Balatonfüred új városkapuja: egy küzdelmes történet minőségi lezárása
2017-ben régóta fennálló ideiglenes állapot szűnt meg Balatonfüreden, ahol a korábban esetlegesen elhelyezett buszmegállók végre méltó módon kapcsolódhattak a vasútállomás minden szempontból megújult épületéhez. A Gyarmati Tamás vezette tervezői csapat új, minőségi városkaput teremtett. Bán Dávid írása.
Balatonfüred túlméretezett jelenlegi állomásépületét 1972-ben adták át, terveit a budapesti Déli pályaudvart is jegyző Kővári György készítette. Korabeli elképzelése szerint az egymással párban álló két épület a balatoni nyaralás kiinduló és megérkező pontját jelképezte. A füredi állomás azonban a tervezettnél kisebb forgalmat bonyolított, az épület egy része kihasználatlan volt, állaga pedig romlani kezdett. A Volán helyi és helyközi busz járatainak közvetlenül a vasútállomás mellől indultak, a megállók az állomásépület előtti Castricum téren helyezkedtek el igen esetleges kijelöléssel, ami a hely városi térként való használatát lehetetlenné tette. Az ovális tér buszfordulóként, buszvégállomásként és parkolóként működött, ahol a gyalogos forgalom számára nem alakítottak ki megfelelő és biztonságos útvonalakat.
Ezen az állapoton kívánt változtatni az, a jó részt az Európai Unió finanszírozásában megvalósult területet rendező terv. A projekt tervezését 2010-ben Gyarmati Tamás építész tervező– akkor még a Vadász Stúdió színeiben - nyerte meg, aki a közlekedésszervezésben jártas Via Futura Kft-vel alkotott tervezői konzorciumot. Az összetett feladat megoldásán Gyarmati mellett dolgozott Miklós Zoltán és Zimay Balázs építész is. Az előkészítést követő kivitelezés azonban lényegesen tovább tartott a tervezettnél, a befejezés csak hosszas küzdelmek és javítások után érte el az elvárt műszaki és építészeti színvonalat.
A tervezési program egy intermodális csomópont kialakításáról szólt, amely új kapcsolatot teremtett a vasút és a buszok, a csomópont és a város között, megfelelő utas tájékoztatással, utasváróval, üzemi helyiségekkel. Ezáltal a korábban jóformán csak autós körforgalomként működő Casticum tér és a gyalogos kapcsolattal nem rendelkező park bevonásával egyfajta városkapu létesült, amelyen keresztül az ide érkező kényelmesen elindulhat a Balaton partja felé.
Az új közlekedési csomópont fő gyalogos tengelye a vasúti vágányok alatt vezető, a ´70-es évek állomásépületével együtt megvalósult aluljáró, amelynek útvonala az átalakítást követően kivezet a megújult Castricum térre, majd onnan egészen a Balatonig. Az aluljáró korábban kihasználatlan előtere a gyalogos forgalmat elosztó központi tér lett, ezt a szerepét három, a térbe természetes fényt juttató, nagyméretű felülvilágító hangsúlyozza, s maga az aluljáró is barátságosabb, felülről jövő megvilágítást kapott. Az előtér nyugati oldalát megnyitva új térbe kerültek az induló buszállások, keletre fűtött váróterem, valamint közös, a vasút és a buszközlekedést is kiszolgáló pénztárcsarnok található.
Az állomásépületet a forrás szűkössége miatt ekkor csak részben sikerült megújítani. Az eredeti ablakkiosztás a nyílászárók cseréje után ugyan megmaradt, de a homlokzat egy új függönyfalat kapott, a korábbi, nagy konzolos alumínium burkolatot pedig mészkőre cserélték. A földszinti belső tér komfortosabbá vált és új funkciókkal bővült, ide kerültek a távolsági buszok elővételi pénztárai és a vizesblokkok. Egy megújult homlokzatú kávézó is várja Itt az utasokat. A túlméretezett állomásépület, nehezen hasznosítható, egy időben csak alkalmi kiállításoknak helyszínt adó emeleti várótermének felújítása, a MÁV által finanszírozott második ütemben lett végül teljes.
Az állomás mellett kialakított buszpályaudvar kocsiállásai közvetlenül kapcsolódnak az épülethez, az utasokat a naptól és az esőtől mindenütt előtető védi. A buszvezetők szolgálati helyiségei jól elkülönülnek az utasmozgások terétől. A téren 12 busz befogadására alkalmas parkolót is építettek, s lebontották a parkot körülvevő igénytelen bódésort, melynek helyén a fejlesztéshez jól kapcsolódó szolgáltató épület létesült. A térség átalakításában szerepet játszott az akadálymentesítés is, ezt azonban egyenlőre korlátliftekkel sikerült megvalósítani . A közeljövőben várható észak-balatoni vasútfejlesztés villamosítása, és a peron és aluljáró rendszer átalakításával fog elkészülni a teljes akadálymentesítés, kényelmes peronokkal és utasliftekkel együtt. A kerékpárosok számára komfortos zuhanyzóhelyet építettek.
A kivitelezés során az építőket meglepte a terület rossz fekvéséből adódó szokatlan mennyiségű nedvesség a talajban. Az egykori nádas helyén épült állomás és környéke a domboldalról lezúduló mindennemű csapadék gyűjtőterülete. Mivel az alapozás két évében (2012 és 2013) csapadékból bőven kijutott, a munkagödrök folyton megteltek vízzel. Állandó szivattyúzás mellett újra kellett gondolni a vízszigetelés és vízelvezetés stratégiáját.
Az előkészítés és az építkezés során – a város, a MÁV és az időközben ENYKK-vá változott korábbi Volán alkotta – beruházói konzorcium együttműködése nem volt zökkenőmentes. Az építkezést 2015-ben kényszerűségből befejezték. A kivitelezés azonban messze nem az elvárt színvonalon valósult meg. A közbeszerzés során kiválasztott, szakmailag felkészületlen kivitelező céggel megvalósult beruházás számos szakmai és jogi vita után végül lezárult. Az épület azonban rossz minőségű, befejezetlen, sok helyen életveszélyes állapotú és építészetileg vállalhatatlan maradt.
A történet azonban szerencsére nem itt ért véget. A MÁV saját hatáskörén belül, vállalta a többletköltséget és többlet feladatokat, leporolta a tervet és második ütemben nekifogott az állomásépület kivitelezési hibáinak kijavításába, a kihasználatlan terek, és vasúti környezet felújításába is. Ennek a második ütemnek a tervezése a MÁV-on belül működő tervezőcsapat, s annak vezetője Tóth Zoltán nevéhez köthető. Az ezúttal jól kiválasztott kivitelezőknek az előző beruházás hibás szerkezetei közül többet teljesen vissza kellett bontaniuk (homlokzati kőburkolatokat, függönyfalakat), hogy javíthassák. Sikerült tehát az eredeti elképzeléseknek megfelelően befejezni és méltó módon kiegészíteni a csonkán maradt beruházást, ami által megújultak továbbá az első emeleti váróterem, a toronyépület, az aluljáró, a peronok és a pálya melletti zöldfelületek is: a vasúti infrastruktúra működéséhez szükséges korszerű irodák létesültek, s megújultak az utasforgalmi terek és tájékoztató rendszerek. A peronok és az aluljáró is új arculatot kaptak. A függönyfal újraépítésénél a főhomlokzaton új dizájn felületet is létrehoztak egy látványos tört vonalú, beégetett kerámiafestékű hullám motívummal, amit az S39 Hybrid Design Manufacture csapata készített. A közlekedési kapcsolatokat pedig északon, egy újonnan kialakított, 50 férőhelyes, kamerával őrzött, jól kivilágított P+R parkolóval, valamint egy 30 kerékpár tárolására alkalmas B+R parkolóval egészítették ki.
A projekt másik pozitív hozadéka, hogy az 2011-ben alakult veszprémi tervezői klaszter kitűnően vizsgázott. A terepen dolgozó öt tervezői ág példaértékűt alkotott: szakmai összhangban álmodott meg egy jól működő városi-közlekedési teret. Az idén júliusban átadott épület és jól végiggondolt környezete, egy hosszú és gyötrelmes folyamatot követően végül műszakilag és építészetileg is minőségi módon újult meg. A vasútállomás előtti rendezett Casticum tér, mely a Balaton felé nyitott gyalogoskapcsolattal rendelkezik, magában foglalja az autóbusz pályaudvart a hozzá tartozó, északi oldalon kialakított parkolókkal együtt, végül olyan valós intermodális csomóponttá, vagy városkapuvá vált, amelyre az országon belül kevés jó példát találunk.
Bán Dávid
Többek között a balatonfüredi vasútállomás rekonstrukciója is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.