Közélet, hírek

Búcsú Matuscsák Tamástól

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Búcsú Matuscsák Tamástól
Közélet, hírek

Búcsú Matuscsák Tamástól

2007.09.07. 11:06

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Becker Gábor

"Elegáns és mosolygós ember volt. Soha nem terhelt senkit a problémáival. Tisztelte partnereit, munkatársait – legyen szó hallgatókról, megbízókról, a hivatal embereiről, vagy éppen építész kollégákról. Ezért is szerették annyira tanítványai és építész kollégái."Dr. Matuscsák Tamást, a statika Csonka-érmes professzorát szeptember 6-án kísérték utolsó útjára a Fiumei úti temetőben.

Dr. Matuscsák Tamást, a statika Csonka-érmes professzorát szeptember 6-án kísérték utolsó útjára a Fiumei úti temetőben.


 

Elegáns és mosolygós ember volt. Soha nem terhelt senkit a problémáival. Munkáját – akár oktatásról, akár tervezésről volt szó – nagy munkabírással, türelemmel és derűvel végezte, szó szerint egészen élete utolsó percéig. Indulatosnak, haragosnak nem látta senki. Tisztelte partnereit, munkatársait – legyen szó hallgatókról, megbízókról, a hivatal embereiről, vagy éppen építész kollégákról. Ezért is szerették annyira tanítványai és építész kollégái.

Matuscsák Tamás 1937-ben született Budapesten. Tanulmányait az Ybl Miklós Építőipari Technikumban kitűnő eredménnyel végezte, majd 1960-ban jeles eredménnyel védte meg építészmérnöki diplomáját az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen. Azóta megszakítás nélkül a Műegyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken dolgozott. Amikor megkezdte tanulmányait, még Csonka Pál tanította az építészeknek a statikát és a szilárdságtant. Oktatói és tartószerkezet-tervezői munkásságát Pelikán Józsefnek, a tanszék akkori vezetőjének irányításával kezdi meg.
1967-ben négy hónapot egy franciaországi kutatóintézetben tölt, ahol vasbeton szerkezetekkel foglalkozik. Ettől kezdve a francia kapcsolat végigkíséri egész életét. 1969-ben adjunktussá, 1976-ban docenssé nevezik ki.

1980–1986 között a BME Építészmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese, 1988–1992-ig a Műegyetem oktatási rektorhelyettese, 1996–2002 között a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék tanszékvezetője. Vezetőként elsősorban oktatásszervezéssel, hallgatói ügyekkel foglalkozott. Jelentős szerepe van egyetemünk és karunk nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésében, a hallgatók és oktatók cseréinek kiépítésében.
Számos egyetemi, országos és nemzetközi bizottságban vett részt tagként vagy vezetőként. 1990-től 1996-ig elnöke az Országos Műszaki Felsőoktatási Szakbizottságnak, 1992–1997 között a BME Francia Tagozat igazgatója. 1990-től haláláig az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság elnöke.
Kutatómunkájában elsősorban a többszintes vasbeton épületvázak, a teherhordó falas épületek tartószerkezeti kérdéseivel foglalkozott. Több száz szakvéleményt készített, számos publikációja mellett öt egyetemi jegyzet és egy tankönyv szerzője.

Miniszteri Dicséret, a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója, Kiváló munkáért, a Budapesti Műszaki Egyetem "Kiváló Oktatója" elismerések után 1992-ben "Pro Juventute Universitates" kitüntetést, 1993-ban "A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett"-et kapott. 1998-ban az Officier dens L´ordre des Palmes Académiques (Az "Akadémiai Pálmák rendjének" tiszti fokozata) francia állami kitüntetéssel tisztelték meg a magyarországi francia nyelvű képzés megszervezésében végzett munkája elismeréseként. 2001-ben Apáczai Csere János Díjat, 2006-ban Csonka Pál Érmet, 2007-ben egyetemi oktató és vezetői munkásságáért József Nádor Emlékérmet kapott.

Az ember állandóan keresi élete értelmét. Mindannyian nyomot, jelet szeretnénk hagyni magunk után. Ércbe öntött, kőbe faragott; évszázadokra, de legalább sok évtizedre fennmaradó alkotásokat. Matuscsák Tamásnak ez is megadatott. Építész tervezőként több nagy ipari épületet tervezett, és fő szakmai tevékenységeként tartószerkezeti tervezőként több, mint 300 épület tartószerkezeti terveit készítette el. Ezek még sokáig állni fognak, munkája eredményeként és mementójaként. De bármennyire is szerette a szakmáját, mindennél fontosabb volt számára az oktatás, az egyetem, 47 éven át egyetlen munkahelye, valódi hivatása. Ezalatt az idő alatt két és fél emberöltőnyi építészmérnököt tanított a szakma szeretetére, tiszteletére.

Rengeteg tapasztalatot halmozott fel magában, és ezt a tudást szívesen osztotta meg. Matuscsák tanár úr volt az, aki a „Statika" tárgy előadójaként az egyetem első félévében bevezette az építészhallgatókat a tartószerkezet-tervezés alapjaiba, a statika rejtelmeibe. És ő volt az, aki a tartószerkezeti ismeretek szintéziseként a „Tartószerkezettervezés" tárgy előadójaként egységbe foglalta az egyetemi évek alatt tanultakat. Szívügye volt az oktatás. Ezt mi sem jelzi jobban, minthogy – miközben pontosan tisztában volt egészségének állapotával – a 70. születésnapjára májusban rendezett ünnepségen mondott beszédét a tartószerkezetek oktatásával kapcsolatos javaslataival, tanácsaival zárta.

Dr. Becker Gábor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk