Nézőpontok/Kritika

De mit kezdjünk vele nappal?

1/6

fotók: Kresalek Dávid

Hirdetés
?>
fotók: Kresalek Dávid
?>
fotók: Kresalek Dávid
?>
fotók: Kresalek Dávid
?>
fotók: Kresalek Dávid
?>
fotók: Kresalek Dávid
?>
fotók: Kresalek Dávid
1/6

fotók: Kresalek Dávid

De mit kezdjünk vele nappal?
Nézőpontok/Kritika

De mit kezdjünk vele nappal?

2006.10.16. 10:18

Művészetek Palotája, speciális bejárást ígérő program. Az épület valóban palota, grandiózus és igényes, a programra kijelölt idegenvezető azonban nem tartozik a legsikerültebb választások közé. Biczó Gabriella kritikája Zoboki Gábor és társai épületéről.     

A MÜPA különleges házbejárása nem szólt másról, mint az épületben otthont kapott három intézmény, a Ludwig Múzeum, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar valamint a Nemzeti Táncszínház bemutatásáról. Sétálgathattunk, kedvünkre liftezhettünk, sőt még a tetőteraszra is kimehettünk a program során. Új információkkal, jövőbeli tervekkel, ne adj isten kulisszatitkokkal nem árasztották el a látogatókat, akiknek java része fiatalokból állt. A program vezetője már rögtön az elején leszögezte, hogy a Palota építésze szerint ez az intézmény tipikus éjszakai épület. Felmerült bennünk a kérdés, jó, de akkor mit kezdjünk vele nappal? És úgy tűnik, a kulturális intézmény vezetői sem találták meg erre a kérdésre a választ: kora délután a ház kong az ürességtől. A kiszolgáló személyzet unottan ücsörög, egykedvűen bámulja a programra érkezetteket.

fotók: Kresalek Dávid
6/6
fotók: Kresalek Dávid

Első állomásunk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem. A zenészek próbálnak, ez láthatóan megzavarja vezetőnket. Megtudhatjuk, hogy a csarnok, amiben állunk 52 méter hosszú és 25 méter magas. Russel Johnson, a tervezőiroda (ARTEC) vezetője a kivitelezés időszaka alatt többször is órákat ücsörgött itt, hallgatva a csendet. A falakon színes ajtók, mögöttük 58 zengő kamrával. Funkciója világos, működése homályos marad, bár kérdések elhangzanak, a válaszból nem derül ki semmi. Amit viszont megtudunk, hogy a juharfa borítású fal közvetlenül a betonnal érintkezik, ez biztosítja a terem kongásmentességét. És persze itt kapott helyet a nem régiben felavatott ón-fa orgona.

Másodikként a Fesztivál Színház következik. 452 fő fér el benne, a színpadról annyit tudunk meg, hogy hatalmas, amit magunk is érzékelünk. Egyébként tényleg óriási, 750 négyzetméternyi a területe. Bőr, műbőr és cseresznyefaburkolatok mindenütt. Azt elfelejti megemlíteni vezetőnk, hogy videofelvételi stúdió is van itt. Nem okoz problémát, ha video-utómunkát, feliratozást, szövegalámondást vagy dvd-t kell készíteni. A konferenciateremben pedig tolmácsrendszer is működik, sőt, a 150 férőhelyes létesítmény minőségi hangrendszerrel (mozihang) bír.  A bejárást ezután megszakítja egy hirtelen vezérelt ötlet: nézzük meg a tetőteraszt. Felmegyünk. A panoráma gyönyörű, de magunkra hagynak. Lézengő látogatók a tetőn: mintha egy hirtelen jött lyukasóra lenne, mit kezdjünk magunkkal?

fotók: Kresalek Dávid
4/6
fotók: Kresalek Dávid

Utolsó állomásként irány a Ludwig Múzeum. A kiállítóteremben lévő négyezer m2-es bambuszpadló Kínából érkezett. A kiállítóterek mellett van előadóterem, könyvtár (ablaktalan helyiségben) és médiatár is. Vezetőnk fontosnak tarja még elmondani, hogy az egész épületet jellemzően természetes anyagok burkolják, diófa, öt féle márvány, homokkő, dél-amerikai gránit. A rekord gyorsasággal, három év alatt felépült palota valóban igényes, modern és reprezentatív. Ugyanakkor úgy tűnik még nem sikerült kitalálni, hogy a három intézmény programjain túl hogyan csalogassák be a látogatókat. Steril, kissé megközelíthetetlen, ténylegesen palota. És ugye, egy palotába csak kivételes alkalmakkor látogatunk el...

Biczó Gabriella

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk