Programok

Csütörtöki iskola és a rovásírás

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Csütörtöki iskola és a rovásírás
Programok

Csütörtöki iskola és a rovásírás

2017.05.18. 07:30

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Helyszín:
MÉSZ Kós Károly terem

Esemény kezdete:
2017.05.18. 15:00
Esemény vége:
2017.05.18. 17:00

Mióta használja a magyarság a rovásírást? Mennyiben egyezik az a germán rúna-írással, van-e föníciai "elődje", vagy azoktól teljesen független, az esetleges egybeesés vagy hasonlóság a véletlen műve? A Csütörtöki Iskola május 18-i előadásán Mandics György beszél a rovásírásról. 

"Mióta használja a magyarság a rovásírást? Mennyiben egyezik az a germán rúna-írással, van-e föníciai "elődje", vagy azoktól teljesen független, az esetleges egybeesés vagy hasonlóság a véletlen műve? A magyar rovásírás valóban nagyon régi, és mindenütt vannak nyomai az egész történelmi Magyarországon. Az is világos, hogy a magyar műveltségnek alappillére ez az írás, ugyanakkor egészen biztos, hogy nem csak a magyaroknak volt rovásírása. Az etruszkoknak, a görögöknek, a föníciaiaknak, a germánoknak mindnek volt egyfajta rovásírása. A latin ábécé például az etruszkok írásából alakult ki, sőt a görög írás is rovásírásból lett, azt is tudjuk, hogy azért, mert le akarták jegyezni Homérosz eposzait. Ezt az írástörténészek kikutatták.

A magyar írás kialakulásában is több szakasz lehetett, először csak jelképeket jegyeztek le, vagy egyes családokat jelző tulajdonjeleket róttak, festettek, hímeztek bizonyos dolgokra. Innen jut el az írás arra a szintre, mikor már irodalmi szövegeket is képes rögzíteni. Hogy a magyar írás mikor jutott el idáig, az kérdés. Annyit biztosan tudunk, hogy ez a szakasz valamikor időszámításunk kezdete körül volt. Azt is tudjuk, hogy a Kárpát-medencében a megmaradt írások még a hunok, avarok idejéből származnak, ami bizonyítja, hogy a magyarok jóval a honfoglalásnak nevezett esemény előtt itt voltak, és magyar nyelvet használtak. A rovásírásos emlékek révén legalább ezer évvel meg lehet nyújtani visszafelé történelmünket, és az is nyilvánvaló, hogy a magyarság itt a Kárpát-medencében régi nép. A kutatók ma már kb 1800 rovásírásos anyagot tartanak számon. Ezek csúcsa XI rovásírással írt kódex, melyek anyaga zömmel Mátyás király udvarában jött létre, s szük körben 1760-ig készültek róluk másolatok.Az előadás végén ezekbe is bepillanthatunk."

Mandics György költő, művelődéstörténész

Időpont: május 18. 17 óra
Helyszín: MÉSZ székház (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.