Nézőpontok/Kritika

Egy elveszett világ - A Club Aliga építészeti emlékei

1/1

Egy elveszett világ - A Club Aliga építészeti emlékei

Hirdetés
?>
Egy elveszett világ - A Club Aliga építészeti emlékei
1/1

Egy elveszett világ - A Club Aliga építészeti emlékei

Egy elveszett világ - A Club Aliga építészeti emlékei
Nézőpontok/Kritika

Egy elveszett világ - A Club Aliga építészeti emlékei

2018.01.10. 09:10

Cikkinfó

Szerzők:
Hurták Gabriella

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
BME Építőművészeti Doktori Iskola

Letölthető dokumentumok:

Hurták Gabriella dolgozatának központi témája a Club Aliga néven ismert egykori kiemelt pártüdülő területének identitásvizsgálata. Az üdülő a Balaton-part jelenleg talán legnagyobb összefüggő fejlesztésre váró területe, ugyanakkor történelmi múltja is különlegessé teszi. A tanulmány a BME Építőművészeti Doktori Iskolában futó kutatásokat összegző Építészet és idő kötetben jelent meg. 

Jelen tanulmány a Club Aliga mára kialakult építészeti arculatának történeti szálait vizsgálja, ehhez elsősorban az emlékezés és identitás szempontjából fontos elemeket veszi sorra, egyes korszakokra jellemző épületeinek ismertetésében pedig a szakítás és kontinuitás kérdéseire helyez hangsúlyt. A fenti vizsgálat többek között azt az eredményt hozta, hogy a szigorúan elzárt pártüdülő fejlődése párhuzamot mutat a Balaton-part többi üdülőjének fejlődésével. Mindez a korábbi nagyszabású tervek, drasztikus beavatkozások ellenére is érzékelhető, ugyanakkor ez kezdetben korántsem tűnt egyértelműnek. A pártüdülő így az építészeti identitás tekintetében is alapvetően a Balaton-parti üdülők sorába tartozik, jóllehet speciális történelmi szerepe árnyalja ezt a képet.

A Club Aliga építészeti karakterének, identitásának legizgalmasabb kérdései két fogalompár köré szerveződnek. Ez a beágyazottság/elszigeteltség,6 valamint a szakítás/kontinuitás témája,1 ennek megfelelően a terület építészeti identitásának vizsgálatához ezt a két fogalompárt hívom segítségül. Elsősorban a Club Aliga jelenlegi építészeti arculata kialakulásának történeti szálait, mint az emlékezés és identitás szempontjából fontos elemeket veszem sorra, az egyes korszakokra jellemző példaként bemutatott épületek ismertetésében pedig a szakítás és kontinuitás kérdéseire helyezek nagyobb hangsúlyt. Ez a vizsgálat az üdülő kiemelt szerepe alapján előre elképzeltekhez képest azt az eredményt hozta, hogy a fürdőtelep épületállománya valójában nem sokban különbözik a Balaton-parti üdülők többségétől. Talán a '60-as években épült, modern szellemiségű villák nívós épületeinek egységes csoportja2 emelkedik ki egyedül a balatoni átlagból, de összességében a fürdőtelepről elmondható, hogy a Balaton-parti üdülők sorába tartozik. Ez az „odatartozás" identitásának fontos, materiálisan is megjelenő alkotóeleme, amit a főként az emlékezet síkján3  raktározott politikatörténeti vonatkozások árnyalnak.

A teljes fejezet jobb oldalt, a mellékletek közül vagy itt tölthető le.

Hurták Gabriella


1. A Club Aliga építészeti karakterét is meghatározó „szakítás és kontinuitás" furcsa együttélésének érdekes rétegeire világítanak rá Majtényi György kutatásának eredményei. Írásában egyértelműen kirajzolódik, hogy Aliga „célközönsége" a szocialista uralmi „elit" nemcsak hogy nem szakított a korábbi, őket közvetlenül megelőző elit szokásaival, kultúrájával, hanem sajátosan átörökítette, folytatta azokat. Ez megmutatkozik abban is, ahogy a magas beosztású káderek beköltöztek a korábbi elit elhagyott budai villáiba, belakták azokat, és elkobzott tárgyaikkal vették körül magukat. Ezt a mintát láthatjuk a jellegzetesen úri (vagy később inkább dzsentri) szokásnak tekinthető vadászat elterjedésében, kiemelt szerepében is. Erre Majtényi is utal a 2009- ben publikált K-VONAL. Uralmi elit és luxus a szocializmusban című könyvében.
2. Aliga II. épületei, a későbbiekben ismertetett Kádár-villa és az V6/a VI. villák is ide tartoznak.
3.  Az emlékezet fogalma tekintetében itt ismét a Kovács Éva által fölállított modell komplexitását véve alapul.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk