Bögös András, Dancs Tamás és Zilahi Péter elismerésben részesült terve a badacsonyi pályázaton
Az MMA által kiírt pályázatra készült munkát a zsűri elismerésével jutalmazta a badacsonyi kultúrtájba illeszkedés szándéka miatt. A P8 Műhely építészei koncepciójuk fókuszába a még fellelhető rétegek továbbgondolását helyezték, az új kulturális központot egy természetes anyagokat használó, ám egyedi, a helyre reflektáló hangvételű épületként képzelték el.
Folytonosság és átmenet
A badacsonyi kultúrtáj története évezredes. A tájat alakítók törekvései és a szellemi rétegek ma is jól láthatóan kirajzolódnak. Ez a folytonosság az, amihez viszonyulni kell. Így az építészeti koncepciónk középpontjába a még fellelhető rétegek továbbgondolását helyeztük. A tájat nem kívánatos tovább terhelni markáns volumenű épületekkel. A kerékpáros turizmus a mozgatórugója a tervezett funkciónak, így a ház helye egyértelműen a Római út mentén van. A rejtőzködni akaró épület és a Római út közelsége határozta meg az építészeti célt: egy kerítő, finoman határoló építmény, amely átmenetet képez a nyüzsgő Római út és a szőlőskert között.
Kerítés és kulturális lenyomat
A balatoni kerítésre mint kulturális archetípusra tekintettünk. A betonacélból hajlított rajzok a balatoni életképek 20. századi népművészeti megfogalmazásai. Az ábrázolt formák, jelenetek, ornamentika sajátos mitológiát képvisel, miközben olyan mívességet hordoz magában, amely igen kevéssé sajátja a ma építészetének. Az emberiség szépség iránti vágyának lenyomata ez. Ezért kiállítási installációként javasoljuk megőrizni. Manapság a Balaton környékére jellemző, sok esetben túlzó beruházás alkalmával sittre kerülő kerítéselemek begyűjtésével és kiállításával egy lugas jön létre. A lugas ezáltal a könnyed balatoni életérzést, az időtől független értékeket hordozza magában.
A kerítés kő lábazata jelen esetben tám- és térdfal, amely átfordul épületet körítő fallá és utána visszazár.
Lugas
Az acélból készült lugas egyben kültéri kiállítótér is. A szikár főtartók ugyanúgy viselkednek, mint a kerítés tartóoszlopai. A kiállított kerítéselemek kazettás mennyezetként működnek. Körülötte szőlő nő és futja be az acélt. Így az ideérkező turisták kedvelt árnyas helyévé válhat. A lugas alá beúsztatott vendéglátópavilon szolgálja az áthaladó turistákat.
Fal
A Római út és a tervezési terület között jelentős szintkülönbség van. Ezt a differenciát támfal határolja. A badacsonyi látkép fontos elemei a földből előbukkanó tám- vagy térdfalak. Ez esetben a támfalat a Római út felől térdfalként lehet látni. A támfal egy szakaszon eltávolodik az úttól, érkezési teret képezve. Az eltávolodás olyan geomatriával történik, amely magába tudja foglalni a kívánt funkciókat.
Anyaghasználat
A tervben használt anyagok az építészeti koncepcióból következnek, amely a hely szellemi és fizikai rétegeire adott kortárs válasz. Így az anyaghasználat is a helyi építészeti hagyományokból táplálkozik.
A tervezett táj legjellemzőbb eleme a szőlő. A terebélyes területen a klasszikus badacsonyi látképet idéző szőlőültetvény dominál, a hegy felé húzódó soraival. Egy szinttel fentebb, a Római útra nyitó lugas más módon ugyan, de szintén szőlővel futtatott.
A lugas acélból készül, betétei pedig az elbontott, betonacélból hajlított rajzok. A fehér acélszerkezet könnyed, transzparens elem. Így nem tolakszik bele a balatoni panorámába, mégis hűsíti a teraszt.
Az alapként szolgáló építmény külső fala bazalt. A kőből épült fal nyílásai a legegyszerűbb szerkezeti logika szerint, boltozott kialakításúak. A bazalt szalag tört formái közé kerülnek a kulturális központ zárt és fedett-nyitott helyiségei.
Az új kulturális központ így egy természetes anyagokat használó, azonban egyedi, a helyre reflektáló hangvételű épület.
A nyilvános kultúrtájként működő szőlőskertben a sétányok mentén kialakított öblök sátorhelyeknek és az őket kiszolgáló pavilonszerű építményeknek adnak helyet. Az így létrejövő szőlőpark, szőlőkemping egyedi hangulatú szálláshellyé válik a kerékpáros és bakancsos turisták számára.
A látványterveken szárnyas vombatok láthatók.
Bögös András, Dancs Tamás, Zilahi Péter
A tervek cikkünk mellékletében letölthetőek pdf-formátumban.
Szerk.: Nemes D. Nikolett
16:34
A Szárnyas vombat (Vombatus ursinus alatus) betelepítése a Balaton térségébe elfogadhatatlan! Idézet a wikipédiából: "Egy vombatot igen nehéz szándékától eltéríteni. Ha akadály kerül elébe, azon fáradságot és időt nem kímélve hatol át." A Mezei vombat (Vombatus ursinus hirustus) még hagyján, mert az főleg üregekben él és fenti hajlamát a földfelszín alatt éli ki, de képzeljük csak el, mit művelnének a javasolt faj egyedei, ha például repülés közben egy műemlék templomtorony kerülne az útjukba. Feltehetően emiatt nem nyerhetett ez a nagyon fincsi terv. Gratula!