Design/Formatervezés

Egy kis glámúr

1/16

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/16

Egy kis glámúr
Design/Formatervezés

Egy kis glámúr

2007.04.24. 12:10

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Vörös Virág, Sáfrány Csilla, Nagy Gábor, Hegedüs Péter (Petur Stúdió)

A Zara Hotel belsőépítészete egy viszonylag új tendencia példája. Az egyre inkább kifulladni látszó minimalizmus hideg világába betört a tobzódó, impulzív dekoráció – az ősi kultúrák motívumvilágától a rokokó formákon át az art decóig szinte mindent felhasználnak már a tervezők. Építész tervezők: Hegedüs Péter felelős építész tervező Nagy Gábor építész tervező

Tavaly nyáron megnyílt Magyarország első butikhotele, a Zara. Persze, nem azért hívják így, mert sok-sok divatos ruhát és luxuscikket lehet benne vásárolni. Ez a szállodaipar új keletű kategóriája, melynek a butik szó nálunk elterjedt jelentéséhez annyiban van köze, hogy e hotelek viszonylag kicsik és hangsúlyosan egyediek: nem tartoznak semmilyen globális szállodalánchoz, így nem kell igazodniuk különféle franchise szolgáltatásokhoz, nem kell uniformizálódniuk.

Mivel többnyire a sűrűn beépített belvárosokba települnek, általában kis alapterületűek – tehát szobáik száma se nagy –, viszont éppen ez biztosítja számukra azt, ami a megahotelekből hiányzik: az emberközelibb, intimebb hangulatot és a személyre szabott szolgáltatások nagyobb lehetőségét. Nincs bennük uszoda, wellnessközpont, előadóterem, semmi olyan, ami túlzottan helyigényes volna. A butikhotelek legfőbb ismérve belsőépítészeti kialakításuk egyedisége. A tulajdonosok – a „hiányosságokat" ellensúlyozandó – mind azt hangsúlyozzák, hogy intézményükben nem valamilyen elcsépelt típustervet adaptáltak: a terek megformálása minden tekintetben önálló. Ezek a szállodák jól érzékelhetően azokat a vendégeket célozzák meg, akik a szállodaláncok „kontinentálvilágától" megcsömörlöttek, de vonzódnak a „cooldesignhoz", a minden részletében formatervezett környezethez. Kicsit olyan ez mint a borkultúra: az utóbbi időben „szexi" dolog lett a kamrában aranyérmes cabernet-ket tartani, a nappalit pedig híres designerek bútoraival berendezni. Akinek azonban erre otthon nincs pénze, átélheti pár napig a butikhotelekben.



 

A Zara a típus mintapéldája. A régi Váci utcába torkolló két utca, a Só és a Szarka között húzódó egészen apró, alig tíz méter széles telekre épült, hat emeleten hetvenkét szobát tartalmaz. A tervezők, Hegedüs Péter és munkatársai (Petur Stúdió Bt.) a két utcai szárnyat keskenyebb traktussal kötötték össze, egészen apró belső udvart hagyva szabadon. Ez utóbbit a földszinten igény szerint bárként vagy rendezvényteremként működő üvegtetejű helyiség foglalja el. A főbejárat a Só utcából nyílik, ezen az oldalon helyezkedik el a recepció is. A lobbi az említett rendezvényteremmel párhuzamosan húzódik, s a Szarka utcai fronton kialakított kis éttermet köti össze az előtérrel. Maga az épület ennél többet nem nyújt, térszerkezete meglehetősen szimpla. A homlokzatok is érdektelenek, a szellem és a fantázia hiányának döbbenetes példái. Érthetetlen, hogy miért nem lehetett nagyobb emeleti ablakokat tervezni: az amúgy is kicsi szobák a félhomálytól csak még jobban összezsugorodnak.

Hogy az épület belső terei mégis kimondottan kellemesek és barátságosak, elsősorban a belsőépítészeknek, Vörös Virágnak és Sáfrány Csillának köszönhető. Munkájuk során mindent elkövettek, hogy a földszint aránytalanul elnyújtott térsorát szerencsésebb léptékű szeletekre osszák. Az eltérő funkciójú részeket többnyire anyagváltásokkal különböztették meg egymástól. Ugyanakkor a keskeny teret nem szűkítették tovább benyúló falakkal, bútorokkal – épp ellenkezőleg, szinte minden a főtengellyel párhuzamosan fut, mintegy a két oldalfalhoz simul. Sajnos a lobbi ab ovo kisszerűségre ítéltetett: a tér közepén álló vaskos pillér – az építészeti tervezés újabb elmés megoldása – szétveti egész környezetét. Sokat old e feszültségen a lobbival lényegében azonos térben elhelyezkedő, csak üvegfallal lehatárolt rendezvényterem, mely természetes fénnyel tölti meg a lobbit is.

A megbízó kívánsága volt, hogy a bútorok és egyéb berendezések terén a visszafogott, tiszta formavilág és a sötétebb színek, a kávébarna, a grafitszürke, a mélyzöld legyen hangsúlyosabb. A tervezők szerencsére nem maradtak meg az igények puszta kiszolgálásánál. Ahogy ők mondják, egy kis glámúrt vittek az összképbe: a hűvös és kissé unalmas minimalizmusba dekoratívabb betétekkel, applikációkkal, gazdagabb anyagtársításokkal leheltek életet.



 

A lobbiban és a rendezvényteremben a sötétre festett falakat barokkos mintájú, de a puha pasztellszínek révén a látványba finoman belesimuló tapétacsíkokkal élénkítették. Derűs növényornamentika fut körbe a szigorúan derékszögű pultok üveglapjain és a gyapjúszőnyegeken is. Viszonylag kevés színt alkalmaztak, az említett sötét árnyalatok mellett a bézs, a melegebb zöldek és a krém jellemzőek. A felületek szinte mindenütt matt fényűek, ezért válhat különösen hatásossá a rendezvényterem teljes leválasztását szolgáló selyemfüggöny és a különleges üvegláncokból készült Giogali lámpák (gyártó: Vistosi, tervező: Angelo Mangiarotti, 1967. Vigyázat: retró!) és az itt-ott felbukkanó aranyozott tükörkeretek csillogása. A földszinti terekben van valami enyhe budoár-hangulat, de az összkép nem válik túlzottan intimmé, „frivollá". A szobák kialakítása hasonló elveket követ, de ott – tekintettel a kis méretekre – a világos, derítettebb színek dominálnak.

Vegyük észre, hogy a Zara Hotel belsőépítészete egy viszonylag új tendencia példája. Az egyre inkább kifulladni látszó minimalizmus hideg világába betört a tobzódó, impulzív dekoráció – az ősi kultúrák motívumvilágától a rokokó formákon át az art decóig szinte mindent felhasználnak már a tervezők. Divat lett a „sötétség" és a vibrálóan gazdag részletek párosítása is. Bár a belsőépítészetnek e felfogása kétségtelenül inkább a divatiparhoz áll közel, Vörös Virág és Sáfrány Csilla munkája az említett törekvések érzékeny és egyedi változatát adja – nem érezni a görcsös trendkövetés számító magatartását. Az épület igénytelenségét a lehető legjobban elfedték, annyira, hogy azt hiszem szívesen meg is szállnék benne, ha külföldi lennék.

Haba Péter
fotók: vm

nyomtatásban: Budapest 2007. április


Zara Butiquehotel (72 szobás)
Budapest V. Só u. 6. - Szarka u. 5.

Generál tervező: PETUR STUDIÓ Bt.
Építész tervezők:
Hegedüs Péter felelős építész tervező
Nagy Gábor építész tervező
Szmetana Kristóf szálloda technológia
Belsőépítész tervezők: Vörös Virág, Sáfrány Csilla
Statikus tervező: Surányi György
Gépész tervező: Éliti ’92 Kft.
Elektromos tervező: Kovács Lászlóné, Homonnai Zsuzsanna

Telek 400 m2 alapterület, szélessége: 9,8 m!
Só utca és Szarka utca felől 1-1 épített szárnnyal, nyaktaggal összeépítve.
Pince: gépkocsi tároló 22 gépkocsival, fordító koronggal
Földszint: Fogadótér, recepció, társalgó, étterem-konyha, irodák
1-6 emelet szintenként 12 db zuhanyozós szobaegység.
Tetőtér: raktárak, öltözők, gépészeti terek.
Szerkezet: vasbeton teherhordó szerkezetek.
Homlokzat: Alsó két szint kőburkolat, vakolt emeletek.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk