Für Ivett díjazott terve a Badacsonyi Kulturális és Turisztikai Központ pályázatra
Az MMA által kiírt pályázatra készült munkát a bírálóbizottság díjazásban részesítette, "unikális alkotói megközelítésével" nyerte el a zsűri tetszését.
Nem egyszerű feladat az imádott badacsonyi tájhoz nyúlni. A sok kérdés és ellentmondás között mégis biztos pont volt, hogy a tervezendő kulturális és turisztikai központ ne versenyezzen a jelenlegi és jövőbeni vendéglátósokkal, szolgáltatókkal, múzeumokkal, mi több, támogassa őket. Ne vegye el és zárja össze azt, ami náluk van, ami az övék, ne az legyen a cél, hogy az idelátogató mindent egy helyen kapjon meg. A látogatóközpont szolgáljon kiindulópontként - tematikusan, interaktívan vezessen körbe a tájon, a saját valóságában mutassa be a velünk élő történelmet, bennünket körülvevő értékeket. Kiegészítse, összekapcsolja a már meglévő láncszemeket, átfogó képet alkotva. A látogatóközpont által adott élménynek szerves része legyen a helyi látványosságok felkeresése, ezeknek egyéni, mégis közös múltjának és jelenének megismerése.
Bár egyre felkapottabb a térség, még mindig látni hányattatott sorsú épületet. Néhányuk mögött már érik a gondolat, készül a terv, de várnak egy olyan lökést, ami elindítaná a folyamatot. Több vissza nem térítendő pályázatból is lehet forrást meríteni az épületek felújításához, de mi a garancia arra, hogy a befektetés megtérül? Hogy éli túl egy balatoni beruházás az első telet?
Mindenképp cél a szezonok közti markáns különbség mérséklése: a központban tartandó egy- vagy többnapos programok plusz forgalmat generálnak a településnek is. A szálláson túl a ház a gasztronómiában is a helyiekre hagyatkozzon. Állandó jelleggel egy kisebb büfé szolgálja ki az igényeket, ami a látogatóközpont és a szeparált rendezvénytér irányába is nyit. Ez egy nagyobb szabású eseményhez természetesen nem elég, viszont ideális esetben a helyi éttermek biztosíthatják a catering szolgáltatást. Az alaprajz könnyen bővíthető, kiegészíthető, elbírna egy melegítő- vagy akár főzőkonyhát, éttermet is, de a vendéglátóhelyek főszezonon kívüli támogatása mellett kívánatos az épületméret csökkentése a nem feltétlenül szükséges funkciók elhagyásával.
Na de hogyan hazudjak bele egy 150-200 fős, szabadtér felé bővíthető vetítőtermet, meg egy hozzá kapcsolódó rendezvényteret a hagyományos présház formába? Nem fogok.
Sokan kritizálják a 60-as évek épületeit, építészeti felfogását, invázióját a Balatonon, de egy dolgot meg kell hagyni: ezek az épületek nem hazudtak. Badacsonyban nem lehet elmenni Callmeyer Ferenc munkássága mellett. Tudta, hogy hol a helye a falusias bájnak, és a modern eleganciának. Nem szuszakolta bele a ház formába a Tátikát, és nem érdekelte az aktuális divat a Poharazó megálmodásakor. Végtelenül tisztelem. Ez a két épület, ezek ellentéteinek boncolgatása az, ami segített a tájidegen funkciójú épület tájba illesztésében.
„A pályamű unikális alkotói megközelítésével elnyerte a zsűri tetszését. Szokatlan módon törekszik környezetével harmóniát teremteni. Nem a Balaton-felvidéken, ill. Badacsonyon jellemző építészeti karakterhez és tipikus épületformákhoz, anyaghasználathoz próbál igazodni, hanem a sajátos geológiai és táji karaktert veszi alapul. A bazalt jellegzetes négy-, öt- vagy hatszögű kristályosodási rendszere, ill. a bazaltoszlopokból létrejött térbeli struktúrák inspirálták az építészeti kialakítást úgy alaprajzi, mint tömegképzés vonatkozásában." /részlet a pályamű értékeléséből/
A gyalogos és kerékpáros megközelítés a Római út felől történik. Innen még épphogy látszik a Balaton. A telket határoló bazaltkő támfal elmozdításával kialakuló térbővület a kerékpáros pihenő, kilátópont. Már itt is fellelhető a sokszögű kialakítás, ami az egész koncepciót végigkíséri. A Római utat tehermentesítve, és a legkevésbé értékes termőterületet felhasználva, a szükséges parkolók a 71-es úthoz közel kerültek. Az egész telket kitöltő szőlősorok között mindkét irányból könnyed vonalvezetésű, nyugodt sétaút vezet a főépületbe, testközelből adva át a táj hangulatát.
Az alaprajz maga a funkcióséma. A rendezvények terei leválaszthatók a látogatóközpont tereitől, hogy az állandó kiállítás zavartalanul megtekinthető legyen. Az alacsony hajlású intenzív zöldtetőknek köszönhetően csak akkorára „nőnek a bazaltorgonák" amekkora belmagasságra a funkciójuknak szüksége van, így a tájba simulva nem zavarják a kilátást, az épület megbújik a szőlősorok között.
A pályamű valójában csak egy merész ötlet, skicc. Gondolatébresztő, beszélgetésindító, hiszen a pályázat célja a minél több, minél különbözőbb ötletek gyűjtése. Kívánom, hogy a lehető legmagasabb színvonalon folytatódjon a környék rehabilitációja, ami épp egy régóta várt mérföldkőhöz érkezett: zajlik a Tátika felújítása, eredeti állapotának visszaállítása. Igen, ha valaki esetleg nem tudná, ünneplünk!
Für Ivett
Szerk.: Nemes D. Nikolett