Közélet, hírek

Design és rendszerváltozás Magyarországon

1/2

Pohárnok Mihály

Pohárnok Mihály
?>
Pohárnok Mihály
?>
1/2

Pohárnok Mihály

Design és rendszerváltozás Magyarországon
Közélet, hírek

Design és rendszerváltozás Magyarországon

2008.03.28. 13:18

Magyarországon a nyolcvanas évekre, a központosított tervgazdálkodás e téren is ínséges évtizedei után, megjelentek és kezdtek megerősödni a design kultúra kis szigetei. A legutóbbi évek fejleménye, hogy divatba jött a design! Pohárnok Mihály designtörténeti írása

Pohárnok Mihály
1/2
Pohárnok Mihály

Magyarországon a nyolcvanas évekre, a központosított tervgazdálkodás e téren is ínséges évtizedei után, megjelentek és kezdtek megerősödni a design kultúra kis szigetei. Az új gazdasági mechanizmus kísérlete, a "tőkés" export növelésének kényszere lassan javuló feltételeket teremtett a képzett formatervezők tudásának gazdasági hasznosításához. A járműgyártás, az orvosi műszergyártás műhelyeiben (Ganz, Rába, Medicor Művek), a finomkerámia iparban (Alföldi, Budapesti, Herendi, Hollóházi Porcelángyár), a textil- és konfekcióipar zászlóshajóin (Budaflax, Goldberger, Latex, Elegant Ruhagyár) egyre általánosabb gyakorlattá vált az iparművészek és ipari formatervezők foglalkoztatása.
Közreműködésük eredményeként, a tűrőképes hazai és KGST piacra készülő termékek mellett felbukkantak már nemzetközi elismerést hozó produkciók is (IKARUS 200-as buszcsalád, Saturnus porcelán étkészlet, Rubik kocka, Hélia D termékek). Úgy tűnt, hogy elindult valami. Így az évtized végén hirtelen felgyorsuló gazdasági és társadalmi változások közepette csaknem minden érintett számára evidenciának tűnt, hogy a kalodából kiszabaduló gazdaságban a piaci verseny, a minőségi termelés iránti igény új lehetőségeket teremt majd a design alkalmazásához, a designerek számára is.

Ma már látjuk, hogy nem egészen így történt

A KGST piac összeomlása, a hazai nagyvállalatok szétesése és “spontán" privatizálása eredményeként tervezők sokasága került az utcára. A talpon maradt, vagy létükért kűzdő hazai vállalatok többsége biztos piacot kínáló bérmunkát, vagy beszállítást vállalt, amihez nem volt szüksége, és a szigorú árverseny miatt lehetôsége sem saját tervezôk alkalmazására. A betelepülő külföldi és multinacionális vállalatok termékeik fejlesztését továbbra is házon belül, saját stábbal kívánták megoldani. Bár a kitört cégalapítási láz, és ennek nyomán létrejött több százezer új gazdasági társaság piacra lépése sokakban felkeltette a reményt, hogy ez majd új munkalehetőséget kínál a designerek számára is, a fordulat nem következett be. Egyrészt azért, mert az alakuló új társaságok döntô többsége munkanélküliség elôl menekülô egy-két fôs mikrovállalkozás volt, ahol fel sem merült a tervezôkkel való együttműködés igénye vagy tényleges lehetősége, mert sem elegendô tôke, sem elég információ, vagy tapasztalat nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy a design alkalmazásában rejlô lehetőségek kiaknázásával próbálkozzanak. Másrészt beárnyékolta, és hoszabb távon is bizonytalanná tette a feldogozóiparban működő formatervezôk kilátásait a külső környezet változása, vagyis az a határozott és egyre erősödő tendencia, hogy a globalizálódó gazdaságban a termelés “keletre tart", ami ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kétségessé tette az ágazatban működő vállalkozások életképességét és jövőjét.

Ugyanakkor az új világ a design más területein egy sor pozitív változást hozott

Az áruválaszték robbanásszerűen bővült, az eddig távolról csodált nagy nemzetközi márkák, kész- és félkész termékek, alapanyagok és kivitelezési technológiák hazai megjelenése soha nem látott lehetőséget teremtett arra, hogy ki-ki ízlésének és szükségleteinek megfelelő környezetet alakítson ki magának. Bár a választék gazdagsága és a választás szabadsága, megfelelő kulturális háttér híján esetenként furcsa megoldásokat szült, tárgyi világunk általános minősége egyértelműen és lényegesen javult.

A magánvállalkozások és a magántőke megjelenése, majd megerősödése kibővítette az építészet, a belsőépítészet és a hozzá kapcsolódó iparművészeti tevékenységek piacát. Amellett, hogy új munkalehetőségeket teremtett a képzett szakemberek számára, életre hívta a tervezés egy korábban alig művelt területét, a lakberendezést.

A piaci viszonyok és a verseny kialakulása felértékelte a reklám és a média szerepét, ennek hatására rövid idő alatt többszörösére nőtt a tervezőgrafika és vizuális kommunikáció egyéb területein dolgozók munkája iránti kereslet. A betelepülő multinacionális reklámügynökségek hamar felismerték, hogy itt magasan képzett, nemzetközileg is versenyképes munkaerő áll rendelkezésre, ráadásul egyelôre igen kedvezô áron, és éltek ezzel a lehetôséggel. Emellett ezen a téren a hazai intézmények és kisebb-nagyobb cégek is komoly megrendelőként léptek fel, elsôsorban az új műfajokban, mint a vizuális arculattervezés vagy a webdesign. Más kérdés, hogy az általános prosperitás közepette, a termés mennyiségének növekedése nem járt együtt a színvonal emelkedésével. Vélhetően szerepet játszott ebben, hogy a kínálkozó lehetőségekre rámozdultak a rokon szakmákban munka nélkül maradt, efféle feladatok megoldására megfelelő képzettséggel nem rendelkező designerek, és ambíciózus amatőrök is. Érvényesülésüket pedig megkönnyítette a korszak nagy vívmánya, a számítógép megjelenése és használatának általánossá válása a tervezőmunkában. A géppel előállított tervlapok kifogástalan technikai minősége könnyen elkápráztatja és csapdába ejti a gyanútlan, képolvasásban járatlan megrendelőt.

Egyértelműen pozitív és talán a legígéretesebb változás volt a magyar design elmúlt másfél-két évtizedének történetében a gazdasági vállalkozásként működő önálló design stúdiók, szolgáltatók piacra lépése. Megjelentek ilyen szervezetek a tervezőgrafika, az ipari formatervezés, építészet és környezettervezés, az animáció, fotó, divat- és látványtervezés, a design csaknem minden ágazatában és határterületén. A szolgáltatások köre idővel több irányban is bővült: a tervezés mellett gyakran kiterjedt a tervezést előkészítő kutatásokra, programok menedzselésére, tervek kivitelezésére, marketing feladatok teljesítésére is. A vállalkozások száma ma már több százra, egyes becslések szerint több ezerre tehető. A színvonal természetesen változó, vannak közöttük nemzetközi szinten is versenyképes műhelyek csakúgy, mint iparszerűen termelő üzemek, ahol a design elsősorban vevőcsalogató kiegészítő szolgáltatásként jelenik meg. Bár tevékenységükről, gazdasági erejükről hiteles adatok nem állnak rendelkezésre, bizonyos, hogy a keratív ipar gyorsan fejlődő szegmenseként fontos és növekvő szerepük van a foglalkoztatásban, vélhetően a nemzeti össztermék előállításában is.

Végül a legutóbbi évek fejleménye, hogy divatba jött a design! Sokasodnak és rendszeresen megtelnek érdeklődőkkel a design kiállítások, lakberendezési vásárok, divatbemutatók, szakmai ínyencségeket forgalmazó boltok, butikok és galériák. Látványosan megnőtt és folyamatosan bővül a témával foglalkozó szakkönyvek, népszerűsítő kiadványok, folyóiratok, televíziós produkciók, a különféle szintű és rangú képzési intézmények, iskolák, tanfolyamok, kurzusok kínálata. Az óriási érdeklődés egyre újabb programok szervezésére indítja a piacérzékeny vállalkozókat. Mindez önmagában nyilván nem fogja megoldani a tárgyi környezetünket terhelő problémákat, nem vezet spontán módon az élet minőségének vagy a hazai vállakozások versenyképességének javulásához. De kedvezőbb feltételeket teremt az érdemi munkához.

Pohárnok Mihály

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk