Lantos Múzeum Pécs – Balázs Anna és Kulcsár Emese díjazott pályaműve

"Lantos szellemiségére, tanításaira épülő alapgondolatot a mester szerkesztésmódjával, modorában megjelenítő alkotás" – írják a pályázat zárójelentésében Balázs Anna és Kulcsár Emese tervéről az MMA Lantos Múzeum Pécs 2022 pályázatán. A díjazásban részesült pályamunkát az alkotók szavaival mutatjuk be.

TELEPÍTÉS – ÁTRIUM

A Lantos Múzeum számára kijelölt helyszínünk egy nagyméretű park, távol a sűrű városszövettől, vagy éppen a Mecsek lejtőjétől. Illeszkedés helyett így ez a ház a pécsi festőművész munkásságából építkezik. A szoliter, szabadonálló épület fő szervezőereje egy átrium, mely "kimetsz" egy szeletet a parkból, emberi léptéket, izgalmas átlátásokat és különféle áthaladásokat biztosítva a látogatóknak. Az átrium teljes egészében a park része, minden irányból megközelíthető, az épület nyitvatartásától függetlenül üzemel.

SZERKESZTÉS – TERMÉSZETES LOGIKA

A múzeum tervezésekor Lantos szerkesztésmódját követtük, aki a természet szabályaira vezette vissza alkotásainak rendszerét. Az átrium köré négy, falas szerkezetű tömböt hoztunk létre, melyek középpontosan, egy kör mentén forgatva illeszkednek szigorú raszterbe. A kompakt hasábok ideális méretű egységekre bontják az épületet, összekapcsolódásukat az emeleti szinteken filigrán hidak biztosítják. A négy tömbből három egymás progresszív variációja, míg a negyedik – kijelölve annak kiemelt szerepét – a téglalap helyett négyzetes szerkesztésű.

FUNKCIÓK – REND ÉS ÖSSZEFONÓDÁS

A tervezett épület egy multifunkciós kulturális intézmény, mely jóval több, mint egy múzeum: Lantos iskolájának – a Martyn Ferenc Szabadiskolának – kihelyezett egysége, bérbe adható tereivel képzőművészek, alkotók, építészek otthona, a kultúrkocsma révén pedig fontos találkozóhely a pécsiek életében. Az egyes funkciók összefonódva, de szisztematikus rendszer szerint kaptak helyet a háromszintes épületben. A földszintre a külön nyitvatartási időkkel operáló funkciók, az első emeletre az iskolához és az ideiglenes kiállításhoz kapcsolódó terek, a második emeletre pedig az állandó kiállítás termei kerültek. A felső két szint a hidak révén körüljárható, mentesítve a kiállítást a zsákterektől. A bejárati-közlekedő épület pincéjében gépészet és raktár, legtetején mecseki panorámás tetőterasz található.

ANYAGHASZNÁLAT – KORTÁRS PÉCSI GONDOLATOK

Az épület a mai célkitűzéseknek megfelelően előtérbe helyezi a környezettudatos építést és a fenntartható üzemeltetést. A külső falak 80 cm szélességben kétrétegű blokktéglából épülnek, a födémek pedig CLT fából. Lantos és az épület kapcsolata számos részletben visszaköszön: a múzeumi terek felett körcikkely felülvilágítók biztosítják a szükséges fényt, az épület külső felületképzése pedig a festőművész gazdag színhasználatára utal. A bejárati épületen kék Zsolnay mázaskerámia homlokzatburkolat található, a többi épületen pedig a külső blokktéglák vakolat nélkül, kék festéssel jelennek meg.

SZABADTÉRÉPÍTÉSZET - TÁJ ÉS EMBER

Az épületet körülvevő természet szervesen hozzátartozik a ház működéséhez, míg a látogató besétál a mező közepén álló múzeumhoz az ingerek megváltoznak, virágok, füvek és fák veszik át a főszerepet a város forgatagától. A tájat olyan növénytársításokkal képzeltük el, melyek fenntartásához nem kell sok emberi munka, formálása naturális, vad képet mutat, szabad utat engedve a természet erejének.

Balázs Anna, Kulcsár Emese

(1) Lantos Ferenc: Természet – Látás – Alkotás III. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1975.
(2) Lantos Ferenc: Rokonvilágok. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980.
(3) Szíjártó Ildikó interjúja Lantos Ferenccel, Pécsi Kis Galéria, 1992.
(4) Lantos Ferenc: Rokonvilágok. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980.

Szerk.: Hulesch Máté