Épületek/Középület

Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet bővítése és rekonstrukciója

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet bővítése és rekonstrukciója
Épületek/Középület

Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet bővítése és rekonstrukciója

2006.11.07. 11:35

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Kiss Zsolt István dr.

Budapest, VIII. Horánszky utca 24. Építész vezető tervező: Dr. Kiss Zsolt István

Az építészet a feltalálás tiszta művészete, mert formáihoz nincsen a természetben kész minta, hanem ezek az emberi képzelet és értelem szabad alkotásai. Erre való tekintettel a leg­szabadabb ábrázoló művészet lenne, ha nem függne egyenként és teljesen az általános termé­szeti törvényektől és az anyag mechanikai törvényeitől: mert az építőművészet bármely tárgyát tekint­sük is, annak első és eredeti koncepciója mindig valamely anyagi szükséglet kielégítéséből ke­letkezett."
(Gottfried Semper 1854.)

 

Az 1800-as évek közepére a környező országok nagyobb városaival együtt Pesten is elkezdett kiépülni a mostani Múzeum körút és Nagykörút közötti Józsefvárosi terület. Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítése után az immár a Duna két partján lévő főváros növekedett és a XIX. század végére a mostani Belső Józsefvárosi terület többnyire eklektikus épületekkel beépült.

 

Ennek az épületnek a létesítése az eklektikus, neoreneszánsz öt-axisos palotahomlokzatot idéző megjelenésével az 1800-as évek végére, külső nyílászáróinak stílusjegyei alapján az 1900-as évek elejére tehető. Nagy valószínűséggel 1889-ben épült, erre utalnak az üvegezett ajtókon talált és a lépcsőházban bemutatott „Forgó és Társa 1889" feliratú, eredeti belsőajtó üvegezések is. Az 1940-es évek környékén feltehetően átalakították és bővítették, erre utal az épület külső homlokzatának jobb oldalán talált tábla „Építtette: Gavora Zsigmond 1940" felirattal. Sajnos az eredeti tervező nevét nem ismerjük. Az épület utolsó belső átalakítása, felújítása 1974-ben történt.
 

A tervezés során alapvető szempontnak tekintettük az épület valós és átvitt értelemben vett átláthatóságát, az egészségügy és az oktatás funkcionális tisztaságának megjelenítését, illetve a zártsorú, tömbös beépítés belső udvari megnyitását, amellyel egyrészt az épület belső közlekedője kinyílik a Lőrinc pap téri templomkertre, illetve az adott kicsi belső udvarban állva szinte az épület részeivé válhatunk. Az épület bővítése és rekonstrukciója viszonylag gyorsan elkészült, 2004 nyarán készültek a tanulmánytervek, tavaly télen kezdődött a kivitelezés és 2006 októberében került sor az átadási ünnepségre. A tervezés és kivitelezés közben számos technikai nehézséggel kellett szembenéznünk, például a pinceszinti bonyolult szigetelésekkel, az 1. emeleti megtartott eredeti öntöttvas oszloppal és a teljesen egyedi üveglizénás függönyfallal.

 

Az épület történeti szellemisége és az építész funkcionális, szakmai, művészeti, épületszerkezeti ismerete alapján jött létre egy régi stílusjegyeket mutató, de mégis új épület.


 

Bruttó beépített szintterület: 1800 m2
Nettó összes szintterület: 1400 m2

Megbízó: Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Vízvári László főigazgató

Generáltervező:
Krämer, Kiss és Társaik Építészeti és Generáltervező Kft.

Építész vezető tervező: Dr. Kiss Zsolt István okleveles építészmérnök, okleveles építőipari gazdasági mérnök, A.S.C. Stúdió Épülettervező és Tanácsadó Kft.

Építész tervezők: Vásárhelyi Kinga, Kerezsi Lajos, Szathmáry Zsolt okl. építészmérnökök
Belsőépítész tervező E. Szabó László
Tartószerkezet tervező: Szabóné Fisher Zsuzsanna
Épületgépészeti tervező: Almay Kristóf
Épületvillamossági tervező: Kun Gábor

Generálkivitelező: HUNÉP Universal zRt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk