Debrecen, Egyetemi Sportcsarnok meghívásos tervpályázata – Fernezelyi Gergely és Reisz Ádám megvételben részesített pályaműve

A Debreceni Egyetemi Sportcsarnok építésére és a sporttelep rendezésére kiírt meghívásos pályázaton megvételben részesült a Fernezelyi Gergely DLA és Reisz Ádám vezette csapat terve, amely a helyszín nagyvonalú táj- és városépítészeti koncepciójába illesztett, mozgalmas formálású épületet vázolt fel, a terület főbejárataként elképzelt sportagorával együtt.

Részletek a műleírásból

Beépítési javaslat

A Debreceni Egyetem az elmúlt években többször került az építészeti érdeklődés középpontjába, több színvonalasan előkészített és magas minőségben kivitelezett épületnek köszönhetően. A tervezett sportcsarnoknak ebben a nívós környezetben kell megtalálnia azt a központi helyet, amit a funkció és a sportterület jelentősége indokol, méltóan Korb Flóris, Bán Ferenc, Golda János, Kálmán Ernő, Kovács Péter, Lengyel István, Major György és sok más neves építész tervezte épületekhez.

 

 

A Debreceni Egyetem építészeti jelentősége azonban nem csak az épületekben rejlik, hanem abban a nagyvonalú, átgondolt és folyamatosan fejlődő városépítészeti koncepcióban, amelynek alapjait Borsos József városszerkezetet átalakító terve teremtette meg. A főépület felvezetése méltó a Debreceni Egyetem hírnevéhez és jelentőségéhez. A Főépület belső oldalán a nagyvonalú felvezetést folytatja az épület tengelyére szerkesztett sétány. A nagy múltra visszatekintő tájépítészeti és városképi koncepciót gondolja tovább az új élettudományi épület és könyvtár. Ennek az épületnek a legnagyobb jelentősége nem is különleges építészeti megjelenésében rejlik, hanem abban a furfangos térszervezésben, amivel ezt a tengelyt a hozzá méltó nemes és egyszerű eszközökkel merőlegesen, két irányban eltéríti. Így egy újabb keresztirányú tengely jelenik meg, ami az egyetem újabb épületeinek sorát szervezi egybe, és kapcsolja az eredeti - a belvárosból érkező - főtengelyre.

Ezt a városképi struktúrát szeretnénk kiteljesíteni a sportterület gyalogos főbejárataként tervezett új sportagora, sport és ifjúsági központ főterének gondolatával. Az újonnan létrejövő kereszttengely a kollégiumi épülettől vezet az élettudományi épületen keresztül a terveink szerint egészen a tervezett hallgatói központ és a terveinkben szereplő sportcsarnok előtt és között kialakuló új köztérhez. A főépület által meghatározott főtengely és a rá merőleges új tengely egyensúlytalanságát billenti helyre a tervezett gyalogos sétány és a tér.

A fent részletezett koncepció folytán úgy helyeztük el az épületet, hogy az az épülő Hallgatói központtal egy együttest alkosson. A köztük lévő távolságot (nagyjából 12,0 m) úgy  határoztuk meg, hogy elég közel kerüljenek egymáshoz és egy tér térfalait teremtsék meg, de elég távol ahhoz, hogy a létrejövő agora megfelelő térarányokkal rendelkezzen (1:1). Az épületünk tömegformálását és bejáratának helyét a beépítési koncepció adja, és ezzel a sportterületnek egy felvezetése, központja alakul ki, ami a jelenleg rendezetlen, és orientációval nem rendelkező sportterületet az egyetem nagy ívű tájépítészeti és várostervezési koncepciójába illeszti. A terület rendezése folytán a Botanikus kert feltárása is új lehetőségekkel gazdagodik.

 

 

Építészeti kialakítás, funkcionális elrendezés

Az épület formálásában a debreceni egyetemi épületek együttese volt meghatározó. A megjelenésében visszafogott, a városépítészeti koncepcióra és a szomszédos, tervezett hallgatói központra reagáló épületet terveztünk. Részleteinek, építészeti arculatának formálásában mégis egyedi, új utakat kereső megoldások érvényesülnek, úgy, hogy az épület szerkezeti rendszere a csarnoképítés magyar hagyományait folytatva ragasztott fatartókkal készül. A megmozduló és felhasadó tömeg egyszerre mutatja a funkció adta nagyvonalú csarnok jellegzetes vonásait és a kortárs építészet mozgalmas, egyedi hangulatot idéző hatását. Az épület külső burkolata egy finom, strukturált felület, amelynek törtfehér színe a hallgatói központ fehér vakolt homlokzatának építészeti megjelenésére reagál, de attól eltérően a csarnoképítészet jellegzetességeit követve szerelt fémlemezből készült. A csarnoképület dobozszerű tömegének monotonitását érzékeny játékossággal törik meg azok a hasítékok, amelyek egyben a belső tér megvilágítását is biztosítják.

Az épület funkcionális elrendezésekor a szomszédos épület tömegaránya és a megengedett építmény magasság adták a fő irányt. A terepszinttől 4,0 méterrel lesüllyesztve alakítottuk ki a küzdőteret, így a szükséges belmagasság (12,0 m) plusz a tartószerkezet magassága együttesen is 11,0 m körüli épületmagasságot adnak. A pinceszinten a küzdőtér körül rendeztük el a kiszolgáló funkciókat, amelyek néhol kilógnak az épület alól, így az épület terepszint feletti megjelenése karcsúbb épülettömeget ad. A szükséges parkolókat azonban nem lett volna gazdaságos a -2. szintre tenni, ehelyett az építési helyet terepszint alatt kihasználva az épület mellé, azzal összeépítve helyeztük el a 70 gépkocsit befogadó mélygarázst, amelynek több közvetlen összeköttetése van az épülettel. A mélygarázsból egy fedett-nyitott rámpa vezet fel az épület előtt a tervezett sportagora irányába, ahonnan az épület fő közönségbejárata nyílik, amelyet rendezvények idején használhatnak.

A földszinten a fenti elrendezésből kifolyólag egy nagyon tiszta és egyszerű alaprajz született, ahol csak a sportcsarnok légtere és a lelátók kaptak helyet - ez a kialakítás takarékos és mégis nagyvonalú megoldást eredményez. A természetes megvilágítást igénylő, további kiegészítő funkciókat - amelyek részben közösségforgalmi terek (pl.: fitnesz, konditerem) - az első emeleten a lelátók felett helyeztük el, itt kapott helyet a szellőzőgépház is.

 

 

Sporttechnológiai leírás

A kettes tornaterem és játékcsarnok

Az egyetem 26x48 m alapterületű játékcsarnoka két gépi kezelésű térelválasztó függönnyel két 26x24 m térméretű csarnokrészre osztható harántirányban. Helyi, területi, országos esetleg nemzetközi verseny rendezése akkor lehetséges, ha kiépülnek a versenyirányítás, a verseny lebonyolítás, a tájékoztatás és hírközlés nemzetközi szövetségek által igényelt helyiségei.

Az egyetemi alapfeladatokon túli funkciók és tevékenységek

Az új kettes tornaterem és játékcsarnok minden bizonnyal olyan fontos középülete lesz a városnak, amely közösségszervező központi szerepet játszhat a közéletben, mivel sokféle lakossági igényt képes kielégíteni. Alapvetően az egyetemi testnevelés és diáksport igényein túl minden korosztály egészségmegőrző mozgás és szabadidősport iránti igényét teljesíti, a sportegyesületek tagjainak nem versenycélú gyakorlásán keresztül az élsportig. A sport- és többcélú csarnokok német szabványának és tervezési irányelveinek (DIN 18 032) átdolgozott új változata éppen a létesítmény sokoldalú hasznosítását szorgalmazza, hogy mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb mozgásformát, beleértve a mozgáskorlátozottakat, a túlsúlyosakat és a nyugdíjasokat is. A létesítmény akkor képes legjobban ellátni feladatát, ha a nagyterem mellett kisebb terek is találhatóak az épületben, az általános erőállapot/kondíció és a testi erő fejlesztésére, vagy kisebb csoportok együttes foglalkoztatására, fogyasztó torna, aerobic, ritmikus torna, tánc és gimnasztika gyakorlására. Versenyek alkalmával pedig időnként szükség lehet a versenyirányításhoz, a közönségtájékoztatásához, a rádió- és tv közvetítésekhez és a sajtó munkájához szükséges terekre és berendezésekre.

Alapozás, szerkezeti rendszer leírása

A telekre szabadonálló beépítéssel, két dilatációs egységben kerülnek a tervezett funkciók. A parkoló dilatációs egysége monolit vasbeton lemezalapra, külső vasbeton falas, belső vasbeton pilléres tartószerkezettel, monolit vasbeton födémmel készül. A tornacsarnok lemezalapra, pinceszinten monolit vasbeton külső teherhordó szerkezettel, belső vasbeton pillérekkel épül, a kisebb fesztávok felett monolit vasbeton födémekkel tervezzük, a csarnok felett rétegelt ragasztott fa főtartók készülnek.

A tornacsarnok teherhordó szerkezeti rendszere befogott oszlopokon ülő, rétegelt-ragasztott fa gerendákból kialakított tartórács. A kialakított tetőmezők háromszög alakúak. Egyik élük oszlopsorra, míg csúcsuk önállóan álló oszlopra támaszkodik. A szerkezet statikai modellje: „ál tartórács". A primer gerendaelemek végigfutnak, míg a teljes hálózatot a primer elemek közé illesztett szekunder, illetve az azok közé szerkesztett tercier elemek adják. Az illesztéseket a viszonylag kis igénybevételű helyeken alakítottuk ki. A kapcsolatok tüzihorganyzott acél kapcsolóelemek segítségével, csavarozottan alakíthatók ki.

Az épület térbeli merevségének biztosítására – merevített síkonként – két – két rozsdamentes acélhuzal, andráskereszt merevítők kerülnek beépítésre. A csarnok tetőszerkezetében a főtartók „sugarasan" helyezkednek el, a ~25/200 cm szerkezeti méretű főtartók közé süllyesztett szelemenezést terveztünk, amely teljes felületű, saját síkjában merev deszkázatot kap.

A földszinten az épület teljes kerületén hőszigetelő üveg függönyfal fut végig, ebbe harapnak bele a fémlemez burkolatú háromszöghasábok. A perforált fémlemez burkolat mögött kiszellőztettet légrés, hőszigetelés és a rétegelt-ragasztott fatartó váz közötti, szerelt szerkezetű falazat található. A rétegelt-ragasztott fa térrácsok tetején - hőszigetelt szerkezet felett - korcolt fémlemez fedés található, a falak színével megegyező fehér színben. A térrácsok közötti részt a földszinti falakból felforduló hőszigetelő függönyfal üveg tetőszerkezet köti össze.

 

 

Közlekedés, parkolók, kiszolgáló forgalom

A sportkomplexum fő autós megközelítési iránya a Dóczy József utca felőli bejárat. A sportcsarnok mélygarázsa a Dóczy utca felőli út az első lehetséges helyen egy rámpán keresztül közelíthető meg és 70 új parkolóhelyet foglal magába, így a legnagyobb parkoló kapacitást biztosító új mélygarázs az egyetemi területre behajtva a legrövidebb úton elérhető és elhagyható. Innen történhet minden, a komplexumot érintő kisebb szállítás (sporteszközök, takarítóeszközök). A meglévő Móricz Zsigmond körút irányából működő autóutat összekötjük a hallgatói központ és a kazánház között végződő úttal, így az egyetemi belső terület egy új feltárási lehetőséggel gazdagodik. Ezen a 48 új parkolóhelyet is ki tudunk alakítani, ami kiszolgálhatja a szabadtéri sport megnövekedett parkolási igényét és a hallgatói klubbot is. Innen új feltárási lehetőség kínálkozik a Botanikus kert felé is. A kialakuló új gépkocsi útvonalon történhet a későbbi hallgatói központban létesítendő vendéglátóhelyek (büfé, kávézó) áruszállítása . A sportcsarnok és a hallgatói központ által közrefogott terület, az agora díszburkolatot kap, amin az úttest emelt szinten, díszburkolaton, csökkentett sebességgel van átvezetve. Ezen útszakasz terhelése az új Móricz Zsigmond körúti bejárat bekapcsolása folytán jelentősen csökkenhet.

---

Debrecen, Egyetemi Sportcsarnok és sporttelep – meghívásos tervpályázat, megvétel

vezető tervezők: Fernezelyi Gergely DLA, Reisz Ádám
generáltervező: FBI Studio építészműterem
építész munkatársak: Boros Judit, Varga Koritár Krisztián, Kiss Dávid, Meczner Tímea
statika: Kerek István
épületgépészet: Bicskei Attila
tervezés éve: 2012

A Bíráló Bizottság értékelése

2. bírálati sorszámú pályamű

Építészet

A terv az új épületet a kiszolgáló utca és a műfüves pálya közé szerkeszti északkelet-délnyugati tengellyel. A sportolói és közönség bejáratok számosak, azokat nemcsak a térszintről, hanem a délkeleti oldalra javasolt mélygarázsból is értelmezi a pályázat. A mélygarázs 70 db gépkocsi elhelyezésére alkalmas méretű, megépülte után – a pályázó javaslatára – egy kültéri kondipálya, valamint 2,5 teniszpálya kerül rá/vissza.

A küzdőtér mélyszintre kerül, ami több szempontból is kedvező megoldás. A közönség jellemzően az épület északkeleti oldalára érkezik (a mélygarázs használata esetén is – akkor lépcsővel), ahol egy jól méretezett előcsarnok szolgál, ami – transzparens oldalfal szerkezet okán – kommunikál az új Hallgató Klub épülete felé javasolt „sport és ifjúsági központ főtér" kialakításával. A főbejárat nem hangsúlyos. A sportolói bejárat is több helyről értelmezett. Jó a kapcsolat a füves és műfüves pályák felé is. A küzdőtér földbe nyomása – helyesen – magával vitte az öltözőblokki funkciókat is. Az öltözők utcai és tornacipős forgalmában elválasztása jó. Mélyre kerültek a közönség által használatos vizesblokkok is, amik már nem annyira logikusak. A fittness- és konditermek valamint a tanszéki szobák, irodák az első emeletre kerültek.

Az épület szerkezeti kialakítása alárendelődik az épület formálásának. A dekonstruktivista szerkesztés 4 db háromszög alaprajzú kis hajlással csonkolt hasábra szabdalja a tömeget. A hasábok felülvilágítóval elválasztottak. A megjelenés így szakít a – többi pályázó által is preferált – „csarnok és kiszolgáló blokk" tömegforma elkülönülés sztereotípiával. Az extravagáns szerkesztés esetén egyszerre igényelne a továbbtervezés különös figyelmet az épületszerkezetek, a tartószerkezetek tervezésénél és a finanszírozási kérdéseknél is. A szabdalt, különös tömegforma igényes, egyedi homlokzati felületekkel kezelt.

A Bíráló Bizottság a pályaművet megvételben részesítette.

Sporttechnológia

Pozitívumok: Elválasztható küzdőtér, a pályázat alaposan rendszerezi az egyes sportágakhoz tartozó szabályokban található méreteket.

Negatívumok: A küzdőtér nem közelíthető meg külön gazdasági bejáraton, keményfa sportpadló alkalmazása (ez csak a kosárlabdánál követelmény, a többi sportágnál nem preferált). A dopping és orvosi szoba elhelyezése nem átgondolt. A közönség számára kialakított vizes blokkok a versenyzőkkel egy szinten vannak elhelyezve, ezzel keveredhet a közönség és a sportolói közlekedés.

Gépészet, elektromosság

Átlagos gépészeti berendezések létesítésére tesznek javaslatot a pályamű készítői. Jó elképzelés a szellőzési távozó levegő hőjének hőszivattyúval történő hasznosítása. Ebben a pályaműben sincs utalás a hővisszanyerés költségeinek várható megtérülésére, amit nagymértékben befolyásolnak a tényleges üzemidő tartamok. A pályamű említést tesz a játéktér padlófűtéssel történő temperálásáról. Nem részletezi az alkalmazható hőmérsékleti viszonyokat, így nem biztos, hogy előnyös a sportolók hőérzete szempontjából. Az elektromos energia ellátással és berendezéseivel kapcsolatban nincs szó a pályaműben.