A szegedi Honvéd téri református templom már vasbeton vázszerkezettel épült 1941 és 44 között. Látványos téglaburkolatával a Fogadalmi Templom, azaz a dóm méltó párjának szánta tervezője, a főként Debrecenben alkotó Borsos József.
650 éves korával nem, az utcának háttal fordított elrendezésével annál inkább különleges a szabolcsi templomok sorában a csengeri református templom. Vakolatlan falai ma is jó állapotban állnak.
Szegeden az 1879-es árvíz nemcsak katasztrófát, de a teljes újjáépítés lehetőségét is magával hozta. A Vár utca sarkán 1903-ra megépült luxusbérház a város új szecessziós építészetének egyik leglátványosabb példája, vakolatlan téglafalakkal.
Tolna megye különösen gazdag téglaépítészeti örökségének egyik szép példája a mórágyi egykori hengermalom épülete, amelyben 1980 óta helytörténeti kiállítás működik.
A malomépület szép példa arra, hogy felelős tulajdonban egy műemléki védelem nélküli épület is évtizedeken át remek és korhű állapotban maradhat.
A Mecsek túloldalán, egész más korban, 1985-ben készült el az organikus építészet egyik unikális példája, a Dévényi Sándor tervezte Megye utca 1., ismertebb nevén a Lakodalmas-ház.
A városközpontban, a Széchényi-tér közvetlen közelében álló foghíjtelekre épült három szintes épület összetett formájával, díszeivel és anyaghasználatával is a szomszédjaihoz igazodik, látványosan egyedi formában.
A Szentes központjában álló, 138 éves Kurca-híd fenntartója a hasonló hidaknál szokásos problémával szembesült: az útpálya túl keskeny a mai igényekhez. A 2013-ra elkészült kétoldali bővítés szerencsére megtartotta a híd eredeti képét.
Hódmezővásárhely központjában az 1879-es, pusztító szegedi árvizet követő évben több mint húsz kilométer összhosszúságú gátrendszer épült. Ennek leglátványosabb eleme a három kilométer hosszú belvárosi árvédelmi fal.
Az egykori négy kocsilejáró, és kilenc, boltozott gyalogos átjáró mellé az évek során újabbak épültek; a Kaszap utcai az eredeti petróleumlámpák másolataival látható. A fal 1958 óta műemlék.
A vizek lecsapolása után a hatalmas gátrendszer már a 20. század elejére funkció nélkül maradt, fala ma is hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű téglaépítménye. Háttérben a Sándy Gyula tervezte Bethlen Gábor gimnázium pompás téglaépülete, 1896 óta áll.
Szintén Hódmezővásárhely városában áll az egykori úri kaszinó, a környék téglaépítészetének, egyben a magyaros szecesszió egyik ékes példája.
Az épület tervezője ezúttal is Sándy Gyula, akinek életművéből talán a később épült, budapesti Postapalota az egyik legismertebb. A kaszinó még egyelőre üresen áll, de vannak tervek a felújítására.
Az Alföld egyik legjelentősebb téglaépülete, egyben talán legjobb állapotban fennmaradt hazai gótikus vára a gyulai. Az eredetileg hatalmas kiterjedésű erősségnek ma már csak a belső vára áll épségben.
Az építési mód különlegessége, hogy az ajtók és ablakok nagy részénél a kézenfekvő tégla áthidalások helyett többnyire faragott köveket alkalmaztak.
A vár alsó szintjén többnyire raktárak, felül pedig lakószobák és reprezentatív terek kaptak helyet, a tűzveszélyes fa födémek helyett minden esetben tégla boltozatokkal.
A kisméretű tégla Gyula központjában is jellegzetes építőanyag volt. Itt, az Élővíz-csatorna fölött épültek hazánk legnagyobb fesztávú, 12 méteres téglaboltozatai is, a Kapus híd két nyílásában.
Az évszázados téglaépítészet egyik látványos emléke a kőbányáktól távol eső sárvári vár. Tíznyílású bejáróhídja önmagában is unikum lenne, pedig valójában a vár 1960-as évekbeli felújításakor épült újjá.
A fővárosi Dunapart egyik legimpozánsabb téglaépülete a Szilágyi Dezső téri református templom. 1896-ra épült fel, egyedi, hatszög alaprajzzal, Pecz Samu tervei szerint.
A teljes egészében téglából épült toronysisak, és falai az elmúlt években estek át teljes felújításon. Így az építészre jellemző neogótikus stílusjegyeket remélhetőleg még hosszú évtizedeken át csodálhatjuk.
Szintén Pecz Samu munkásságának egyik monumentális képviselője az 1897-re megépült Fővám téri Központi Vásárcsarnok.
A közel százezer négyzetméter alapterületű épülethez hajdan vámház, és dunai kikötő tartozott, utóbbit ma is meglévő alagút kötötte össze az épülettel.
Kőbánya központjában tiszteletet parancsolóan áll a Szent László-templom. 83 méteres magasságával hazánk legmagasabb templomtornya, a szakrális épületek közt csak a Szent István- és az esztergomi bazilikák kupolái magasabbak.
