Diébédo Francis Kéré a 2022-es Pritzker Prize díjazottja

Az építészet legmagasabb kitüntetésének, a Pritzker Építészeti Díjnak 2022-es díjazottja Diébédo Francis Kéré, Burkina Faso-i születésű építész, pedagógus, társadalmi aktivista, a 2004-es Aga Khan építészeti díj kitüntetettje és a 2017-es Serpentine Pavilion tervezője. Az "építészeti folyamatokon keresztül a közösségek felhatalmazásáért és átalakításáért" elismert Kéré az első fekete építész, aki megkapta ezt a díjat. Többnyire nehézségekkel terhelt területeken dolgozik, helyi anyagokat használ, és olyan kortárs létesítményeket épít, amelyek értéke meghaladja magát az építményt, egész közösségek jövőjét szolgálva és stabilizálva.

Tom Pritzker, a Hyatt Alapítvány elnöke ma jelentette be, hogy Francis Kéré az 1979-ben alapított díj 51. nyertese, Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal utódja. "A szépségről, szerénységről, merészségről és találékonyságról tanúskodó épületekkel, valamint építészetének és gesztusainak integritásával Kéré méltóságteljesen fenntartja a díj küldetését" – olvasható a Pritzker Építészeti Díj hivatalos közleményében.

A Burkina Faso-i Gando-ban született és a németországi Berlinben élő Francis Kéré az építészet folyamatán keresztül közösségeket formál és alakít át. A társadalmi igazságosság és elkötelezettség iránti elkötelezettségén, valamint a helyi anyagok intelligens felhasználásán keresztül a természeti klímához való kapcsolódás és az arra való reagálás érdekében olyan perifériára szorult, korlátozásokkal és nehézségekkel terhelt országokban dolgozik, ahol az építészet és az infrastruktúra hiányzik. Kortárs iskolai intézményeket, egészségügyi létesítményeket, lakásokat, polgári épületeket és köztereket épít, gyakran olyan országokban, ahol az erőforrások törékenyek és a közösség létfontosságú, munkáinak kifejezőereje meghaladja az épület értékét.

A Gando Általános Iskola (2001, Gando, Burkina Faso) megalapozta Kéré ideológiáját – a közösséggel és a közösség számára forrást építeni egy alapvető szükséglet kielégítése és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. Válasza kettős megoldást igényelt – egyrészt egy olyan létesítmény fizikai és korszerű tervezését, amely korlátozott erőforrások mellett képes volt megküzdeni a szélsőséges hőséggel és a rossz fényviszonyokkal, másrészt a közösségen belüli bizonytalanság leküzdésére irányuló társadalmi elszántságot. Nemzetközi adománygyűjtést folytatott, miközben a helyi lakosok számára változatlan lehetőségeket teremtett, a koncepciótól a kézműves szakképzésig. Az őshonos agyagot cementtel erősítették, hogy bioklimatikus hőtömegű téglákat alkossanak, amelyek a hűvösebb levegőt bent tartják, miközben a tégla mennyezeten és a széles, túlnyúló, magasított tetőn keresztül lehetővé teszik a hő távozását, ami a légkondicionálás mechanikus beavatkozása nélküli szellőzést eredményez. E projekt sikere 120-ról 700-ra növelte az iskola diáklétszámát, és katalizáltorként hatott a tanári lakások (2004, Gando, Burkina Faso), egy bővítmény (2008, Gando, Burkina Faso) és egy könyvtár (2019, Gando, Burkina Faso) építését.

A 2022-es zsűri közleménye ezt írja Kéréről:

Az általános és középiskolákban végzett munkájának eredménye számos intézmény létrehozását katalizálta, amelyek mindegyike a bioklimatikus környezet és a helyi sajátosságokra jellemző fenntarthatóság iránti érzékenységet mutatja, és sok generációra van hatással. A Startup Lions Campus (2021, Turkana, Kenya), egy információs és kommunikációs technológiai campus, helyi kőbánya kövét és egymásra épített tornyokat használ passzív hűtéshez, hogy minimalizálja a technológiai berendezések védelméhez szükséges légkondicionálást. A Burkina Institute of Technology (I. fázis, 2020, Koudougou, Burkina Faso) az építési folyamat felgyorsítása érdekében helyben öntött, hűtő agyagfalakból áll. A minimális árnyékoló képességei miatt nem hatékony, ugyanakkor a talajból tápanyagokat elszívó, túlnyúló eukaliptuszfákat újrahasznosították, hogy a ferde hullámlemez tetőszerkezeteket kibéleljék, amelyek az ország rövid esős időszaka alatt védik az épületet, az esővizet pedig a föld alatt gyűjtik össze, hogy a telephelyen lévő mangóültetvényeket öntözzék.

A Kéré iránti nemzeti bizalom az építész egyik legmeghatározóbb és legambiciózusabb projektjét, a Burkina Fasó-i Nemzetgyűlés épületét (Ouagadougou, Burkina Faso) indította el, amelyet bár megrendeltek, a jelenlegi bizonytalan időkben még mindig nem épült meg. Miután a 2014-es burkinabéi felkelés lerombolta a korábbi struktúrát, az építész egy lépcsőzetes és rácsos piramis alakú épületet tervezett, amely belül egy 127 fős gyűlésteremnek ad otthont, míg kívülről informális gyülekezésre ösztönöz. Ez a fizikailag és metaforikusan is új kilátást lehetővé tevő épület egy része egy nagyobb átfogó tervnek, amely az elképzelések szerint őshonos növényvilágot, kiállítótereket, udvarokat és egy emlékművet is magában foglal majd azoknak, akik a régi rezsim elleni tiltakozás során vesztették életüket.

A fény költői kifejezése végigvonul Kéré munkáin. A napsugarak beszűrődnek az épületekbe, az udvarokba és a köztes terekbe, legyőzve a zord déli körülményeket, hogy a nyugalom vagy a gyülekezés helyeit kínálják. A Gando Általános Iskola könyvtárának betontetőjét hagyományos agyagcserepek rácsa köré öntötték, amelyek kihúzásuk után nyílásokat hagytak, lehetővé téve a hő távozását, miközben a természetes fény körkörös sugarai elidőzhettek és megvilágították a belső tereket. Az ellipszis alakú épületet eukaliptuszfából épített homlokzat veszi körül, rugalmas, függőlegesen fényt kibocsátó kültéri tereket hozva létre. A Benga Riverside School (2018, Tete, Mozambik) apró, visszatérő üregekkel mintázott falakkal rendelkezik, lehetővé téve a fény átszűrődését, ami így a diákok bizalomérzetét erősíti. Az Egészségügyi és Szociális Jóléti Központ (2014, Laongo, Burkina Faso) falait különböző magasságú, keretezett ablakok mintázata díszíti, hogy az álló orvostól az ülő látogatón át a fekvő betegig mindenki számára festői kilátást nyújtson a tájra.

Kéré tervei szimbolikával átszőttek, Afrikán kívüli munkáira hatással van gandói neveltetése és tapasztalatai. A nyugat-afrikai hagyomány, miszerint egy szent fa alatt eszmét cserélnek, történeteket mesélnek, ünnepelnek és összegyűlnek, mindenütt visszatérő motívum. A Sarbalé Ke at Coachella Valley Music and Arts Festival (2019, Kalifornia, Egyesült Államok) című műve a bissai anyanyelvén az "Ünnepek házát" jelenti, és az odvas baobabfa alakjára utal, amelyet hazájában gyógyhatásai miatt tisztelnek. A Serpentine Pavilion (2017, London, Egyesült Királyság) központi formája szintén egy fa formájából ered, és a falakat háromszög alakú indigószínű modulok alkotják, amely szín az építész kultúrájában az erőt jelképezi. A leválasztott tető az afrikai épületeinek tetőzetére emlékeztet, de a pavilon belsejében az esővíz a szerkezet közepébe folyik, kiemelve a világszerte tapasztalható vízhiányt. A jelenleg építés alatt álló, közparkban álló Benini Nemzetgyűlés (Porto-Novo, Benini Köztársaság) a palaverfa ihlette. Míg a parlament belül ülésezik, a polgárok az épület tövében lévő hatalmas árnyék alatt is összegyűlhetnek.

Kéré számos épített műve Afrikában található, többek között a Benini Köztársaságban, Burkino Fasóban, Maliban, Togóban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban. Pavilonokat és installációkat készített Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Jelentős művei közé tartozik még a Xylem a Tippet Rise Művészeti Központban (2019, Montana, Egyesült Államok), a Léo Orvoslakás (2019, Léo, Burkina Faso), a Lycée Schorge Középiskola (2016, Koudougou, Burkina Faso), a Mali Nemzeti Park (2010, Bamako, Mali) és az Opera Village (I. fázis, 2010, Laongo, Burkina Faso).

Kéré 1998-ban létrehozta a Kéré Alapítványt, hogy projektek, partnerségek és adománygyűjtés révén a gandói lakosokat szolgálja; 2005-ben pedig a Kéré Architecture-t Berlinben, Németországban. Kéré a Pritzker Építészeti Díj 51. díjazottja, Burkina Faso és Németország kettős állampolgára.

Forrás: sajtóközlemény

Szerk.: Hulesch Máté