Közélet, hírek

Design és rendszerváltozás Magyarországon

1/2

Pohárnok Mihály

?>
Pohárnok Mihály
?>
1/2

Pohárnok Mihály

Design és rendszerváltozás Magyarországon
Közélet, hírek

Design és rendszerváltozás Magyarországon

2008.03.28. 13:18

Magyarországon a nyolcvanas évekre, a központosított tervgazdálkodás e téren is ínséges évtizedei után, megjelentek és kezdtek megerősödni a design kultúra kis szigetei. A legutóbbi évek fejleménye, hogy divatba jött a design! Pohárnok Mihály designtörténeti írása

Pohárnok Mihály
1/2
Pohárnok Mihály

Magyarországon a nyolcvanas évekre, a központosított tervgazdálkodás e téren is ínséges évtizedei után, megjelentek és kezdtek megerősödni a design kultúra kis szigetei. Az új gazdasági mechanizmus kísérlete, a "tőkés" export növelésének kényszere lassan javuló feltételeket teremtett a képzett formatervezők tudásának gazdasági hasznosításához. A járműgyártás, az orvosi műszergyártás műhelyeiben (Ganz, Rába, Medicor Művek), a finomkerámia iparban (Alföldi, Budapesti, Herendi, Hollóházi Porcelángyár), a textil- és konfekcióipar zászlóshajóin (Budaflax, Goldberger, Latex, Elegant Ruhagyár) egyre általánosabb gyakorlattá vált az iparművészek és ipari formatervezők foglalkoztatása.
Közreműködésük eredményeként, a tűrőképes hazai és KGST piacra készülő termékek mellett felbukkantak már nemzetközi elismerést hozó produkciók is (IKARUS 200-as buszcsalád, Saturnus porcelán étkészlet, Rubik kocka, Hélia D termékek). Úgy tűnt, hogy elindult valami. Így az évtized végén hirtelen felgyorsuló gazdasági és társadalmi változások közepette csaknem minden érintett számára evidenciának tűnt, hogy a kalodából kiszabaduló gazdaságban a piaci verseny, a minőségi termelés iránti igény új lehetőségeket teremt majd a design alkalmazásához, a designerek számára is.

Ma már látjuk, hogy nem egészen így történt

A KGST piac összeomlása, a hazai nagyvállalatok szétesése és “spontán" privatizálása eredményeként tervezők sokasága került az utcára. A talpon maradt, vagy létükért kűzdő hazai vállalatok többsége biztos piacot kínáló bérmunkát, vagy beszállítást vállalt, amihez nem volt szüksége, és a szigorú árverseny miatt lehetôsége sem saját tervezôk alkalmazására. A betelepülő külföldi és multinacionális vállalatok termékeik fejlesztését továbbra is házon belül, saját stábbal kívánták megoldani. Bár a kitört cégalapítási láz, és ennek nyomán létrejött több százezer új gazdasági társaság piacra lépése sokakban felkeltette a reményt, hogy ez majd új munkalehetőséget kínál a designerek számára is, a fordulat nem következett be. Egyrészt azért, mert az alakuló új társaságok döntô többsége munkanélküliség elôl menekülô egy-két fôs mikrovállalkozás volt, ahol fel sem merült a tervezôkkel való együttműködés igénye vagy tényleges lehetősége, mert sem elegendô tôke, sem elég információ, vagy tapasztalat nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy a design alkalmazásában rejlô lehetőségek kiaknázásával próbálkozzanak. Másrészt beárnyékolta, és hoszabb távon is bizonytalanná tette a feldogozóiparban működő formatervezôk kilátásait a külső környezet változása, vagyis az a határozott és egyre erősödő tendencia, hogy a globalizálódó gazdaságban a termelés “keletre tart", ami ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kétségessé tette az ágazatban működő vállalkozások életképességét és jövőjét.

Ugyanakkor az új világ a design más területein egy sor pozitív változást hozott

Az áruválaszték robbanásszerűen bővült, az eddig távolról csodált nagy nemzetközi márkák, kész- és félkész termékek, alapanyagok és kivitelezési technológiák hazai megjelenése soha nem látott lehetőséget teremtett arra, hogy ki-ki ízlésének és szükségleteinek megfelelő környezetet alakítson ki magának. Bár a választék gazdagsága és a választás szabadsága, megfelelő kulturális háttér híján esetenként furcsa megoldásokat szült, tárgyi világunk általános minősége egyértelműen és lényegesen javult.

A magánvállalkozások és a magántőke megjelenése, majd megerősödése kibővítette az építészet, a belsőépítészet és a hozzá kapcsolódó iparművészeti tevékenységek piacát. Amellett, hogy új munkalehetőségeket teremtett a képzett szakemberek számára, életre hívta a tervezés egy korábban alig művelt területét, a lakberendezést.

A piaci viszonyok és a verseny kialakulása felértékelte a reklám és a média szerepét, ennek hatására rövid idő alatt többszörösére nőtt a tervezőgrafika és vizuális kommunikáció egyéb területein dolgozók munkája iránti kereslet. A betelepülő multinacionális reklámügynökségek hamar felismerték, hogy itt magasan képzett, nemzetközileg is versenyképes munkaerő áll rendelkezésre, ráadásul egyelôre igen kedvezô áron, és éltek ezzel a lehetôséggel. Emellett ezen a téren a hazai intézmények és kisebb-nagyobb cégek is komoly megrendelőként léptek fel, elsôsorban az új műfajokban, mint a vizuális arculattervezés vagy a webdesign. Más kérdés, hogy az általános prosperitás közepette, a termés mennyiségének növekedése nem járt együtt a színvonal emelkedésével. Vélhetően szerepet játszott ebben, hogy a kínálkozó lehetőségekre rámozdultak a rokon szakmákban munka nélkül maradt, efféle feladatok megoldására megfelelő képzettséggel nem rendelkező designerek, és ambíciózus amatőrök is. Érvényesülésüket pedig megkönnyítette a korszak nagy vívmánya, a számítógép megjelenése és használatának általánossá válása a tervezőmunkában. A géppel előállított tervlapok kifogástalan technikai minősége könnyen elkápráztatja és csapdába ejti a gyanútlan, képolvasásban járatlan megrendelőt.

Egyértelműen pozitív és talán a legígéretesebb változás volt a magyar design elmúlt másfél-két évtizedének történetében a gazdasági vállalkozásként működő önálló design stúdiók, szolgáltatók piacra lépése. Megjelentek ilyen szervezetek a tervezőgrafika, az ipari formatervezés, építészet és környezettervezés, az animáció, fotó, divat- és látványtervezés, a design csaknem minden ágazatában és határterületén. A szolgáltatások köre idővel több irányban is bővült: a tervezés mellett gyakran kiterjedt a tervezést előkészítő kutatásokra, programok menedzselésére, tervek kivitelezésére, marketing feladatok teljesítésére is. A vállalkozások száma ma már több százra, egyes becslések szerint több ezerre tehető. A színvonal természetesen változó, vannak közöttük nemzetközi szinten is versenyképes műhelyek csakúgy, mint iparszerűen termelő üzemek, ahol a design elsősorban vevőcsalogató kiegészítő szolgáltatásként jelenik meg. Bár tevékenységükről, gazdasági erejükről hiteles adatok nem állnak rendelkezésre, bizonyos, hogy a keratív ipar gyorsan fejlődő szegmenseként fontos és növekvő szerepük van a foglalkoztatásban, vélhetően a nemzeti össztermék előállításában is.

Végül a legutóbbi évek fejleménye, hogy divatba jött a design! Sokasodnak és rendszeresen megtelnek érdeklődőkkel a design kiállítások, lakberendezési vásárok, divatbemutatók, szakmai ínyencségeket forgalmazó boltok, butikok és galériák. Látványosan megnőtt és folyamatosan bővül a témával foglalkozó szakkönyvek, népszerűsítő kiadványok, folyóiratok, televíziós produkciók, a különféle szintű és rangú képzési intézmények, iskolák, tanfolyamok, kurzusok kínálata. Az óriási érdeklődés egyre újabb programok szervezésére indítja a piacérzékeny vállalkozókat. Mindez önmagában nyilván nem fogja megoldani a tárgyi környezetünket terhelő problémákat, nem vezet spontán módon az élet minőségének vagy a hazai vállakozások versenyképességének javulásához. De kedvezőbb feltételeket teremt az érdemi munkához.

Pohárnok Mihály

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk