Épületek/Lakóépület

Dörgicsei nyaraló

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Dörgicsei nyaraló
Épületek/Lakóépület

Dörgicsei nyaraló

2004.08.06. 18:55

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Selényi György

Földrajzi hely:
Dörgicse, Magyarország

Építész: Selényi György

Balaton-felvidék, Dörgicse.
Festői fekvés, balatoni panoráma. Csend és nyugalom, távol a parti nyüzsgéstől.
A telek a falu felső peremén, a hagyományosan az utcára merőlegesen sorakozó keskeny, hosszú telkek hátsókertje és a szőlőföldek közé ékelődve egy furcsa, háromszög alakú terület nyéllel kapcsolva az utcához.







A megbízó lelkes híve és ismerője a kortárs magyar építészetnek. A modern építészeti térformálást és stílusjegyeket részesíti előnyben. Ugyanakkor tudomásul vette a hely szelleméből eredő népi építészeti ízt, és kész volt egy ésszerű kompromisszumos megoldást elfogadni a tájház és a modern építészet között. Ajánlás útján jutott el az építészhez, akinek a baráti körben megvalósult már néhány épülete.







A veszprémi székhelyű Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága mint szakhatóság diszponál a terület felett. A Balatonfüred Polgármesteri Hivatal mint engedélyeztető hatóság csak az adminisztratív feladatokat látja el. Egyeztetni, tervet elfogadtatni Veszprémben kellett.

Az előírások, az eredeti (ó)falu építészeti és település szerkezeti karakterét védendő, meglehetősen konkrétak. Oldalhatárra tolt beépítés - utcára merőleges oromfalas kubus - 45°-os nyeregtető természetes (cserép vagy nád) héjalással - 7,5 méteres épületszélesség az utcai harmadban - kubusba integrált, masszívra épített déli tornác - 4,5 méteres építmény magasság és földszintes jelleg - homlokzati felületek vakolva vagy helyi/környékbeli pl. vászolyi kővel burkolva.


Több vázlatterv készült. Az úgymond legmerészebb, és a tulajdonos maximális támogatását bíró első változat középen kettévágott és egy lapos, teraszként keresztben kibővülő szakasszal összekötött kubusa a szakhatóság képviselőiben erős ellenérzéseket keltett.

A következő négy eset próbált a hatóság elvárásainak megfelelve minél többet megtartani a terv erdeti erényeiből. A terasz teljes egészében kubuson belülre került, a déli oldal így vizuálisan összeköttetésben lévő külső és belső terek sorolásává alakult. Az erőteljes keresztirányú átvágás egy északi tájolású, kiüvegezett bejárati beugróra és egy kontúron belül tartott földszinti és galéraszinti teraszbevágásra csillapodott. Az épületkülső egységes rusztikus kőborítást kapott, ami több helyen felfeslik, lemorzsolódik, megmutatva a mélyebb és finomabb felületű rétegeket (a bejárathoz vezető fal mentén, ahol az arra járók a vállukkal "elkoptatták", az ablakok körül és a "déli tornác" oszlopainál). A belső terek szerelt, helyenként erősen kiüvegezett, paravánszerű térelválasztói és a finom bútorszerű, furnérozott faborítások, burkolatok a térrészek összetartozását hivatottak szolgálni. Az építési engedélyt a 6. terv megkapta. A kiviteli tervek elkészültek. Van egy csökkentett programú változat is. Az építés remélhetően hamarosan kezdődik.

Szerző: Selényi György (szöveg, fotók)







Dörgicsei nyaraló
Építész: Selényi György
Munkatárs: Pásztor Ádám

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk