Az orosz gázról történő leválás a családoknak is érdeke

A fosszilis energiahordozókról megújuló energiára való átállás immár nem csak a környezeti hatások csökkentése miatt fontos, de politikai-gazdasági szempontból is: az elszálló energiaárak mellett az olyan energiaforrások, mint a napelem, nem csak fenntartható, de pénztárcabarát megoldásokká válhatnak a lakosság számára is.

Talán az áremelkedés az, amiről a háború mellett mindenki értesült. Nemcsak azért, mert kevés olyan fórum és sajtóorgánum van, ahol ez nem volt téma, hanem azért is, mert egyre többen érezhetik a pénztárcájukon. Az áremelkedések egyik szegmense az energiaárak. Erről szintén sokat lehet hallani, mert kis túlzással Európa-szerte az egyik legfontosabb téma, hogy az orosz-ukrán háború miatt miként lehetséges csökkenteni az orosz gázfüggőséget.

Ám már a háborút megelőzően is megkongatták a vészharangot és számos ország próbált megbarátkozni az energiakrízis fogalmával: a fosszilis energiahordozók ára soha nem látott magasságokba emelkedett, ezért logikus módon felmerültek és -értékelődtek a gáz és olaj kiváltására alkalmas megújuló energiák. És ha mindez nem volna elég, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC nemrég megjelent jelentésében nagyon sötét jövőt fest le: az éghajlatváltozás visszafordíthatatlan következményekkel jár, ha nem sikerül a Föld átlaghőmérséklet emelkedésének mértékét 1,5 fok alá csökkenteni.

Ezen ponton még nagyobb jelentősége van annak, hogy ki mit tehet azért, hogy alternatívát találjon a gáz kiváltására, amelytől már nemcsak azért kell megszabadulni, mert csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, hanem azért is, mert megfizethetetlenül drága (lesz) és az energetikai-függőségtől, mint politikai-gazdasági tényezőtől is meg kell minél előbb válni.

A sokszor hangoztatott és az Európai Unióban is elfogadott zöld-átmenet megoldást jelenthet a fentiekre, és szakértői elemzések arra is rávilágítanak, hogy a lakossági szegmens zöldítés komoly potenciállal jár: egyrészt az öregedő lakásállomány energetikai korszerűsítése, másrészt a hagyományos fűtési rendszerek lecserélése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszútávú állami beavatkozás nélkül megvalósuljon a rezsicsökkentés, illetve az fenntarthatóvá váljon. Ráadásul a lakossági szegmens ilyen szempontú "zöldítése", azaz a károsanyag-kibocsátás csökkentése és az energetikai-függőség megszüntetése a gazdasági szereplőket is munkával látja el, tehát erősíti a piacot és a hazai vállalatok helyzetét is.

A fentieket hatékonyan támogatja például az Otthonfelújítási támogatás, amely keretében nagyon sokan fogtak bele napelemes rendszer telepítésébe (HMKE - háztartási méretű kiserőmű). Mindezt kiegészítette a 100%-os támogatású napelem pályázat, amelyet már szigorúbb feltételekkel írtak ki, ám a cél nem változott: napelemre, azaz megújuló energia-felhasználásra váltsanak az otthonok.

Mindez egy igazi napelem-boomhoz vezetett hazánkban, amelynek hatására a ma beépített otthoni napelem kapacitás a paksi atomerőmű kapacitásának felét teszi ki.

Örülhetünk annak, hogy ilyen támogatások állnak rendelkezésre a fentiekben is írt célok elérésére, ezért érdemes kihasználni a lehetőségeket.

A 100%-os támogatású pályázat első üteme lezárult, közben pedig többször módosítottak a pályázaton, ennek eredményeként a 4 ütemből 2 lett. Ez azt is jelenti, hogy idén ősszel várhatóan újra lehet pályázni, amire érdemes már most felkészülni, előkészülni. Hogy miben változott, arról itt érdemes olvasni. De még mindig lehet igényelni az Otthonfelújítási támogatást is. Melyiket válasszuk? A döntés meghozatalában segítséget jelenthet ez a cikk.

A részleteket tekintve, először is érdemes átgondolni, hogy milyen napelemet válasszunk: ezt a kérdést itt lehet jól körbejárni.
Ha pedig már tudjuk, hogy mit szeretnénk, akkor arra is érdemes figyelni, hogy kiket bízunk meg az életre szóló napelemes beruházásunkkal és hogy ők milyen anyagokat szerelnek fel a tetőnkre.