Épületek/Irodaépület

Dorottya esete a kéménnyel - budapesti irodaházak II.

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Dorottya esete a kéménnyel - budapesti irodaházak II.
Épületek/Irodaépület

Dorottya esete a kéménnyel - budapesti irodaházak II.

2002.08.28. 08:39

Projektinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tima Zoltán

Dorottya Udvar irodaépület a Bocskai úton, építész: Tima Zoltán, KÖZTI Rt.

Dorottya Udvar irodaépület a Bocskai úton, építész: Tima Zoltán, KÖZTI Rt.

Az újjáépített gyár - mostantól irodaház - udvarán meghagyták a régi kéményt. Használni nincs mire, de téralakító motívum maradt. Körbeépítették új, zen hagyományokat idéző, szabályos kerttel, amihez tó is tartozik - kellemes pihenőkert a nagy "U" alakú tömb udvarában. Az angol befektető határozott kívánsága volt, hogy maradjon ott a falazott kémény, melynek külön szépsége, hogy nem kör alaprajzú, hanem nyolcszögű.



Nem mindennapos jelenség, hogy megkegyelmeztek a kéménynek, de hiszen már ritkaság az is, hogy öreg gyárépületben funkcióváltással építenek irodaházat. Pedig város- és országszerte számos ilyen lehetőség kínálkozik, s milyen jó lenne, ha az irodák mellett lakásra és kulturális meg oktatási-kereskedelmi célokra is igénybe vennék a régi épületeket. Ahogy nemrégiben az Ybl Főiskola nemzetközi Socrates Műhelygyakorlatán kiadták a feladatot a hallgatóknak: az üresen álló zuglói műemlék Récsei buszgarázs épületének hasznosítását kellett megtervezni, és mellé szociális bérlakásokat telepíteni, plusz munkahelyeket is� Rehabilitációban az Európai Unió országaihoz képest kínos a kullogásunk, mert sajnos még nincs kellő önkormányzati erőfeszítés arra, hogy a befektetői szándék összehangolódjék a helyi társadalmi problémák megoldását célzó projektekkel. Talán a közeljövőben, például a VIII. kerület Corvin-Szigony terve áttörést hoz ezen a téren.

A Dorottya-udvarnak elkeresztelt új irodaház a Bocskai út legvégén van, a Budaörsi úti torkolatnál - ahol csak gyalogosan lehet átmenni, mert a Déli pályaudvar és Kelenföld közötti vasút elvágja a közúti kapcsolatot. A Sas-hegy lábánál, a zsákban végződő út bal oldalán évek óta állt elhagyottan egy leginkább romantikusnak nevezhető gyárépület (1911), eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének egyenruhagyára, majd cipőgyár (Titánia néven az ország legnagyobb cipőgyára, 1927), később textilüzem, legutóbb Caola-raktár. Nem különösebb építészeti attrakció, inkább tipikus se hús-se hal magyar átmeneti darab a vasbetonépítészet hőskorából. Még nem modern, de lapos tetős. A téglával hangsúlyozott álpilléreket stilizált oszlopfejezetek díszítik a homlokzaton, s a párkányon fölébük jönnek még a most újraöntött vasbeton vázák is (ős-posztmodern geg avagy nincs új a nap alatt). Persze van hangulata, főleg most, hogy fölújították, kifestették, és este varázslatos épületvilágítási effektekben fürdik a ház bőre.

Diszkréten, talán túlságosan is visszafogottan nyúlt hozzá e régi gyárhoz az építész, Tima Zoltán, aki korábban már néhány új épülettel bizonyított (diplomata lakóház a Dániel úton, cég székház Marosi Miklóssal a Kelenföldön), de régi házak átalakításában is van gyakorlata (irodaház együttes a Németvölgyi úton). A Dorottya-udvar esetében kívülről a tatarozás mellett csak a négy sarokra ráültetett kerek acél-sapka mutatja, hogy itt átalakítás történt, meg oldalt a régi épület két szakaszát összekötő üvegtornyok, melyek a két végszárny tetején emeletráépítésben futnak tovább. Nem tudom, hogy miért alakult így? A tervezés során nem merült-e fel markánsabb, jelszerű ráépítés a lapos tetős épület vasút felőli főhomlokzatára, oldandó a szimmetriát?

Az udvarban az új kert dominál, és a nyolcszögű kémény egyetlen motívumként pont az aszimmetriát jeleníti meg, ezért is telitalálat. A kerek acél sapkák viszont erőtlenek, ráadásul a szimmetriát hangsúlyozzák, amitől óhatatlanul hiányérzete lesz a mai szemlélőnek. Mintha a mifelénk túlzó, sokkal több központi, mint helyi hatalommal rendelkező műemlékes szemlélet még itt is hatna, ahol pedig szó nincs műemlékről. Jó arányú tömeg, és a homlokzati felületek ritmusa is rendben van, a tömör fal és a nagy belmagasságú terekhez tartozó ablakok rajzolata kívül eléggé változatos, csak az udvar felől kicsit monoton. Kimondottan illenek ide az említett üvegtornyok, melyekben a magasabb tömb végfalán megismétlődik a homlokzatok tégla és vakolt felületeinek váltakozása, sőt itt direkt aprózottabban, vakablak motívumokkal tarkítva. Ráadásul a három emelethez hidak vezetnek át a lift-állások felől, így teljes épületmagasságú a tér, amire legfölül a szellőző rendszer pipái fordulnak rá. Aránylag kicsi játéktér adódott itt az építésznek, de abban mindent megoldott, annak rendje és módja szerint.

Az épülethez 600 férőhelyes parkoló tartozik, a teljes szintterület 27000 m2, és 25 millió eurót költöttek rá. Majdnem pontosan száz évvel a megépítése után újult meg a ház és lett ismét része Budapestnek, a fővárosban élő és tevékenykedő emberek életének. Sajnos elpuskázták a lehetőséget, hogy kívülről olyan hangsúlyt kapjon (lásd pédául az újpesti MEO-t), ami markánsabban jelzi az átalakítást. Megfiatalodhatott volna e ház úgy is, ahogy az Dorottyával történik Csokonai Vitéz furcsa vitézi versezetének legvégén, s akkor nem lenne annyira árva az állva hagyott nyolcszögű gyárkémény sem:

"Dorottya leveté a vénség szőnyegét,
Mint a kígyó szokta téli lebernyegét.
Bételének gyenge hússal agg ráncai,
Kinövének mind a harminckét fogai,
Felderult ajakán friss rózsák nyitának,
Szemein idegen lángok lobbanának,
Osz haja töndöklő bársonnyá barnúlna;
Szíve benn repesett, teste megújjúlna:
Egyszóval belőle - csudáltam magam is -
Delibb dáma válék, mintsem Szemiramis.
Kerekded fara is úgy domboroda ki,
Mintha birsalmából harapták vólna ki."

(Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársángon, 1798, részlet)

Vargha Mihály

Az írás, némileg rövidebben, megjelent az Élet és Irodalom 33. számában, 2002. augusztus 16.


Dorottya udvar irodaház - átalakítás, 2002. Budapest XI. Bocskai út. Építész: Tima Zoltán (KÖZTI Rt.)

Dorottya Udvar Irodaépület

Tervező: KÖZTI Rt.
Építész: Tima Zoltán

Építész munkatárs: Pernesz Ágnes
Statikus: Hegyi Béla
Gépészet: Ványi Ágnes
Elektromos: Tóth Bertalan
Kert: Tima Zoltán, Csontos Péter
Generálkivitelező: KÖZÉV Rt.
Építésvezető: Edward Mireku
Kiviteli terv: IPARTERV Rt.

Beruházó: AP Sundance Kft.
Ügyvezető: Grant Boyd-Gibbins
Project Manager: Gardiner & Theobald / AP Sundance

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.