Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet – Szabó János és a párizsi Tête Défense

1/9

A Szabó János és Dalibor Vokac által készített, 914-es számú pályamű a Tête Défense 1982-es pályázatán. Forrás: Tête Défense

?>
A Szabó János és Dalibor Vokac által készített, 914-es számú pályamű a Tête Défense 1982-es pályázatán. Forrás: Tête Défense
?>
?>
A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
?>
A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
?>
A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
?>
A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
?>
A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
?>
A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
?>
A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
1/9

A Szabó János és Dalibor Vokac által készített, 914-es számú pályamű a Tête Défense 1982-es pályázatán. Forrás: Tête Défense

Egy terv, egy történet – Szabó János és a párizsi Tête Défense
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet – Szabó János és a párizsi Tête Défense

2020.05.05. 08:05

Cikkinfó

Szerzők:
Szabó János

Földrajzi hely:
Párizs, Franciaország

Építészek, alkotók:
Szabó János, Dalibor Vokac, Crang & Boake

Dosszié:

Meg nem valósult terveket bemutató sorozatunkban ezúttal az 1975 óta Kanadában élő, debreceni származású építész, Szabó János egyik legnagyobb pályázati sikerét ismerhetjük meg. A Mitterrand elnök által meghirdetett, 1982-es Tête Défense pályázaton ez a terv a legjobb négy közé jutott.

1982-ben a torontói Crang & Boake építészirodában dolgoztam. A párizsi Tête Défense tervpályázatáról a helyi szakmai szakmai sajtóból értesültünk. A város és azon belül a tervezendő feladat, valamint a helyszín mindkettőnk: cseh származású kollégám, Dalibor Vokac és jómagam számára is érdekesnek, különleges kihívásnak tűnt. 

A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
5/9
A Tête Défense pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma

A kiírás megszerzése után feletteseinknek beszámoltunk a program, valamint a helyszín fontosságáról, és engedélyt kértünk a pályázati munka elkezdésére, hangsúlyozva azt, hogy irodai tevékenységünket akadály nélkül elvégezzük. Nem kaptunk hozzájárulást, de úgy döntöttünk, hogy magunk módján és magunk erejéből kezdünk el dolgozni a pályázaton. 

A helyszín Párizs egyik fő artériájának: az Avenue des Champs-Élysées – Etoile – Avenue Charles-de-Gaulle tengelyének befejezése. Említésre méltó szempont volt a tervezett együttes látványa az Arc de Triomphe alatt az Etoile felé nézve. A program iroda-jellegű kormányzati szakosztályok, valamint kereskedelmi épületek elhelyezését várta el. A helyszínt körbeölelő, meglévő épületek közül egy volt említésre méltó, meghatározónak számítható. A területet térszint alatt több földalatti vonala keresztezte, ez erősen megnehezítette a tervezendő épületek alapozását, elrendezését.  A közelben lévő park, a Bois de Boulogne szintén meghatározó fontosságúnak tűnt. 

Kiindulásunkban eleve magasépület kialakításában gondolkoztunk, de nem a szokásos megfontolások alapján. Elhelyezését és formáját a földalatti infrastruktúra határozta meg.  Ezenkívül fontosnak találtuk az utalást a városban található jellegzetes épületformákra emlékeztető alaprajzi rendszerekre. Egy ilyen a Les Invalides múzeum alacsony szárnya, melyet a tengely koordinátájától elfordítva, azt a tervezési terület határa által „levágva" helyeztünk el. Az így létrejött területen egy lejtős hullámzó üvegszerkezetű, kereskedelmi funkcióval kitöltött egységet alakítottunk ki, amelyet ívesen zártunk le. 

A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
3/9
A Tête Défense pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma

A magasépület – talán 35 emeletes, inkább arányokban, mint méretekben gondolkodtunk – a tér irányába emelkedett, ellenpontot képezve az üvegezett egységgel. Utalást kívántunk tenni Delacroix híres festményére (A szabadság vezeti a népet, 1830 – a szerk.), erre a lapos-magas épület baloldalán elhelyezett, mozifunkciókat magában foglaló keret rácsostartó fedése adott kiváló alkalmat. A szerkezeten belül elhelyezett számítógépek segítségével holografikus képeket vetítettünk, melyek a festmény nőalakját mutatták be. Az így létrehozott együttes helyszínrajzát tekintve – szerintünk – nagyon modern kompozíciót eredményezett. 

A benyújtott tervet fekete-fehér tusrajzokkal készítettük el. A távlati képeket szabadkézzel és ugyancsak fekete-fehér tus technikával mutattuk be. A beadott tervlapokon mellékeltünk minden olyan vázlatot, kísérletet, melyet fontosnak tartottunk javaslatunk értékelésehez. A hozzátartozó füzet további ábrákkal és magyarázatokkal szolgált.  

A Tête Défense  pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma
6/9
A Tête Défense pályázatára beadott rajz. Forrás: Szabó János archívuma

A zsűri négy tervet javasolt megfontolásra, közülük egy a mi elképzelésünk volt. Az első díjat Johann Otto von Spreckelsen dán építész kapta meg teljesen jogosan. Az ő terve épült meg – sajnos sok változtatással. A kiállítás alkalmából beszélgettem vele nagyon előremutató tervéről. Alkalmam volt Antoine Grumbach-val, a zsűri tagjával is társalogni, szerinte a mi tervünk „too domestic" volt – azaz kis léptékű és nem eléggé monumentális. Az első díjas, a „nyitott ablak a jövőbe" mottóval léptékében és monumentalitásban jobban kifejezte a zsűri elvárását. A másik két terv – Jean Nouvel és Pierre Soria, illetve Jean-Paul Viguier és Jean-François Jodry javaslatai – léptékükben Grumbach szerint ugyancsak monumentálisabbak voltak. Azt is tőle tudom, hogy a mi tervünket Richard Meier pártolta és javasolta a benyújtandók közé.
 

Szabó János építész, 1955-1974 között a Debreceni Tervező Vállalat munkatársa, 1975 óta Kanadában él és dolgozik. Az 1982-ben meghirdetett Tête Défense pályázaton 424 induló vett részt; Szabó és Vokac pályaműve a Crang & Boake neve alatt jutott a négy finalista közé. A cikk képeit Szabó János bocsátotta rendelkezésünkre; a szöveget Kovács Dániel szerkesztette.
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk