget kölcsönöz a koncepciónak az itt elhelyezett lefedést tartó szerkezet látványával együtt.


A gazdasági érvek

  • Az egész terület rehabilitációs lépéseit rendkívüli módon megkönnyítenék az egy stadion beépítési következményei (beépítési és zöldfelületi mutatók).
  • Két, egymás melletti, 50 - 80 méteres távolságon belül álló stadion indokolhatatlanul nagy építési és fenntartási költséget jelentene az állam (az adófizetők) számára.
  • Nincs értelme egy 65-70 ezres, atlétikai stadion fenntartásának, hiszen szinte soha nem lesz olyan rendezvényünk, amely ezt indokolttá teszi, a funkció nélkül maradó épület halálra van ítélve, csak idő kérdése a fizikai megsemmisülése.
  • Ha egyszer megkapjuk az atlétikai világbajnokságot, akkor az új labdarúgó stadionba kiegészítő szerkezettel ideiglenesen megemelt küzdőtérrel megvalósítható a szabadtéri atlétikai pálya egy adott emelt szinten, a 40-50 ezresre csökkentett nézőtér mellett, amely még így is megfelel a nézőszámi elvárásoknak és nagyságrendekkel kisebb a költsége a meglévő stadion fenntartásánál
  • A stadion újjáépítése nem hozza kényszerhelyzetbe a tulajdonost, nem kell tárgyalásba bocsátkozni szinte azonnal a SYMA üzemeltetőivel, nincs akut megegyezési kényszer.


A szimbolikus érvek

  • Zugló kiemelkedő jelentőségű közparkját nem szabad értelmetlenül túlépíteni.
  • Megmarad az eredeti tér - tömeg kompozíció: Stadion – Dromosz – Aréna.
  • A stadion az eredeti helyén marad, ott ahol 59 éve áll, ahol Puskás Ferenc és sokan mások is játszottak.
  • A magyar labdarúgás szentélye kiüresítve, eredeti funkciójától megfosztva, torzóként ott hagyva nagyon rossz üzenetet hordoz és nem csak az idősebb generáció számára
  • Puskás Ferenc nevét nem szabad levenni egy létesítményről és átrakni egy másikra, ez méltatlan lenne a legismertebb magyar emlékéhez és negatívan minősítené az utódokat.

Az új labdarúgó stadion minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - szerkesztési koncepció
19/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - szerkesztési koncepció

 

 

A lépcső pilonok megtartása nem csak szimbolikus okból történik, hanem eredeti funkcióját megtartva ez biztosítja a feltárást a felső lelátó szintre és egyúttal alternatív menekülési lehetőséget nyújt a VIP páholy szinteknek. A stadion felső karéja kiegészül, teljes lesz, így utalva az egykori tervezői szándékra, de ezt oly módon teszi, hogy a rövid oldalak mentén nem zárja be azt, ezzel emlékeztetve az eredeti állapotra.

A régi lépcsőtornyoknak megfelelően - megtükrözve - új lépcső pilonok jelennek meg a keleti oldalon is, szimmetrikussá téve az épület tömegét és működését, eltüntetve a VIP páholy építése okozta 90-es évekbeli sebet. A Toronyépület (1953, Rimanóczy Gyula), korának kiemelkedően szép épülete - külső és belső részleteivel együtt - Múzeum lesz, a magyar labdarúgás korszakainak, az Aranycsapat sikereinek és Puskás Ferenc pályafutása állomásainak bemutatása a hétköznapok során is vonzani képes a közönséget.

 

 

 

A régi és az új rész között egy teljesen egyedi, többszintes, felülvilágított belső tér jön létre, amely attraktív közege a belső közlekedésnek minden szinten. A többszintes belső utca egyik (belső) oldalán az ötcsillagos szintű stadion áll, a külső oldalon a pilonok közé -  igény szerint - beépített szinteken pedig a közönség kiszolgáló tereken túl (információ, kereskedelem, vendéglátás, szurkolói területek, stb.) helyet lehet biztosítani a mindennapi használatot szolgáló egyéb funkcióknak. A pályázatban ide javasoljuk elhelyezni az Asztalitenisz és a Vívó központot, megteremtve a lehetőséget e sportágak számára az átköltözéshez a korábbi helyükről, bontásra vagy felújításra ítélt csarnokaikból, lépéselőnyhöz juttatva a rehabilitációs program felelőseit. Ezek mellett ki lehet itt alakítani egy olyan Erőfejlesztő – Kondicionáló Központot, amely a sportolók mellett külső, fizetős forgalmat is fogad.

A legfelső szinten, a tetőszerkezet alatt, fedett, de nyitott térben egy 1,5 km hosszú futópálya egyedi módon szolgálja a sportolók és az amatőrök edzését. A vendéglátóhelyek pedig nem csak az itt sportolókat, de a területen a sportparkban vagy a többi csarnokban lévőket is kiszolgálják.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - -2 pinceszint
20/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - -2 pinceszint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - földszint
21/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - földszint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - alsó lelátó körüljáró
22/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - alsó lelátó körüljáró

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - VIP páholyok
23/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - VIP páholyok

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - felső lelátó szint
24/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - felső lelátó szint

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - 1500 m-es futópálya a tetőszerkezet alatt
25/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - 1500 m-es futópálya a tetőszerkezet alatt

 

 

A Stadion két pinceszintjén kap helyet a sportolói zóna két nagy és több kisebb öltözővel – vizes blokkal, a sajtó központ az interjú teremmel, az ún. mixed zóna, ahol a sportolók, sportvezetők találkozhatnak az érdeklődőkkel, VIP zóna a VVIP lelátóra és a VIP páholyokba érkezők fogadására és a parkolói zóna, mely a VIP vendégek és sportolók parkolását biztosítja négy, többsávos, kontrolált ki- és behajtóval. A térszín felett három részes lelátó épül az előírt 105/68 nettó, 125/83 bruttó méretű labdarúgó pályára szerkesztve. A nézőtéri rész felülről töltött alsó lelátóból, kétszintes VIP páholysorból és arénakijárattal töltött felső lelátóból áll. A nézőtér teljes mértékben lefedett.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - külső nézet
26/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - külső nézet

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Stadion, Dromosz, Aréna
27/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Stadion, Dromosz, Aréna

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Átépített Puskás Ferenc Stadion, belső néze
28/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Átépített Puskás Ferenc Stadion, belső néze

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Sportok sétánya
29/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Sportok sétánya

 

Atlétikai Központ

A meglévő atlétikai és dobó pálya helyén épül meg - megint hangsúlyozva a mindentől független döntési helyzetet - az Atlétikai Központ. Ideális tájolásra fordított, korszerű atlétikai pályákkal, új öltözőkkel, szertárakkal, raktárakkal, irányító-működtető irodarésszel jöhet létre a józan méreteken belül. Az épületrész felett egy megközelítőleg 7000 nézőt befogadó fedett lelátó teszi alkalmassá a központot minden olyan atlétikai esemény megtartására, amely akár éves gyakorisággal is előfordulhat (bajnokság, felkészülési versenyek, Gyulai István emlékverseny, stb.) Ez a létesítmény gazdaságosan tudja kiszolgálni a mindennapi edzések mellett ezeket az eseményeket is, hiszen a legutolsó, nemzetközi szintű Gyulai emlékverseny nézőszáma épphogy elérte az 5000-t. Az atlétikai pálya mentén egyébként, igény szerint, nagymértékben növelhető a nézőszám mobil lelátókkal. Az év adott részében fedetté tehető a pálya egy része az elvárt mérettel, megszabadítva a Stadion közvetlen környezetét a nem oda való sátortól.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Atlétikai Központ
30/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Atlétikai Központ

 

 

Millenáris Velodrom

A védett létesítmény, a népszerű Milli (1896, átépítve 1928-ban, Hajós Alfréd, Matyók Árpád) a terület legidősebb épülete, a magyar sportlétesítmények doyen-je, a kontinens legöregebb ilyen funkciójú létesítménye, az első hivatalos labdarúgó mérkőzés helyszíne hazánkban. Számos esemény kötődik hozzá a múltból, mára tetszhalott állapotba került. Az épület felújítása és a pálya átépítése elkerülhetetlen. A bővítés a rossz állapotú, 400 méteres pálya bontásával és 333 méteres olimpiai méretű visszaépítésével válik lehetségessé oly módon, hogy az új pályatest mögötti rész beépíthetővé válik. Ez lehetőséget ad a pályalefedését tartó szerkezet beépítésére is, amely nélkülözhetetlen a pálya nemzetközi szintű hasznosítása, hosszú távú állagmegóvása miatt.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Millenáris Velodrom
31/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Millenáris Velodrom

 

 

Milli egy valódi kerékpár központtá kell, hogy váljon, egy nemzetközi méretű, fedett pályával, középen kiépített extrém kerékpár versenyek színterével, a versenyeket szolgáló öltözőkkel, műhelyekkel, üzletekkel és a múltat felidéző múzeummal. A pálya körül 6000 nézőt befogadó, fedett lelátó készül. A létesítmény előtti tér nem csak méltó felvezetést ad a műemléki épületnek, de lehetőséget teremt szabadtéri rendezvények, látványos bemutatók megtartására is.

Úszó- és Vízilabda Központ

A területen található sportfunkciók hiánypótló kiegészítése egy minden igényt kielégítő uszoda központ. A négy medence kialakítása feltétlen szükséges egy világbajnokság megrendezéséhez, hiszen az úszó, a műugró, szinkronúszó és vízilabda események párhuzamosan folynak a verseny során, női és férfi szakágban, a medencék maximális kihasználtsága mellett. Sőt egy világverseny során be kell vonni a margitszigeti létesítményeket (Hajós Alfréd és Széchy Tamás uszodákat) is. A létesítmény kiegészülve az ötödik, tanmedencével egyúttal a területhez köthető tömegsport-igény kielégítésére is alkalmas.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ
32/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ
33/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ


 

A SYMA csarnok helyén kialakított medencesor racionális szerkesztésű, két oldalt kísérik a kiszolgáló helyiségek (öltözők, vizes és WC csoportok, közönségforgalmi helyiségek) melyek tetején az épített lelátók illetve napozó teraszok kapnak helyet. A világesemény során az úszó medence két oldalán, a vízilabda medence négy oldalán egészül ki acélszerkezetű ideiglenes lelátó résszel, igazodva az épített lelátókhoz, elérve a szükséges 10 000-es illetve 7 000-es létszámot.

Ütemezés

  1. A Puskás Ferenc Stadion átépítése ötcsillagos labdarúgó stadionná, egyúttal helyet adva a Vívó Központnak, az Asztalitenisz Központnak, az Erőfejlesztő és Kondicionáló Központnak
  2. A Puskás Ferenc Stadion környékének átépítése, Dromosz és környezetének megújítása
  3. Parkoló lemezek és vasúti megálló kialakítása a Novák piac területén, illetve vasúti sínek felett
  4. Az Atlétikai Központ kialakítása az atlétikai edzőpálya és a dobópálya helyén
  5. A Sportsétány és a Milli tér kialakítása
  6. Millenáris Velodrom átépítése nemzetközi szintű Kerékpár Központtá
  7. Két új munkacsarnok kialakítása a Kisstadion helyén (feltétel: a Kisstadion bontása)
  8. A Nemzeti Sportcsarnok korszerűsítése (feltétel: a funkciók átköltöztetése az elkészült épületekbe)
  9. Hotelek és egy új munkacsarnok építése (feltétel: a Játékcsarnok, a Jégszínház, KSI csarnok bontása)
  10. Úszó és Vízilabda Központ kialakítása (feltétel: a SYMA csarnok és a Körcsarnok bontása)

Jól látható, hogy a hetedik ütemben esedékes Kisstadion-bontás az első kötelezettség a tulajdonosi oldalról, addig minden a saját helyén valósulhat meg. A Sportsétány kialakítása után lépésről lépésre lehet megvalósítani az új csarnokok megépítését, átköltözést a régiekből, majd a régiek bontását. A legkomolyabb feltétel – a SYMA illetve a Körcsarnok bontása - a legvégére marad, addig minden megvalósítható az Úszó- és Vízilabda Központ kivételével.

Zöldfelület, faállomány

Istvánmező kiemelkedő értékei a magas zöldfelületi arány és az értékes, idős fák megléte. A tervezett állapot zöldfelületi aránya 33,5 % úgy, hogy a teljes zöldfelület valódi, teljes ökológiai értékű, nem pedig tetőkert. A Dromosz hullámos sétányainak stabilizált kavicsburkolatát beszámítottuk a zöldfelületbe. Az idős, értékes faállomány – közte a Dromosz faállománya – 90%-ban megőrzésre kerül. A szűkebb területen 200 új fát ültetünk.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelület, faállomány
34/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelület, faállomány

 

 

Egyéb adatok

  • A BOK teljes területe: 388 062 m2
  • A BOK beépítettsége (a megmaradó régi és új épületek együtt): 32,9% < 35%, 127 850 m2
  • A BOK területére vonatkozó zöldterületi mutató(teljes ökológiai értékű zöld): 33,5% < 30%, 130 050 m2
  • A kialakított parkolók száma: 7 314 db
  • A BOK bruttó becsült alapterületek (az új épületek): 0,84  <  2, 325 450 m2
  • Puskás Ferenc Stadion 195 000 m2
  • Millenáris Velodrom 7 500 m2
  • Atlétikai Központ 12 700 m2
  • I. Sport Központ 15 800 m2
  • II. Sport Központ 4 700 m2
  • Úszó- és Vízilabda Központ 35 100 m2
  • Hotelek (opcionális funkció)    54 650 m2

 

Közlekedés

A Budapesti Olimpiai Központ a városban elfoglalt helye miatt kitűnően megközelíthető, tömegközlekedési eszközzel is több irányból is jól elérhető. A területen elhelyezendő létesítmények mintegy 130.000 fő befogadóképességét figyelembe véve megállapítható, hogy ekkora látogatóforgalom csak különleges intézkedések (más forgalom előli lezárás) esetén bonyolítható le. A méretezés reális alapja a fő stadion 65.000 fő forgalmának lebonyolítása. A meglevő és kialakítható közlekedési kapacitásoknál meghatározó a nagy forgalmú események időpontja, hétvégén és hétközben este nyolc után a forgalom a csúcsórai érték max. 40-50 %-a.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - közösségi közlekedési kapcsolatok
35/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - közösségi közlekedési kapcsolatok

 

 

A legkritikusabb a közúti kapacitások helyzete, csúcsidőszakban a térség közúti kapcsolatainak szabad kapacitása mintegy 300-400 E/óra, hétvégén 3.000-3.500 E/óra/irány. Közúti hálózatfejlesztés a térségben csak a Dózsa György úttól a Józsefvárosi pályaudvar felé tervezett új út. A közúti közlekedéssel lebonyolítható forgalom 3.500 szgk. = 7.000 fő, 200 busz = 8.000 fő összesen 15.000 fő.

  • A közösségi közlekedéssel lebonyolítható forgalom megoszlása:
  • 2. metró - 20.000 utas/2 irány
  • 1-es villamos - 4.000 utas/2 irány
  • Thököly úton villamos + busz vagy metró - 12.000 utas/2 irány
  • MÁV elővárosi megálló - 4.000 utas/irány
  • busz + troli + távolsági busz - 8.000 utas/irány

Összesen: 48.000 utas

  • A kerékpárral várható forgalom: 2.000 fő

Mindösszesen: 50.000 utas


Az ezek lebonyolításához javasolt fejlesztések:

  • Thököly úton középen tömegközlekedési sáv, távlatban metró, a Dózsa György úti megálló felé fő gyalogút az Istvánmezei úton
  • A Keleti pályaudvari vágányhálózat Novák piac felőli szélén elővárosi megálló létesítése
  • Közúti kapcsolat a Keleti pu. vágányhálózata fölött a Dózsa György út és Kerepesi út – Asztalos Sándor u. csomópont között.
  • Kerékpárút létesítése a Dózsa György út mentén a meglevő hálózati elemek (Hungária körút, Stefánia út, Kerepesi út, Thököly út) és a sportlétesítmények összekapcsolására

A javasolt parkolási és kiszolgálási rendszer:

Az OTÉK szerint a 130.000 látogatóhoz 13.000 szgk és 650 busz kapacitás biztosítása lenne szükséges. Figyelembe véve az OTÉK várható módosításával közlekedési hatásvizsgálat alapján meghatározandó parkolási igényeket, javaslatunk a következő:

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - parkolás
36/37
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - parkolás

 

 

  • A területen belül a napi működéshez szükséges parkolómennyiség elhelyezése 200-500 férőhelyes egységekben az épületekhez kapcsolódóan biztosítja a VIP forgalmat, a sportolók és kísérőik, az üzemeltetők által behajtásra engedélyezettek járműveinek forgalmát. A parkolókat terepszint (illetve a tervezett gyalogosszintek) alatt javasoljuk.
  • A kiszolgáló és gazdasági forgalom a területen belüli vegyeshasználatú burkolatokon is (a terepszint alatti lehetőségeken kívül) lebonyolítható, a nagy látogató forgalmú időszakokon kívüli időszakokra korlátozva
  • A nagy forgalmú események idejére javasolt parkolók:
  • a Novák piac területén 5 szintes parkolóház (2.000 férőhely)
  • a Keleti pályaudvar vágányhálózata feletti beépítés esetén szintenként 1.400 parkolóhely létesíthető, forgalmi szempontból 2 szintes (2.800 fh) parkolónál több építése nem célszerű

A parkolói szám a kerület parkolási előírása szerint tovább mérsékelhető a szükséges mértékig, amennyiben Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségéről szóló 33/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelete módosításra kerül.

 


Az Istvánmező Rehabilitációs Programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása

építészet - felelős tervező: Skardelli György, Borbély András, Csízy László, Kelemen Bálint, Skardelli Mátyás, KÖZTI Zrt.
városépítészet: Dr. Nagy Béla, Mű-hely Zrt.
tájtervezés: Balogh Péter István, s73
közlekedés: Rhorer Ádám, Közlekedés kft.

 

 

Vélemények (56)
Pákozdi Imre
2016.08.24.
13:33

A terv: megmentjük! A valóság: leromboltuk:  http://index.hu/sport/futball/2016/08/24/ennyi_maradt_a_puskas_stadionbol/ 

Zeus
2016.08.24.
14:20

@Pákozdi Imre: volt. nincs. 

Hartmann György Sándor
2016.08.24.
19:43

@Pákozdi Imre: Vagyis, igy ment füstbe egy álom: stadion a stadionban!

Ryhe

Ui. vagy mégem volt megvalósítható az ötlet?

darvaskristof
2016.08.28.
15:38

@Hartmann György Sándor: Magyarázza meg nekem valaki, itt mi a fene történt. Csak töredékesen követtem az eseményeket.Olvastam itt annak idején a pályázat körüli botrányokról, és úgy maradt meg bennem, hogy az itt megszólalók többsége Skardelliék tervét támogatta, akiket kizártak.Aztán egy ideig nem követtem az eseményeket, majd teljesen véletlenül a Kossuth rádióban hallom, hogy Skardelli György nyilatkozik, mint az átépítés tervezője. Próbáltam utánaolvasni: Akkor most mégis? Nem találtam semmit.Most meg már csak azt hallom, hogy stadion volt-nincs. Pedig épp azért tetszett annyiaknak a terv, mert a régit megtartotta és kibővítette, továbbépítette volna. Tehát akkor Skardelliék a tervezők, de mégsem a pályázatban szereplő tervet valósítják meg?Vagy akkor most mi van?

olikrisz
2012.07.16.
08:15

Tisztelt Kollégák! A mi tervünket is kizárták titok sértés miatt (elektronikus adathordozó)és keressük a "kizárt társainkat". Szeretnénk végig gondolni, hogy van e jogorvoslatra mód. Szíves jelentkezéseteket várva, kérjük, hogy az alább leírt két e-mail címen jelentkezzetek. oliser.krisztina@ipluszh.hu titkarsag@ipluszh.hu

HI
2012.07.12.
18:21

Nézegetve a pályamunkákat az a kép alakul ki bennem, hogy a tervek nagyon jól tükrözik a sportolásról általánosan kialakult szemléletet. Pontosabban jelen esetben arra gondolok, hogy nálunk - kevés kivétellel - a sportot, rekreációt eseményként kezelik, nem a napi élet részeként. A sportolásnak-rekreációnak van saját, a sporttevékenységből adódó térszerkezete. Skardelliék terve ehhez megadja a fő keretet, de a lebontást itt sem látom, a többi pályamunkánál még a keretet sem fedezem fel - pl. a stadionra vezetett többsávos autóút valami brutál. De ez csak egy egyedi meglátás, amit jónak tartanék, az egész dolgot meg kellene próbálni "alulról" is felépíteni, mondjuk edzőruhában. Huszti István

Pákozdi Imre
2012.07.12.
20:21

@HI: Ezzel a gondolattal száz százalékban egyetértek.

HI
2012.07.12.
20:33

@Pákozdi Imre: Na jó, akkor én is egyetértek veled. :)) (Ma olyan humánus hangulatban vagyok) Huszti István

HI
2012.07.12.
08:12

Nagyon remélem, hogy ez a koncepció fog valamilyen formában megvalósulni. Amiért tetszik. - Itt minden szabad terület érték, azzal, hogy nem tervez új stadiont nem terheli túl a területet - szerintem itt egy füves mező is többet ér, mint egy focistadion. - A Syma csarnok helyére uszoda kerül - egy ilyen sportcentrum uszoda nélkül felét éri, meg a Syma csarnok sem sajnálandó, ui. brutálisan ronda. - Megmarad a szoborpark - bár a rajzon lejölt hullámvonalú sétányok szép grafikák, de nem kellenek, maradjon ez egy jól kezelt (nem mint most) füves terület, ahol fűre lépni szabad, szabad a családoknak kiülni, napozni, focizni, tollasozni, sportolóknak szabadtéri edzést tartani, stb. - Nagyon jó, hogy a területet egy összefüggő városi zöldszövet részeként próbálja kezelni, meggondolandó későbbiekben egy intenzívebb zöld összekötés a ligetekkel. - Ami számomra a legfontosabb talán, hogy nem csak sportrendezvényben gondolkozik, hanem sportolásban, vertikális edzési lehetőségeket nyújt. Én nagyon kíváncsi lennék egy edzésprogram elemzésre, szem előtt tartva az, hogy a versenysport és az amatőr hogyan tud együtt működni. Amit hiányolok. - Utcai sportoknak szánt létesítményeket, pl. gördeszka, bringa. - AMI A LEGJOBBAN, egy tervezett, emelkedőket, lépcsőzési lehetőségeket tartalmazó, több hurkos alternatív pályákat biztosító futópálya. Az atlétikai stadiont akármilyen jól is csinálják meg, mind a versenysportnak, mind az amatőrnek szüksége van ilyenre. Erre itt egyedi lehetőség nyílik, különlegesség lenne nemzetközi szinten is és arra is kell gondolni, hogy futóversenyek nem csak 400-as pályán vannak. A régi stadion szerkezetén belül el tudnék képzelni egy állandó fedett kört, ami a főpályához is csatlakozik. Tessék kérdezni a futókat, számos ötlettel tudnának segíteni. Huszti István

bardóczi
2012.07.12.
08:51

@HI: A szöveg egyébként ír arról, hogy az új-régi stadion legfelső karéján egy fedett, de nyitott 1500 m-es, amatőrök által is használható, kvázi "látvány" futópálya lenne. A lelátó alatti terekben pedig keveredne a versenysport az amatőr-szabadidős terekkel. De egyébként nagyon egyetértek minden megjegyzéseddel.

HI
2012.07.12.
09:50

@bardóczi: Kösz, elkerülte a figyelmemet, de akkor az legalább két kör, vagyis kétszintes - ami nagyon jó lenne, főleg, ha a kültérhez is lenne kapcsolata-, ugyanis a jelenlegi stadion körüli aszfalt út belső ívén mérve a kőr hossza pont 1100 méter, a stadion tetején a kisebb ív nem lehet egy kőrön 1500 méter. Sejtem, hogy ez egy ötlet, de még ki kell találni a megoldást, nagyon fontos lenne, a ha a tervezésnél futók és atlétikai szakértők is meghallgatásra kerülnének. Huszti István

bardóczi
2012.07.12.
10:27

@HI: Hát igen, amatőr futóként én is kétszer meggondolnám, hogy érdemes-e lépcsőzni, liftezni egy olyan látvány futópályáért, ahonnan az Aréna Plázára, a Taurus gumigyárra és a Keleti vágányaira nyílik kilátás, és végül valószínűleg a parkot választanám :-)

FenyvesiHK
2012.07.12.
17:12

@bardóczi: Van nekünk egy Kamaránk ? Elnök: Noll Tamás Alelnökök: Ertsey Attila Mónus János Makovényi Ferenc dr. Elnökségi tagok: Csontos Csaba István Dulácska Zsolt Kalo Emese Kováts András Körmendy János Elnökségi póttagok: Palánkai Tibor Ince Fodróczy József Erő Zoltán Főtitkár: Dr. Bányai Ferenc Ha jól számolom 13 ember tudna megszólalni és/vagy tenni valamit azon túl, hogy a minap kézhez kapott, míves nyomdatechnikával előállított, színes, fényes kamarai sajtótermék azt a fontos hírt tette közzé, hogy "Az idei Küldöttgyűlés döntött a 2013 évi kamarai tagdíj 46 000 forintra emeléséről..."

pont
2012.07.12.
21:53

@FenyvesiHK: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3781&Itemid=67 Mónus János ráadásul zsűritag volt, így első-kézből oszthatná meg a tagsággal az információt! http://epiteszforum.hu/node/14226

Pákozdi Imre
2012.07.12.
22:16

@FenyvesiHK: Fenyvesi hozzászólására :-))

lecsó
2012.07.12.
08:03

Számos dologgal nem értek egyet, rögtön a nulladik helyen azzal, hogy itt és most akárhány forintot is el kéne költeni bármilyen focistadionra. - Ha elfogadjuk a terv alapvetését, hogy a meglévőből kell és szabad építkezni, akkor szerintem ide nem kellene pólóscentrumot rakni. Leginkább azért, mert már van egy, ráadásul sokkal látványosabb helyen. Másrészt épp a múltkor költöttek rá elég sokat, hogy alkalmas legyen világversenyek lebonyolítására. Harmadrészt vele szemben ott van egy másik létesítmény kiegészítőnek. Negyedrészt,de nem utoljára, ott van meg az évszázados hagyomány adta kontinuitás, és nézzünk szét, hol találunk másik hasonló példát (időtáv+eredménysor) a magyar társadalomban, és miközben nézelődünk, számoljuk meg, hányszor találkozunk pont az ellenkezőjével, a hagyományok lerombolásával, lejáratásával, esetenként földbetiprásával. Szóval, ahogy mondani szokás, if ain't broke, don't fix it. A pólósoknak láthatóan mindegy, hol lenne a helyük: legutóbb a Megyeri hídnál nem sikerült belevágniuk. Szerintem az NS-nél nemzeti pólóscentrum helyett inkább egy szimpla népuszodában lenne érdemes gondolkodni. - Ismét az alapvetésből kiindulva: nem értem, mi szükség van a Millenárisra. Ha van sportág, ami a focinál is jelentéktelenebb nálunk, az a pályabiciklizés. Ebbe stadionnyi pénzt beletenni teljesen értelmetlen. Elég sok helyre kellene költeni a pesti sportlétesítmények terén, nem hiszem, hogy egy ilyen csarnok a fontossági sorrendben bármi mást meg tudna előzni. Különös tekintettel, hogy értékes ingatlanon fekszik. Ha mindenáron muszáj biciklizni, akkor tegyék valahová a külvárosba, lehetőleg fapados kivitelben. - Nem esik szó, érthetően persze, a jelenleg szerintem legrelevánsabb gondról, a BS-ről. Ez ugyebár teljesen alkalmatlan arra a funkcióra, amire szánták, és amire az elődje szépen megfelelt. A kiírás nyilván másról szólt, de attól már úgyis eltértünk. Ráadásul a probléma itt nem légbőlkapott ("miért nincs A-kategóriás focipályánk, hogy a C-kategóriás csapatunknak legyen hol játszania kéthavonta"), hanem nagyon is valós. Ahogy a nemzetközi szintű focistadionok, ugyanúgy a nemzetközi szintű fedett stadionok is sztenderd felszerelésnek számítanak a milliós városokban, hiszen az ekkora települések sportélete nem korlátozódik egy-két focicsapatra. Ráadásul a teremben zajló látványsportok mai infrastruktúra-igénye sokkal rugalmasabban társítható mind a helyi lakosság kikapcsolódásához, mind a nemzetközi méretű kulturális-tudományos események lebonyolításához. A BS több szempontból is diszfunkcionális állapota miatt jelenleg ilyen, korszerű és elsődlegesen sportcélú(!!!) létesítményünk nincs, és ezen változtatni szerintem az egyik legfontosabb feladat lenne. Főleg azért, mert a négy teremsportból kettőre (jégkorong, kézilabda) komoly kereslet van Magyarországon, a kosárlabda is egyértelműen fejlettebb a focinál, és egyedül csak a röplabda van vonal alatt. Ehhez képest se A-csoportos hokivébét, se férfi kosár- vagy kézilabda világeseményt nem tudnánk megrendezni, még egy egyszerű férfi Euroliga döntőt sem, mert a BS befogadóképessége kicsi, és akkor a nézőtéri láthatósági problémákról nem is beszéltünk. Vagyis a létesítményhelyzet ugyanolyan, mint a focinál, azzal a különbséggel, hogy az ezen való változtatás töredékösszegbe kerülne, miközben a sportági színvonal sokkal magasabb, ezért a népszerűség/fizetőképes kereslet is nagyobb, ráadásul a másodlagos hasznosíthatóság teljesen más dimenziókban mozog, mint egy focistadion esetében. Fentiek miatt én kiemelt hibának tartom, hogy a terület rendezését célzó bármely terv első lépésként nem a BS korszerűsítésével számol. Főleg azért, mert szerintem az átépítés költsége finanszírozható lenne, ha az előbb említett Millenáris dolgot ésszerűen oldanánk meg: Ezt és a Kisstadiont, mint felesleges és korszerűtlen létesítményeket le kellene bontani és a helyükön állami tulajdonú ingatlanfejlesztést kellene végezni. Egyszerre lehetne kihasználni a környék négyzetméterárait, és a minőségi beépítés révén (ahol minőség alatt persze nem gagyi lakóparkot értek) tovább emelni az átlagot. Szerintem - hasraütéses alapon, nyilván - ez hozna annyit a konyhára, amiből telne a BS-projektre. Arról nem is beszélve, hogy ezzel félig megválaszolnánk azt a kérdést, amit fel sem teszünk, hogy tulajdonképpen mi a túrót is csinálunk. Mert igazából uszodára itt nincs szükség, az atléták helyzete persze pocsék, de ezzel elvagyunk a doppingügyek és a (pesti) élsportági helyzet tükrében. A focit nem kell magyarázni. A körítés a civil hasznosítással pedig nyilván fontos, de ez önmagában aligha érne meg ennyi pénzt. Amire valós szükség lenne, az egy modern multifunkcionális SPORTcsarnok. Ezt mellesleg már a piac is bebizonyította, mert valamiért se focistadiont, se biciklipályát nem jutott eszükbe felépíteni, viszont szépen fokozatosan összerakták a SYMA csarnokot. Amúgy maga a stadion tetszetősnek tűnik a rajzon, bár a tetejét szerintem meg lehetne egy kicsit csicsázni, hogy minél "jelszerűbb" legyen. Mert ugyebár, erre szintén komoly kereslet van nálunk.

bardóczi
2012.07.12.
09:10

@lecsó: Ez szerintem egy csomó fontos-hasznos szempont, két dologgal azonban nem értek egyet. 

1. szerintem a budapesti átmeneti zónából hiányoznak az uszodák, vizilabda pályák, szabadidős sport létesítmények, és nem szabadna egy ekkora városban az úszósport terén mindent a központban (Margitsziget, Komjádi) elintézni. Ha nem is ez lenne a magyar úszósportok főhadiszállása, mint testedzést szolgáló centrum nagyon kell ez ide (nem kizárva a klubéletet és a nagyversenyeket sem)

2. A Milli egy hihetetlen érték úgyis mint kultúrtörténet, úgyis mint potenciál, amit én nem szólnék le, megvédeném. Ha felújítódna, lenne rá igény, mint versenypályára és mint edzőpályára is: annál nagyobb bizonyíték nem kell erre, hogy mostani lepattant állapotában is egy csomó önkéntes munkával tartják lélegeztető gépen és hovatovább a Critical Mass keménymag és a biciklisfutárok kultikus találkahelyévé vált. A felújítás rentabilitását pedig a Skardelli anyag által említett pályatest alá építhető más funkciók biztosíthatják, illetve a pálya közepének egyéb sportra (jégkorong, korcsolya, tenisz, kosár, stb) multifunkcióssá, bérelhetővé teheti. 

Pákozdi Imre
2012.07.12.
09:19

@lecsó: Hadd legyek rohadt ideges egy pillanatra - és természetesen nem lecsóra. Eszerint ui. nemzetközi szintű sportrendezvények megtartására alkalmatlan a nemrég épített BS. Akkor miért ezt a primitív külsejű UFÓ-t építették, francia típustervek honosításával? Ahogy joggal merül fel az a kérdés is, hogy miképpen tekinthető elavultnak a 37 illetve 27 (!) évvel ezelőtt átadott MNG és Széchényi Könyvtár várbéli épülete? Hogy fordulhat ez elő? Mégis, milyen átgondoltsággal és mennyi időre terveznek ma Magyarországon a szakemberek tízmilliárdos középületeket?

bardóczi
2012.07.12.
09:39

@Pákozdi Imre: Tudod ez szerintem úgy van, hogy a BS rosszkor égett le. Ideális -hazai viszonyok között - egy választási ciklus végén történő leégés, és egy 6-8 éves éves parlamenti ciklus lett volna. Mivel ez nem így van, ezért a szakmai érveket bőven van, ami felülírja. Gyorsan, ócsón, kampányra időzített szalagátvágással. Ez a recept :-) Különben meg az ufók szépek!

Pákozdi Imre
2012.07.12.
17:17

@bardóczi: Jópofa. És az MNG valamint a Széchényi Könyvtár várbéli építése milyen politikai konstelláció szerint volt szerencsétlenül időzítve? Ha diktatúra van, akkor amiatt tervezünk alkalmatlan épületet, ha demokrácia, akkor meg azért? Vegyük észre, hogy a középülettervezés nevű játszma egyetlen konstans résztvevője az építész.

bardóczi
2012.07.12.
18:31

@Pákozdi Imre: Nem, nem. Van még legalább két másik konstans szereplő is: a politikus és a kivitelező. Azért legalább, mert a bürokrácia "valóságtorzító mezejéről" még egy szót nem ejtettem. (Demokráciában szokott még konstans lenni a "nép" is, de ilyet bimbózó,  - egyes vélemények szerint bimbózás közben jégverést szenvedett - demokráciánkban itthon még nem nagyon láttam :-)

lecsó
2012.07.12.
19:00

@bardóczi: 1. Egyetértek, ezért is mondom, hogy egy szimpla uszoda szerintem is megfelelő lenne. Csak ne akarjunk olyasmit odatelepíteni, ami máshol jobb helyen van. 2. Szerintem itt két dologról van szó. Van egy létesítményünk, és van esetleg egy funkció iránti keresletünk. A futárok bárhol a városban ellennének, nem? A bérbeadhatóság nyilván szabadidős tevékenységre vonatkozik, amihez nincs szükség 6 ezres lelátóra. Tehát van egy amatőrsportunk, mint valós, létező kereslet, és ezzel akarjuk megindokolni egy profi létesítmény szükségességét. Mert professzionális célokra valószínűleg még a focistadionnál is ritkábban használnák. Ez így szerintem luxus és pazarlás. Ami az épületet illeti: Elsődleges funkciójára, a profi versenyekre korlátozottan alkalmas, hiszen sem annyi verseny nincs, hogy megérné egy ilyen drága telket erre lefoglalni, sem annyi pénz nincs, ami rentábilissá tenné a felújítását. Viszont ha lebontanák, és beépítenék, azzal nemcsak az említett BS-felújításhoz járulhatna hozzá, hanem feltehetően a környék rehabilitációját is elősegítené, hiszen arrafelé ugye, azért vegyes a lakásállomány. "Eszerint ui. nemzetközi szintű sportrendezvények megtartására alkalmatlan a nemrég épített BS." Kedves Imre! Nem mindegyikre alkalmatlan, "csak" a legnagyobbakra. Ezért is írtam férfi versenyeket, mert női tornákra jelenleg még(!) megfelel, de lehet, hogy az évtized végére már azokra is kicsi lenne. Hogy példát mondjak, a férfi kosárlabda Euroligában a szabályok szerint csak min. 10000 fős csarnokkal lehet elindulni, ekkora meg kosárlabdánál pont nem tud lenni a BS. Más kérdés, hogy különböző okok miatt egy 5 ezres csarnokot is elfogadnának manapság, de a lényeg, hogy nem túl régen felépült egy létesítmény, ami nemzetközi mércével mérve is kirívóan drága lett, ehhez képest hivatalosan még ezen nemzetközi mérce kezdőmagasságát az EL(BL)-csoportmeccsre való alkalmasság szintjét sem tudja megugrani. És hangsúlyozom, hogy ez csak a jelen, illetve a közelmúlt. Látható, hogy a stadionépítésnek van egy bizonyos felső határa, ami az amerikai csúcslétesítmények 22-25 ezres befogadóképessége környékén lehet. Szintén látható, hogy Európának ez túl nagy, amolyan XXXL-es méret, nekünk az eggyel kisebb szám jobban megfelel. Viszont ilyen 15-20 ezresből egyre több országban van - zászlóshajónak, de semmiképpen sem kirakatlétesítménynek, amelybe kéthavonta téved be rendezvény és így néző. (Ehhez kapcsolódik a BS egyik nagy problémája, hogy jelenleg nincs olyan klubcsapat Pesten, amely akár egy 5 ezres csarnokban is rezidens tudna lenni, de ez egy másik történet.) Ha sorravesszük a BS óta épült környékbeli arénákat - Prága, Belgrád, Kaunas, Zágráb stb. - mind méret, mind kihasználtság, mind bekerülési ár alapján, akkor láthatjuk, hogy a mi narancsunk sajnos, magyar narancs: hozzájuk képest olyan, mint amilyen a Nemzeti lenne, ha nem Alföldiék nyomnák benne az ipart, hanem a Megasztár lenne a legfontosabb rendezvénye. A világ halad, és mi már a startnál körhátrányban voltunk.

HI
2012.07.12.
20:39

@lecsó: "Ha van sportág, ami a focinál is jelentéktelenebb nálunk, az a pályabiciklizés." Hát ezt minden bringás nevében visszautasítom. A pályaverseny taktikát, erőnlétet, ügyességet kombinál, szellemében a küzdősportok erényeit is ötvözi. Régen még apáink korában esemény volt, most is lenne rá igény és remélem lesz helye és sok jó verseny lesz. Mind nézőnek, mind sportolónak nemes esemény. Ami a focit illeti. én sem vagyok egy nagy focirajongó, de ha lehámozzuk róla a cirkuszt, akkor egy igen kiváló sport, nem jelentéktelen. Egyáltalán egyik sport sem jelentéktelen, mármint ha nem a cirkuszt, hanem az alkotást, a plusz dimenziót látjuk benne. Persze ennek megértéséhez ki kell próbálni, ehhez pedig tér kell, nem rangsorolás üzleti és cirkuszi szempontok szerint. ui. Igaz én a tour de france-ot is köröm rágva tudom nézni, ami a feleségem szerint a tuti elmebaj, de a pályakerékpárt még Ő is szereti. Huszti István

Pákozdi Imre
2012.07.12.
21:34

@HI: A foci és a biciklizés utánozhatatlan szinergiáját jelentette a biklis foci. Hősei - világbajnokai - voltak a Posztpisil testvérpár, a hajdani Csehszlovákia színeiben.

Pákozdi Imre
2012.07.12.
21:42

@bardóczi: "Konstans résztvevő" alatt a szakértelem mindenkori letéteményesét értettem. Mert szerintem minden építés szakmai, intellektuális és morális főszereplője az építész. Az, aki a Szekszárd szép, központi parkja mögött magasodó 164 lakásos borzalmat tervezte (id. Petschka Alfréd, a múlt század kora hetvenes éveiben) vagy a lágymányosi lakótelep 1,65 m széles kisszobáját koncipiálta; aki a házgyári lakótelepek honosító tervezőjeként kereste a kenyerét, továbbá aki engedélyezője vagy tervezője volt a jelenlegi BH-nak (ki is?). És aki a jelenlegi MNG-t tervezte, úgy, ahogy van (sokkal megengedőbb hangsúllyal kérdezem: ki is?). Generációkat félrevezető tévedés, ha az észvesztő hibákat a politikumból, a sajnálatosan elmaradott társadalmi helyzetből vezetjük le, miközben az eredményeket az aktuális tervező zsenijének tulajdonítjuk.

bardóczi
2012.07.13.
08:43

@Pákozdi Imre: Oké Imre, én pusztán arra próbáltalak rávezetni, hogy nem mindig a tervező a hülye, ha a végeredmény funkcionálisan nem 100-as, mert sosincs az, hogy kizárólag csak az építész szempontjai érvényesülnek. Se diktatúrában, se demokráciában. Messze hibázhat persze az építész is, de azért mindig van nagyon sok más konstans szereplő is, akik miatt egy álomból rémálom lehet, vagy a cselekvésvektorok eredője zérus. Hiszen az építészet (különösen a középület és köztér létrehozására irányuló építészet) közös cselekedet, ami, ha jól sikerül, akkor általában kizárólag az adott helyi politikus vagy politikai erő erénye, így a hírekben szükségtelen a "lerajzolójának" megemlítése, az a fontos, aki átadja, ha rosszul sikerül, akkor meg természetesen a "hülye fakezű" építész a hibás...szóval én pont fordítva látom. (hatalmas tévedés azt hinni, hogy az építész lehet ma főszereplő bármilyen folyamatban. Jó, ha egyáltalán hajlandóak meghallgatni. Kiváló példa erre ennek a pályázatnak az előkészítése, ahol a BÉK vezetése - Bálint Imre, Mónus János - vagy pl. Beleznay Éva, Kerekes György számos ponton exponálta magát, és súlykolta, hogy a Puskás Stadionból ami értékes, azt meg kell menteni, vagy hogy mekkora eszement baromság a két stadion koncepció, 'oszt lett is foganatja)

Pákozdi Imre
2012.07.13.
10:24

@bardóczi: Egyetértünk, úgyhogy most kezdődhetne az igazi vita :-). Persze, ez a stadion-pályázat botrány. Ami pedig az alkalmatlan vagy kirívóan ronda középületért viselt felelősséget ill. a jól sikerült után kijáró dicsőséget illeti, javaslom, minden közpénzből alkotott épületre - a panelekre is - helyeztessék márványtábla: "Épült Bárczy István főpolgármestersége idején, Kós Károly tervei szerint." A nevek (sajnos) becserélendők.

lecsó
2012.07.13.
15:06

@HI: A versenysport állapotára gondoltam. És az semiképpen nem indokolja, hogy sokat költsünk rá. Az amatőrsport teljesen más tészta. Hogy mennyien járnának ma bicikliversenyre, nem tudom. Évtizedekkel ezelőtt sokan jártak. Ahogy focimeccsre is. Azért is épültek stadionok. Akkor. Egyébként én eléggé szeretem a focit, és több biciklim is van.

FenyvesiHK
2012.07.14.
17:36

@lecsó: Ha szeretnéd tudni hogy mennyien járnak manapság bringaversenyekre, akkor kukkolj ide: http://www.sportaktiv.hu/hu/ és ez évről évre növekszik Sajnos még mindig nem tartunk ott, mint a csehek vagy a szlovákok az osztrákokról nem is beszélve,de sok őrült bringás van szerencsére Egyébként ma van a Salzkammergut Trophy MTB verseny Bad Goisernben, pocsék az idő de esz a fene, hogy nem lehetek ott...

lecsó
2012.07.24.
17:07

@FenyvesiHK: Ez egy másik sportág. Pont ezekről a különbségekről szól a dolog.

Pákozdi Imre
2012.07.11.
17:00

Skardelli György megoldotta a számomra eddig a Puskás Ferenc Stadion ellen felmerült, leginkább meggyőzőnek tűnő kifogást: azt, hogy a lelátók túlságosan enyhén lejtenek, így a nézők egyrészt messze kerülnek a játéktól, másrészt egymástól sem látnak rá jól a pályára. Ezt tetézte az atlétikai pálya jelenléte, ami a modern futball-stadionok mindegyikéből hiányzik. Ha jól látom a képeken, a tervező, a felső szektorokat lényegesen beljebb hozva és meredekebbre építve, ügyesen közelebb hozta a nézőket a játéktérhez. Ezzel csökkentette a lefedendő területet is. Azt nem látom a tervekből, hogy az atlétikai pálya hogyan tűnt el: a futballpálya nőtt meg, vagy a széksorok kerültek közelebb vagy mindkettő? Mindenesetre elismerésem.

bardóczi
2012.07.11.
18:10

@Pákozdi Imre: Benne van a szöveg "melléklet" részében. A lelátót behúzná és 

 

Ha egyszer megkapjuk az atlétikai világbajnokságot, akkor az új labdarúgó stadionba kiegészítő szerkezettel ideiglenesen megemelt küzdőtérrel megvalósítható a szabadtéri atlétikai pálya egy adott emelt szinten, a 40-50 ezresre csökkentett nézőtér mellett, amely még így is megfelel a nézőszámi elvárásoknak ésnagyságrendekkel kisebb a költsége a meglévő stadion fenntartásánál"

Pákozdi Imre
2012.07.12.
06:52

@bardóczi: Koszonom. Csak most látom, hogy az egyik alaprajz-sorozat is világosan mutatja a pálya-lelátók viszony tervezett metamorfózisát.

kezdoepitesz
2012.07.11.
11:51

Ez a kizárás borzaszt el engem a legjobban. Hány pályázatnak kell még kidobódnia, mert nem ez az első eset (!), hogy az igen tisztelt tervező nem képes pdf-et menteni abból a fránya doc formátumból.(ide is pl. már "Muleiras.pdf" van feltöltve!) Ez az egyik oldala a dolognak. A másik oldala a dolognak pedig az lenne, hogy miért nem lehet a CD-t a lezárt borítékba tenni, mivel annak a célja úgyis az, hogy utólag publikálni lehessen az anyagokat a médiában. Vagy az egyes zsűritagok hazaviszik és cd-n nézegetik a tablókat? Vagy akkor minek a tabló?! kezdoepitesz

bardóczi
2012.07.11.
13:31

@kezdoepitesz: Csak szólok, később nehogy gondod legyen belőle: a doc-ból konvertált pdf megőrzi az adatlapot, sőt a pdf is generál adatlapot, így ha bármilyen felhasználói nevet használsz a számítógépeden (pl. Rendszergazda), vagy nem nyilt forráskódú, legális, regisztrált szoftvereket használsz, akkor annak ezekben az adatlapokban nyoma lesz, hacsak kifejezetten nem törlöd ezeket a rekordokat, de egy IT guru akkor is ki tudja kurkászni, hogy melyik gépen készült: nincs menekvés. Akarni kell, és meglesz a terhelő bizonyíték. Itt inkább az a kérdés: tényleg ennyire kell ezt akarni? De innentől ebből már akár jó kis összeesküvés elméletek is kanyaríthatók, ami meg nem tudom kinek lehet érdeke. (miközben lehet, hogy csak pár buzgómócsing miatt alakult ki megint ez a lehetetlen helyzet, de a gyanú árnyéka akkor is ott van a dolgon, pláne, hogy ez a terv akár nyerhetett is volna.)

zim
2012.07.11.
10:21

Hány nap van egy évben 50.000-es meccs a stadionban? És a többi - mondjuk 350 - napon egy nagy zárványt (mondhatni falansztert) kerülgessenek az emberek a város közepében?? Ez a terv végre urbanista módon is rávilágít a terület köznapi használatára. A "nyertes" tervek grandiózus madártávlataiból nagyon is hiányzik az alulnézeti perspektíva...

dtpeti
2012.07.11.
08:42

Én is kíváncsi lennék, hogy mi indokolta a kizárások nagy számát. Ha az információnk igaz a pályázók több mint felét! zárták ki, többek között a mi munkánkat. A cd-t a borítékba tettük... Az eredeti kiírással összhangban. "BORÍTÉK TARTALMA: 1. kitöltött ADATLAP a pályamű szerző(i)jének adataival (3.3. sz. melléklet); 2. a teljes pályázati anyag elektronikus formában (használható formátumok: jpg, tif, pdf) digitális adathordozón (CD v. DVD);" amit a kérdés-válaszban felülírtak "Kérdés: Értelmezésem szerint a megadott borítékban csak az iratanyag és a CD lemez lesz (mert elhangzott, hogy az egész pályázati anyagot ebben kell leadni)? Válasz: A dokumentációval átadott borítékban a dokumentáció 16. oldalán található "BORÍTÉK TARTALMA" pontban leírt anyagokat kell beadni, kivéve a felsorolás 2. pontjában leírt, a pályaművet elektronikus formában tartalmazó adathordozót, amelyet a borítékon kívül kell a küldeményben elhelyezni." A csomagolás küzdelmei közben valakinek eszébe jutott, mintha olvasott volna a cd helyéről. Elő is kaptuk az eredeti kiírást...

bardóczi
2012.07.11.
09:19

@dtpeti: Hát akkor meg is adtad a kérdésedre a választ, nem? Ezek alapján valószínűnek tartom, hogy a kizártak egy része az eredeti kiírás szerint a borítékba rakta be a CD-t (ezért kizárták) LOL, a másik része meg nem, de otthagyta a metaadatot a file-ban, ezért kizárták LOL.

Ez annyira. de annyira penetráns! Sírok! Egy ötletpályázatnak nem az ötletekről kéne szólnia? A probléma elsődleges forrása szerintem az ugyan megújított, de (szokás szerint) a szakmagyakorlókkal nem egyeztetett tervpályázatokról szóló korm. rendelet, amiben szinte minden korábbi hiba ismétlődik. 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

A jogszabály ugyan megkülönbözteti a tervpályázatot az ötletpályázattól, de semmiféle könnyített szabályt nem hoz az eltérő lebonyolításra, pedig annak sokkal egyszerűbbnek kéne lennie! (a jogszabály elődje is ugyanezt a hibát követte el!) Ötlete pedig a pályakezdőnek, diáknak (sőt Uram bocsá' a laikusnak) is lehet!. Ezzel szemben a korm. rend. azt mondja: "ötletpályázatot a tervpályázatok általános rendje szerint kell kiírni és lebonyolítani, nyílt vagy meghívásos formában". MIÉRT? Nem az ÖTLET a fontos??? Nem az lenne a fontos, hogy minél egyszerűbben sok gondolat mérkőzzön? Biztos, hogy a kizárósdival, kiszorítósdival lesz jobb a KÖZÉRDEKnek?

(Könyörgöm: Volt egy Jézus, aki 33 évesen váltotta meg a Világot, volt egy Einstein, aki 26 évesen megírt 4 cikket, amivel megalapozta a modern fizikát, fiatalok voltak, tetterősek, mégis bölcsek, egyiküknek sem volt se kamarai száma, se szoftver-metaadata, csak lelke és teremtő ereje hozzá, amit csinált.)

kezdoepitesz
2012.07.11.
11:57

@dtpeti: Mi is hasonló okból ki lettünk zárva korábban a pécsi Tudásközpont pályázatánál, mivel ott is variáltak a pályázati tartalommal, már azután, hogy nem tehették volna. A szomorú, hogy 10 ember 1,5 havi munkáját nullázzák le ezzel. Ezek után százszor is meggondolja az ember, hogy pályázik-e újra. ld. még korábban itt: http://epiteszforum.hu/node/11881 és itt: http://epiteszforum.hu/node/5383

EZ
2012.07.11.
12:17

@bardóczi: Számoljunk egyszerűen: véleményem szerint egy ilyen nagy pályázat kidolgozása 5 mFt invesztíció a pályázók részéről. Pályázni rizikós, nem biztos hogy nyer a csapat. Ha a zsűri 12 pályaművet kizár, akkor viszont 60 mFt értékű munkát anélkül húz le a klotyóba, hogy legalább megismerhetné az ötleteket, amelyek között potenciálisan ott lehet a "best buy"! Pedig eredetileg ötelektért, megoldási javaslatokért írta ki a pályázatot! A zsűri - minden jogszabálytól függetlenül - dönthetett volna úgy, hogy a CD-ket félreteszi, és csak az eredményhirdetést követően használja fel őket. Akkor még sok más remek csapat öteltét megismerhette volna így a Skardelli csapatét is. És akkor megláthatta volna, hogy Dávid Károly munkájának tiszteletben tartásával, funkcionálisan, szellősen és elegánsan is lehet itt fejleszteni. A Skardelli terv a kontinuitásról szól, a melléépítés a diszkontinuitásról.

Hartmann György Sándor
2012.07.12.
09:01

@dtpeti: Most akkor ki a hunyó! A tervpályázati rendeletből: 3. A titkosság 5. § (1) A tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni. (2) A titkosság biztosítása érdekében a) a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet; b) a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, a kiírásban kért egyéb adatait, valamint digitális adathordozót a pályaműhöz lezártan kell csatolni; Igaz, ez nem zárja ki, hogy külön, de zárt! borítékja legyen a neveket tartalmazó listának és a digitális tartalomnak. A válasz pedig félreértehtő, mert nem tartalmazta, hogy a CD-t is zárt borítékba kell elhelyezni a jogszabály szerint. (Nem tudom ki volt az főokos, aki a pályázatot kezelte, de ez alapján a tevékenységének értéke nulla!) De azért az is igaz, hogy pályázni is tudni kell! Továbbra sincs válasz arra a felvetésemre, hogy lehetett-e egy stadionnal pályázni. Skardelli mester részéről már korábban is történt olyan eset, amikor pályaműve figyelme kívül hagyta az érvényes szabályzási tervet. (aminek betartása elő volt írva, mert a feladat végrehajtása nem adott módot arra, hogy egy szabályozási terv módosítását is el lehessen végezni), és Ő ezt figyelme kívül hagyta, és csodálkozott, mi több még fel is háborodott. Azét azt is el kell fogadni az építészeknek, hogy a Megbízó az aki meghatározza a feladatot! Egyet lehet tenni, nem részt venni a számára szakmailag alkalmatlannak tűnő feladat végrehajtásában. És ha végül senki sem vállalkozik, akkor majd magához nyúl a Megrendelő. Ezt nevezném szakmai tartásnak, aminek sajnos eléggé hiány vagyunk mostanában. Ryhe

bardóczi
2012.07.12.
09:29

@Hartmann György Sándor: Szerintem tökmindegy, hogy lehetett-e egy stadionnal pályázni, mert a lényeg az, hogy a kettő nettó hülyeség, és ezt azon az áron is el kell mondani, ha az embert ezért esetleg kizárják. Persze távol lehet maradni, de azzal a tétel, amelyet ez a pályázat remekül bizonyított, még nem lesz igazolva. Így pedig precedens értéke lesz, reményeim szerint a felső szinteken is elgondolkodtat, mert ezt így már nem olyan egyszerű az asztal alá söpörni. Van úgy, hogy a megbízó hülyeséget akar vagy fogalma sincs, hajaj, de mennyiszer. Az ÖTLETpályázatokat pedig nem szabadna kötötten, mereven kezelni, mert akkor az pont a lényegét, a helyes út megtalásásának, a konszenzuskeresésnek lehetőségét veszíti így el. Ha pedig egy pályázat bebizonyítja, hogy meg lehet újítani a Puskás stadiont az építészeti értékeinek védelmével és a lelátó probléma kezelésével, akkor lehet törvényt, szabályozást módosítani. Nagyobb ügyekben is megtörtént már, valamire legalább hasznos lesz az a kétharmad.

Hartmann György Sándor
2012.07.12.
10:03

@bardóczi: Kedves Sándor! Éppen a lényeget akarod megkerülni. Az ötletpályázatnak egyetlen célja csakis az volt, hogy igazolja a Vezér gondolatát! Ryhe Ui. Ahogy elnézem az elmúlt évek történéseit, nélküle még csak kimenni szem szabad.

outrider
2012.07.11.
07:37

A tervről: Végre egy átgondolt, és hihető megoldás a sok összezsúfolt, láthatóan működésképtelen beépítési koncepció után. Már attól tartottam, odáig süllyedt a hazai építész-urbanista szakma, hogy senki nem mer a nyilvánvalóan abszurd megrendelői igényekkel szembe menő, de reális javaslatot az asztalra tenni. Hogy mások a busás nyeremény reményében, vagy pusztán szakmai hozzá nem értés okán cselekedtek a józan ész ellen…? Az ötletpályázatokról: Elsősorban a Kamarának kellene belátnia, hogy az ötletpályázatok célja egyedül az lehet, hogy minél több, különböző szempontrendszerek alapján felépített gondolatot szerezzen be a kiíró. Ez akkor működik, ha egyrészt megfelelő alaposságú előzetes városszerkezeti, környezeti, közlekedési, stb. vizsgálatok készülnek, ami minden pályázó részére elérhető, másrészt az ötletpályázatok elkészítésének költsége (beleértve a kivétel díját is) tovább csökkenjen, a beadandó anyag mennyisége legyen még kevesebb (maximum 1-2db A2-es lap szöveggel együtt!), hogy valóban megmozgassa a szakmát itthon és külföldön. Ha így lenne, akkor hasonló feladatra lényegesen alacsonyabb díjazás esetén is többszörös számú pályamű érkezne, nem a „megérdemelt” biztos pénzjutalomra, hanem az egyedi ötletek bemutatására hajazva. Akkor is ez a közös érdek, ha a bíráló bizottságnak ez több munkát jelent. A korrupcióról: Ahol korrupció van, ott korrupció van, és ahol a korrupció fennmaradásában elég sokan érdekeltek, ott mondvacsinált eszközökkel kell a korrupció ellen küzdeni, mert, ha nem így történne, érdekek sérülhetnének. Ahol meg nincs korrupció, ott arra sincsenek emberek, akiket azért fizetnek, hogy korrupciógyanús jeleket keressenek. Pedig ezer módja lehet a saját munka megjelölésének (betűtípus, szín, grafika, vagy csak egy elejtett mondat kiváló ötletünkről a megfelelő zsűritagnak, hiszen Magyarországon mindenki ismer mindenkit), de ezeket az esetenként sokkal hatékonyabb utakat senki nem vizsgálja.

bardóczi
2012.07.11.
07:17

Ez a metaadat- rendőrség már a Budapest Szíve (szintén rossz program szerint kiírt) pályázatnál is szedte áldozatait. Már-már fátumszerű, hogy a pályázat értékeléseképpen Skardelli 2008. dec. 18-án ezt írja le többek között a "Kell egy jó pályázat" c. - hogyan nevezhetném másként? - (segély)kiáltványában: 

"Kell egy jó pályázat, ahol a „nem – szakmai” segítők – nyújtsanak akár informatikai, akár jogi tanácsokat - a háttérben meghúzódva csak akkor érintik meg a beadott anyagot, ha egy vitás helyzet feloldására megkérik őket, ahol a digitálisan bekért munkarész az eredeti (közlést megkönnyítő) szerepét tölti be és nem egy soft-ware rendőrségi akcióterepét..."

tovább is van: http://epiteszforum.hu/node/11408 

Hát igen! Kell egy jó pályázat! Nota bene Skardelliék ezen munkája átvágja a gordiuszi csomót, és tetemre hívja a politikai-projektbonyolítói nagyonegysíkúakat abban a kérdésben, amit minden józan ember feltett már magának: mi a fészkes fenének ide kettő (másfél) futball aréna, mikor azt az egyet alázattal meg lehetne újítani: netán akkor a többi járulékos és nagyon hiányzó funkció (vizilabda és úszó centrum, p+r a vágányok fölött, izgalmas zöldbe ágyazott köztérrendszer, ami élővé és közkinccsé - tulajdonképpen egy új városi középparkká teszi annak a rengeteg mai alulhasznált zárványnak a területét) is megvalósulhatna. Nálam ez a pályázat nyert, ez a hiányzó elsődíjas a mezőnyből (és nem csak azért mert mert ellent mondani a kiírásnak, hanem mert fején találta a szöget). Ha tetszik, tényleg ez kéne legyen a "Rendszergazda", mert okosabb, mint A Rendszergazda. Csak remélni tudom, hogy a projektbonyolítók legalább felfogják: ezt, ilyesmit kéne csinálni, hogy egyáltalán értelme legyen a csinálásnak.

másik
2012.07.11.
07:49

@bardóczi: engem érdekelne hogy a kamarának van-e erről a fajta adat-rendőrségről véleménye - mérhetetlenül cinikus dolognak tartom a 'törvény betűjének' ilyen, annak _szellemével_ gyökeresen ellenkező döntést-kizárást. maholnap ujjlenyomatokat fognak venni a tervlapokról és az alapján zárnak majd ki embereket (alig lenne macerásabb, mint így beleturkálni egy digitális adat leghátsó rejtett zugaiba - abszurdnak hangzik, de tényleg alig van különbség). t é n y l e g érdekelne a kamara véleménye, mert azontúl hogy (az amúgy is kevés) pályázatonként 1-2 sok-sok-sok munkaórával létrehozott terv megy egyenesen a kukába, a mindenkori pályázók biztonságérzetét, bizalmát is rántja magával, ugyanoda. megengedhetjük ezt magunknak?

zim
2012.07.11.
10:48

@bardóczi: Ez a 'titkosság megsértése' kezd teljesen nevetségessé válni... Legközelebb javaslom, hogy a jogi szakértő vizsgálja meg, hogy a jobb alsó sarokban elhelyezett Látványterv felirat, illetve a bal szélen repülő léghajó milyen titkos üzenetet közvetít a zsürinek.... De komolyra fordítva a szót, miért nincs egy olyan pályázati titkár (aki titoktartási kötelezettség mellett) eltávolít minden ilyen "gyanús porszemet" az érdemi anyagból, zsürizés előtt? Nemzetközi pályázatoknál teljesen általános probléma, hogy a DHL és más futárcégek csak a küldő cég megnevezésével vesznek fel küldeményeket. Ilyenkor pl. ezt a külső csomagolást vagy címzést minden normális helyen, a zsürizés előtt minden további nélkül leszedik...

outrider
2012.07.11.
12:16

@zim: El kell fogadnunk, hogy a mi zsűritagjaink számára a csomagolás vizsgálgatása legalább annyira fontos, - ha nem fontosabb, - mint az ötletek, gondolatok legjobb tudásukkal, legkorszerűbb ismereteikkel történő elemzése, értékelése. Ha nem így lenne, az adott esetben egyetlen olyan munkát sem értékeltek volna, amelyik +1 darab stadiont helyezett el az adott szűk területre. Az egyik a szakmáról szól, a másik a bürokráciáról.

sityu
2012.07.11.
12:34

@zim: Valóban durván abszurd ez a fajta jogászkodás. Merthogy egy pályázatnál mi is a célja a titkosságnak: 1) Ne legyen nyilvánvaló névaláírás, ami önkéntelenül is befolyásolja a bírálót (anélkül, hogy a bírálónak szándéka volna az objektív döntés befolyásolására). Ez esetben a bíráló nem kutakszik a fájlokban és nem vizsgálja nagyítóval a nyomatokat mikroaláírás után. 2.a.) Ne legyen semmiféle, a tervező személyére utaló jel a terven. Ez viszont annak az elkerülésére kell, hogy a pályázó ne tudja befolyásolni a bizottságot. Ebben az esetben a bíráló valamiféle jelzést keres a terven, amiből azonosítani tudja a számára kedves tervezőt. Ilyen esetben nézegetné a bíráló a fájlok tulajdonságait. Dehát ezen esetben (a bíráló és a pályázó összebeszélt) van sokkal egyszerűbb módja is a terv beazonosításának biztosítására, pl.: a tervező rátelefonál a bírálóra és elmond valami egyértelműen jellemzőt a tervről, ne adj isten megmutat egy nyomatot a tervből, vagy akár az egész tervet megmutatja. Tehát teljesen fölösleges a bírálónak a fájltulajdonságok közt kutatnia. Ráadásul a tervezővel történő összebeszélést normatív eszközökkel nem igazán lehet megakadályozni. S ráadásul ahhoz, hogy a tervező ilyen módon érdemben befolyásolja a döntést, ahhoz nem is elég 1 tag becserkészése. Az meg, hogy egy teljesen érdemtelen terv mellett a bírálók többségét be tudja mószerolni, igazából csak elméleti eshetőségnek kellene tartanunk. 2.b.) Elméletileg még egy harmadik lehetőség is van: a bíráló valamely pályázóval szemben komoly ellenszenvvel viseltet és mindenáron meg akarja akadályozni, hogy az érintett terve értékelésre kerüljön. Ebben az esetben hasznára lehet, ha kutakodik a fájltulajdonságok közt. Az adott cég rendszergazdájának neve is ebben az esetben lehet "hasznos" információ a kutakodó számára (mert egyébként honnan is tudná ezt az adatot - bár jelen esetben mégcsak nem is derült ki a személy neve). De ehhez viszont tudnia kell, hogy kik adtak be pályázatot. Konklúzió: a fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a fájltulajdonságokban lévő esetleges, az anonimitást sértő információra csak akkor derül fény, ha a pályázat tisztességes értékelése körül egyéb, sokkal súlyosabb gondok vannak (a tervező és a bíráló összebeszél vagy a bíráló szubjektív előítéletei alapján kíván dönteni). Ráadásul az összebeszélésre a fájltulajdonságok manipulálásánál lényegesen egyszerűbb megoldások is vannak, tehát az értékelés ilyen módon történő manipulálása teljesen életszerűtlen. Illetve a pályázat pártatlan értékelése szempontjából (ami az egész pályázat célja volna, hogy az objektíve legjobb terv nyerjen) lényegesen nagyobb befolyású az, ha egy ilyen mondvacsinált (és egyéb eszközökkel is elhárítható) manipulálási lehetőség miatt egy tervet ténylegesen kizárjanak a bírálatból. (az egyik egy manipulálási lehetőség, ráadásul elég gyenge lehetőség, a másik meg egy végérvényes döntés - a józan ész számára ezek nem állnak arányban; az arányosság pedig elég alapvető jogelv, tudomásom szerint) u.i.: Valaki összefoglalná röviden, hogy miért is olyan egyértelmű, hogy 2 stadiont kell építeni? Hogy a pályázatok közt miért csak 1 volt, aki fölvállalta, hogy ellene megy a kiírásnak? Merthogy nekem ez a helyzet úgy tűnik, hogy a szakmailag etikus magatartás épp az kellett volna legyen, hogy valami vizsgálattal bebizonyítom, hogy a kiírás alapföltétele nonszensz és csinálok egy olyan tervet, ami ellentétben van a kiírással. Nem mellesleg gondolván azt, hogy ha a pályázók közt többen is így teszünk, akkor még nem is biztos, hogy mindannyiunkat kizárnak. Merthogy a stadionduplázás a józan ész számára annyira nonszensz, hogy még akármilyen alapos szakmai érvekkel sem tartom alátámaszthatónak.

Hartmann György Sándor
2012.07.12.
08:12

@sityu: Kedves sityú! Ezért kell két stadion (idézet a már a fentebbiekben meghatározott törvényből): 1. A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya a) a Puskás Ferenc Stadion felújítására, valamint b) a Budapest, Ifjúság útja–Stefánia út–Thököly út–Dózsa György út–Kerepesi út által határolt és a Dózsa György út és a Kerepesi út által határolt területrésznek e két út keresztezõdésétõl ba) a Dózsa György útnak a Jobbágy utca és a Verseny utca közötti szakasza meghosszabbításának a Kerepesi úttal alkotott metszéspontja, és bb) a ba) alpont szerinti metszéspontból a Kerepesi útra állított merõleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja által meghatározott egyenessel lezárt területével kiegészített, a Mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion és az ahhoz tartozó parkoló építésére [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: beruházás] terjed ki. 2. A beruházás megvalósítására vonatkozó rendelkezések 2. § A beruházással érintett állami tulajdonú ingatlanon annak vagyonkezelõje beruházást és felújítási tevékenységet végezhet. 3. § A beruházással összefüggésben nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggõ közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ryhe Ui. Tehát, megállapították, hogy a régi stadion, mivel annak a játékterét futópálya veszi körül, nem alkalmas labdarugó stadionnak! Ezért új kell. (De a régivel meg úgy jártak, mint az a bizonyos benszülött, hogy vett egy új bumerángot, és nem tudta eledobni a régit.) De a törvényben a legszebb a 3. §-a. (Újabb csapás a NEMZETI örökségre.) Azonban ez még moindiog nem semmi, íme az Étv. parlament elötti módosítás szövege: „(3a) A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait.” Most alapozzák meg az új királyunk várbéli otthonát!

petrusferenc
2012.07.10.
20:48

Petrus Ferenc Mi is kerültünk hasonlóan hülye helyzetbe, de itt valószínűleg a kizárás oka inkább az lehetett, hogy a pályázó értelmes választ adott egy teljesen értelmetlen kérdésre. Meg kell azonban nyugodniuk, hiszen ennek a teljesen agyament elképzelésnek szerencsére semmi esélye a megvalósulásra. Világosan tettenérhető koncepció, hogy ha már nincs pénz semmire, akkor építsünk hatalmas légvárakat. A nagy színes rajzoláshoz pedig, vagy naivitásból, vagy egyszerűen muszájból sok-sok kolléga csatlakozik. Nincs is ezzel semmi baj. Ezekkel a pályázatokkal az építész szakma csak nyerhet, mégha nyilvánvaló is, hogy semmi, hangsúlyozom SEMMI nem fog megépülni, sem a Várból, sem a múzeumi negyedből, sem a stadionból, sem a gyaloghídból, stb. Ezeknek a pályázatoknak csak az a célja, hogy úgy tűnjön csináltunk valamit, miközben semmit nem csinálunk. Ez a terv tehát nem lett kidobva, egyszer valamikor "Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor" és előkerülhet majd, mert értelme csak ennek van. ui: Kedves Erika! Szerintem mégis inkább jó lenne kiírni, hogy ki írta a Szózatot. Mostanában elég szigorúan veszik a hivatkozás nélküli idézeteket :)

Pákozdi Imre
2012.07.11.
07:23

@petrusferenc: Remélem, a Várnegyed kivétel lesz. Ott a dolgok kezdenek halaszthatatlanná válni - persze nem a Nemzeti Galéria vagy a Széchényi Könyvtár kitelepítése. Hanem a várfal-erősítés, és a Polgárváros polgáriasítása: kiterjesztése a bűnronda hadtestparancsnoksági rom, a Teleki Palota, az istállók és a lovarda helyére, ami magába foglalná a Szent György tér (nem hivatali negyedként történő) újra-alkotását. A parkolók kiépítése a várpincék és várbarlangok felhasználásával, az intézmények ritkítása, a Budapesti Történet Múzeum profiltisztítása és Vármúzeummá alakítása, valamint egy Palotamúzeum létrehozása a Nemzeti Galéria által elfoglalt D-szárnyban, a hajdani Trónterem köré... Tisztelettel, ennedszer is, a józan ész nevében.

Hartmann György Sándor
2012.07.11.
08:53

@petrusferenc: Én ugyan nem ismerem a pályázati kiírás részleteit - de a sajtóban megjelent hírek szerint, a vezér azt határozta meg, amit a 2012. évi LXXV. törvénnyel is alátámasztottak -, KÉT STADION KELL! A terv sajnálatosan NEM ERRE ADOTT VÁLASZT. Ryhe Az már csak hab a tortán, hogy megint az építészet esik áldozatul ámitástechnikusok hülyeségeinek. Hát nincs valaki, aki rájuk szóljon! De, azt is járható útnak tartanám, hogy úgy kerüljön kiírásra a pályázat, hogy a CD-ket zárt borítékba kelljen beadni, és azok felbontása, csak az eredményhírdetés után történjen meg. Még két gondolat: 2012. jaunár elsejével változott a tervpályázati jogszabály. E mellett a MÉK úgy ment el, mintha ezzel semmi dolga nem volna, a mai napig nincs a tervpályázati szabályzata hozzáigazítva a régi MÉK szabályzathoz. És mivel a szabályzatot a közgyűlésnek kell jóváhagyni, ezért ha nem is később, de a májusi közgyűlésre elő kellett volna terjeszteni - az illetékeseknek - a módosítást. A közbeszerzési törvény az EU-s előírások szerint így fogalmaz: 22. tervpályázat: olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként az építészet és építés területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki; Hol vannak azok az építész szervezetek akik tiltakoztak volna - és a témát folyamaatosan napirenden tartani -, a díjazás nélküli tervpályázatok megtartása ellen! Avagy nincs vér a ...., vagy ami a legsrosszabb, ezt a szakmából senki sem veszi észre?

bardóczi
2012.07.11.
09:35

@Hartmann György Sándor: Kedves György! Szerintem ettől sokkal magasabban bűzlik a hal, semmint hogy ezt az egészet a MÉK nyakába lehessen varrni. Az igen tisztelt BM az összes OÉF-es és partnerségi parasztvakítással (persze mondhattok bármit, de úgyis az lesz, amit én akarok - mondta egy BM funcionárius az OÉF kerekasztal beszélgetésen így bele a résztvevők arcába még az OTÉK viharok idején) együtt se gondolta úgy, hogy meg kéne kérdeznie a szakma bármiféle képviseletét mélyrehatóbban arról, hogy mégis mi a firgefrancos fityfenét kéne abba a nyomorult tervpályázati rendeletbe írni, hogy életszerűbb, jobb legyen. Egyszer csak kijött egy ilyen új jogszabály, (mer' benne volt az éves tervben, és ha pipa, akkor bürokratáék kapják a prémiumot) mi meg kapkodhattuk a fejünket, hogy ezt is sikerült eldönteni felettünk, mi ehhez nem kellünk, az okosság odaát van és világít. A mi, az jelen esetben a mérnöktársadalmat jelenti. (ez a terv meg pont attól jó, hogy nem a hülye kiírásra, hanem a legjobb megoldásra adott választ. Ez nem sajnálatos: ez lenne a normális! Erre jó egy ötletpályázat, amit nem kéne összekeverni a tervpályázattal, ahogyan azt a jogszabály tette és teszi.)

Hartmann György Sándor
2012.07.11.
11:19

@bardóczi: Kedvews Sándor! Ha figyelmesebben olvastad volna bejegyzésemetés a MÉK nyakába csak azt varrom, ami ténylegesen oda való! Viszont tényleg nincs tudomásom arról, hogy a MÉK, a kamarák szövetsége, a Visegrádi országok kamaráinak csoportja, a MÉSZ, az ACE, az UIA, vagy bármely építész szervezet tiltakozott volna az EU-nál, a díjazás nélküli pályázat, mint olyan ellen! Mert én hiába pofázom! Ryhe Ui. Ha így bánnak veletek a már kormányrendelettel létrehozott SZUPERTITKOS Építészeti Tanácsba, akkor kettőt tehettek (bár ehhez is kell az a bizonyos valami): kiléptek és süljenek meg a saját zsírjukba (meg a nagy fene konzultáciuójukba), kiviszitek az ügyet, és támogatást kértek a tagságtól (már ha mertek). (Lásd az előző napok nyilt leveleét, mert ha erre is azt meri mondani a politika, hogy ez egy kissebség, amre nem kell odafigyelni, akkor csak homokba dugja a fejét.) De nézd végig a kamarák honlapjait. Ott csak a flörtölés folyik az akatuális hatalommal!