Egyéb cikkek

"Budapest, Csepel-Észak szigetcsúcs beépítése"

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/7

Egyéb cikkek

"Budapest, Csepel-Észak szigetcsúcs beépítése"

2001.12.18. 23:00

városrendezési - városépítészeti tervezési ötletpályázat800.000 Ft-os megvételben - rangsorolás nélkül - részesült a 10-es bírálati sorszámú pályamű

1/7

 

800.000 Ft-os megvételben - rangsorolás nélkül - részesült a 10-es bírálati sorszámú pályamű

Szerző: Nagy Bálint és Tsai. Építészirodája Kft.

Tervezők:

  • Nagy Bálint okl. építészmérnök
  • Kotsis István várostervező
  • Fábry Zoltán okl. építészmérnök
  • Bulcsú Tamás építészmérnök

Szakági tervezők:

  • K. Hlatky Katalin környezettervezés
  • Rhorer Ádám úttervező
  • Bíró Attila víz
  • Hanczár Zsoltné közműtervező
  • Bodnár Attila szennyvíz

Munkatársak:

  • Arnóti Judit
  • Baján Dóra
  • Czuczka Csaba
  • Dybisewszky István
  • Alkurdi Farkas
  • Schwarcz Angéla
  • Szeift Zsuzsa
  • Szojka M. Tünde
  • Igali Zs.

 

 

Műleírás (részletek)

VÁROSÉPÍTÉSZET

 

2/7

 

Csepel északi szigetcsúcs település-szerkezetének (terület-felhasználásának) meghatározása során érdemes rövid kitekintést tenni a tervezési terület Budapesten kívüli szerepével kapcsolatban. Ezt a területet eddig "leárnyékolta" a térségnek az egész ország logisztikai rendszerében elfoglalt központi helyéből adódó szerepe, a nagy-dunai oldalon a vízi szállítás, a szabad-kikötők, a Csepel Művek, a pesti oldalon a sűrű vasúthálózat, a területen pedig az ipari-logisztikai használathoz szükséges iparvágány rendszer. Ezt a helyzeti előnyt nem tudta a szabad kikötő kihasználni, hiszen nem része az országos logisztikai alaphálózatnak. Állami segítség nélkül Soroksár és Nagytétény mögé szorul ebben a versenyben. Ahhoz, hogy ismét az ország "kapuja" lehessen, nem csak az úthálózatot kellene bővíteni, hanem a soroksári vasútállomástól a kikötőhöz vezető vasúthálózat fejlesztésére is szükség lenne.

Budapest, sokáig tudomásul véve ezt a helyzetet, fejlesztési elképzelések híján a tervezési terület egészét a főváros ún. extenzíven hasznosított ipari jellegű zónája részeként kezelte A terület a Főváros egyik potenciális fejlesztési területe, amennyiben ezektől a szemléletbeli és fizikai kötelékektől, ha nem is teljesen, de megszabadítható, hiszen a terület három oldalán is pozitív fejlesztési akciók indultak meg, illetve körvonalazódnak.

 

3/7

 

A Belváros déli kiterjesztése a Kulturális- és Kongresszusi központ térségén keresztül, a tervezett budai kapcsolat az átalakuló lágymányosi iparterületen át (Szerémi és a Budafoki út menti városiasodó területek) valamint a Soroksári- Dunaág valódi élővízzé, illetve sport- és rekreációra alkalmas térséggé való alakításának szándéka mind-mind a térség Városba való illesztését segítik elő. Azonban a fejlesztés léptéke túlmutat a jelenlegi budapesti méreteken. Itt egy, a mainál nagyságrenddel nagyobb (és jelentősebb) főváros egyik új központjáról van szó, hiszen a város szövetébe való illesztés csak olyan nagymértékű infrastrukturális fejlesztések árán valósulhat meg, melyekkel a területfejlesztésnek mind intenzitását, mind komplexitását tekintve arányban kell lennie.

Településszerkezeti javaslat

 

4/7

 

Annak ellenére, hogy szinte mértani pontossággal vágja ketté a gerincút a szigetet, és a két oldalnak nagyon eltérő a jelenlegi és tervezett használata, mégis a Város szempontjából javasolt (bizonyos mértékig) a terület egységének érzékeltetése, megőrzése. Nagy távlatban azt tartjuk kívánatosnak, hogy a nyugati oldal is szabaduljon fel a logisztikai használat alól, s a szennyvíztisztító, ha már ide kell települnie, olyan kis helyigényű és korszerű technológiájú legyen, hogy pl. egy városi park részét képezze. A tervezési távlatban mindenestre egy csökkentett területű logisztikai használattal számolunk, így a HÉV vonala mentén mindkét oldalt be lehet vonni a fejlesztésbe, és a két oldal közötti kapcsolat alapjait ki lehet építeni már ebben a fázisban.

A budai és a pesti oldalakkal való kapcsolat kulcsszavai: víz, látvány, hidak. Az első kettő a városrendezési és beépítési megfontolásokban játszik inkább nagyobb szerepet, a harmadik már ebben a léptékben is döntő jelentőségű. A budai oldal fejlődése ugyan előrébb tart, de valószínűleg lassabb lesz, mint a csepeli területé. A Szerémi út és a Duna part közötti területek a két híd (különösen a Galvani úti híd) megépülte után már annyira a délre húzódó Belső Város része lesz, hogy az itteni munkahelyi területek (környezetbarát ipar) helyett inkább intézményi területhasználat feltételezhető és javasolt, legalábbis a hídfők térségében. A dunaparti zöldsáv megőrzése itt is kiemelten fontos!

 

5/7

 

A soroksári Dunaág gyönyörű természeti adottságaira alapozva mindkét partján elsősorban lakó és rekreációs (sport) célú területhasználat javasolható. Így - a parti zöldsáv megőrzése mellett - a jelenlegi településszerkezeti terv módosítása (intézményterület) itt is célszerű. Így a jelenlegi településszerkezeti terv hálózati elemeit megtartva, a budai és a pesti területeken csak kisebb eltéréseket javasolunk.

A beépítés

A Budapest, Csepel-észak Szigetcsúcs a főváros legnagyobb egybefüggő fejlesztésre kijelölt területe, egyben az új évezred első nagyszabású fejlesztési koncepciójának kezdete. Ez a két kiindulási pont együttesen provokálja korszerű, az új évezred kezdetén vállalható szakmai, építészeti elvek kipróbálását.

 

6/7

 

A tervezési területet az észak-déli irányban húzódó Szabadkikötő út két, szinte azonos részre osztja, melyek - szándékaink szerint - karakteresen eltérő kialakítást kapnak. A szigetet kelet-nyugati irányban átszelő két új út és a meglévő öblök arányos méretű, 250 m-es tagozódást eredményeznek. A szigetcsúcs nyugati részét kiegészítjük a kis, mesterséges szigetté formált VITUKI területtel, a város felé nyitott íven telepített, sport-funkciókat kiszolgáló, kiegészítő, elegáns, értékes, létesítményekkel (konferencia termek, szállodák, irodák stb.). A szigetcsúcs keleti részén nemzetközi sportrendezvények befogadására alkalmas, nagyvonalú, reprezentatív sportlétesítményeket helyeztünk el. Ehhez a területhez kapcsolódik a Soroksári-Dunaágba tervezett, 1000 m-es (2000 m-esre bővíthető) evezős pálya.

A Szabadkikötő út és a vele párhuzamosan futó HÉV-vonal fölé, közel a teljes tervezési területen végighúzódó irodaház-sort terveztünk, melyet mind keleten, mind nyugaton széles védő zöldsáv ölel körül. A Francia-öböl (Bolgárkertész-öböl) vége köré helyeztük el az új városrész központját, ahol - reményeink szerint - az első budapesti magasházak is megépülhetnek. A Francia-öböl délkeleti csücskére egy TV-átjátszótornyot tervezünk, mely az új beépítési terület jelképe, emblémája lehet. A TV-tornyot és a Gellért-hegyi emlékművet "összekötő" látványtengely a terület gyalogos főutcája, kerékpárúttal és vizes sávval. Ezt a keskeny víztükröt és a Soroksári-Dunaágat négy, újonnan kialakított öböl kapcsolja össze, ami a parthosszak és vízfelületek növelésével értékesebb lakóterületek kialakítását teszi lehetővé. A látványtengely mindkét oldalán lakó funkciójú épületek helyezkednek el, az irodaházaktól a Soroksári-Dunaág felé csökkenő beépítési magassággal és intenzitással.

 

7/7

 

A lakóterület és a tőle északra elhelyezkedő sportterület között magasan átívelő Galvani út pályája alatt, annak védőzónájába szabadtéri rendezvények számára alkalmas, tematikus parkot terveztünk. A jelenlegi öblök vizének élővé tételét a terület nyugati oldalán kialakított íves, hajózható csatornával oldottuk meg, mely friss vízzel öblíti át azokat. Ennek a csatornának első ütemben csak az északi szakasza épülne meg. Az itt kialakuló kis szigetre telepítettük a maximálisan környezetbarát, botanikus kertre emlékeztető "élőgépeket", azaz a dél-pesti szennyvíztisztítót. Az alkalmazott korszerű technológiának köszönhető, hogy a szennyvíztisztítót ilyen kis védőtávolsággal helyezhettük el a területen.

Az ettől délre fekvő terület átmenetileg a meglévő logisztikai bázis fejlesztési területe. A bővítésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szigetcsúcs fejlesztése következtében az ingatlanok itt is felértékelődnek és a meglévő épületállomány értékesebb része alapját képezheti egy "Dockland"-jellegű kulturális központ létrehozásának. Ehhez természetesen meg kell valósulnia a fent említett íves csatorna déli szakaszának is. A Csepel-északi Szigetcsúcs így magas színvonalú sport-, kulturális-, iroda- és lakó-övezetté alakulhat, amelynek húzó, pozitív kihatása lesz a budapesti agglomeráció déli szegmensére.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk