Egyelőre mégsem költözik a Természettudományi Múzeum

A korábbi elképzelésekkel ellentétben – miszerint Debrecenbe, egy új épületbe helyeznék át az intézményt – most az derült ki, hogy egyelőre marad a helyén, a fővárosi Ludovika campuson a múzeum. Az illetékes minisztérium szerint a kulturális ágazat a már meglévő kulturális infrastruktúra válságálló üzemeltetésére koncentrál.

A geopolitikai eseményekre, valamint az energiaválság okozta költségnövekedésre válaszul a kormány a még kivitelezés alatt nem lévő állami beruházásokat felülvizsgálja, halasztja, így egyelőre a Természettudományi Múzeum sem költözik Debrecenbe – közölte az Index megkeresésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint jelenleg koncepciótervezés zajlik, amiben a múzeum szakemberei és gyűjteményi kurátorai is részt vesznek, illetve azt is hozzátették, hogy a kulturális ágazat a már meglévő kulturális infrastruktúra válságálló üzemeltetésére koncentrál. 

A múzeum most a Ludovika campuson, a megújított Orczy-park mellett található. Tavaly mi is megírtuk, hogy az új debreceni épületet kormányzati támogatásból készítik elő, ugyanakkor a költöztetés ellen sokan szót emeltek: mások mellett az MTA több tudományos osztálya és elnöksége, nemzetközileg elismert magyar kutatók és akadémikusok, valamint petíció is indult a múzeum látogatói, barátai és dolgozói nevében, amelynek közel 15 ezer aláírója azt kérte, hogy "szakértők szakmai érveinek meghallgatása, a múzeum kutatóinak, dolgozóinak, s rendszeres látogatóinak – tehát az érintettek - bevonása nélkül" ne határozzanak az ügyről. Ebben főként azt emelték ki, hogy a múzeum gyűjteményét lehetetlen lenne károsodás nélkül ilyen messzire mozgatni, a szakembergárda mozgatása pedig még komolyabb kérdéseket vetne fel. 

Debrecen polgármestere, Papp László egy tavaly januári sajtóbejáráson erősítette meg, hogy önkormányzati javaslatra a volt Loki-pályán képzelik el az új múzeumépületet. Ekkor az is szóba került, hogy 2021 decemberében kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2,4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a létesítéssel kapcsolatos előkészítő munkákat. Ezzel többéves előkészítő folyamat indul el, amelynek része egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, egy tervpályázati eljárás lefolytatása, majd az engedélyes, illetve a kiviteli tervek elkészítése – mondta akkor a városvezető. 

A legutóbb ismertetett koncepció szerint az állatkert szomszédságában lévő öthektáros területen épülne fel a múzeum központi épülete kisebb raktárakkal, illetve az attól néhány perces autóútra lévő apafai önkormányzati területeken biztosítanának helyet a nagyobb raktárak kialakításának és a kutatóhelyeknek. 

Bár nem közvetlenül, de ide kapcsolódik a Telex minapi cikke is, amiben arról írnak, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter elküldte érdeklődésükre azon budapesti fejlesztések listáját, amelyek tervezése nem folytatódik a jövőben. A miniszteri magyarázat szerint a gazdaságélénkítő hatással nem bíró beruházásokat – a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel – nem kívánják folytatni; azok a projektek, amiknek a tervezése befejeződött, majd egyedi kormánydöntések alapján indulhatnak el, ha lesz rájuk forrás, írja a lap.

A Városmajor megújításának nem adtak zöld utat, ahogy a kelenföldi Duna-parti sétány fejlesztésének, a gellérthegyi közpark és a nagy csepeli közpark, a Wetland tervezésének sem. Folytatódhat azonban a tervezés számos vasútvonal-, vasúti infrastruktúra-, HÉV-, villamoshálózat-fejlesztést érintően, de szerepel a listán a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közúti elérhetőségének fejlesztése, az új Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat megépítése, a Városligethez kapcsolódó közlekedési fejlesztések (így a Szegedi úti felüljáró és a Mexikói úti P+R parkolóházak építése), az Óbudai-sziget fejlesztéséhez kapcsolódó, újrahasznosított vasúti hídelemekből épülő gyalogos-kerékpáros Duna-híd tervezése és kivitelezése, illletve a PPKE új Campus fejlesztése is.