Emberek/Portré

Elhunyt Callmeyer Ferenc

1/14

Callmeyer Ferenc. Kép forrása: Magyar Művészeti Akadémia

?>
Callmeyer Ferenc. Kép forrása: Magyar Művészeti Akadémia
?>
Callmeyer Ferenc Mesteriskolás munkáját bemutató oldal az 1955-ös Magyar Építőművészetből. Fotó: ADT Arcanum
?>
Az Építésügyi Minisztérium pavilonja az 1955-os Mezőgazdasági Vásáron. Fotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
?>
A Poharazó Badacsonyban (1959) 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Badacsony, Alsóbazár, 1958. Fotó: Magyar Építőművészet, 1960/6, via ADT Arcanum
?>
Badacsony, a Tátika Étterem épülete. Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest
?>
A Tátika Étterem 1962-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
?>
A tihanyi magtárból kialakított Németh László Művelődési Központ 1960-ban. Fotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
?>
A Kossuth térre tervezett irodaház makettje, Callmeyer Ferenc tulajdona. Fotó: Kovács Dániel
?>
Callmeyer Ferenc - Rojkó Ervin: Az én házam. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. Fotó: Építészfórum
?>
A Széher úti teraszház alaprajzai. Tervező: Callmeyer Ferenc. Fotó: Callmeyer - Rojkó: Az én házam. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977
?>
Napsugár utcai családi házak. Tervező: Callmeyer Ferenc. Fotó: Callmeyer - Rojkó: Az én házam. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977
?>
Újpalota, 24 tantermes iskola és nevelési központ. Tervező: Callmeyer Ferenc és Reischl Péter. Makettfotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
?>
Újpalota, C4 kereskedelmi központ. Fotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
1/14

Callmeyer Ferenc. Kép forrása: Magyar Művészeti Akadémia

Elhunyt Callmeyer Ferenc
Emberek/Portré

Elhunyt Callmeyer Ferenc

2020.10.04. 11:16

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Callmeyer Ferenc

Címkék:
gyász

Vélemények:
1

Dosszié:

92 évesen, 2020. október 3-án elhunyt Callmeyer Ferenc Prima- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, az MMA levelező tagja, a magyar modern meghatározó épületeinek alkotója. Halálával a háború utáni nagy generáció egyik utolsó tagja távozott.

Callmeyer Ferenc DLA Miskolcon született 1928. április 3-án. Családneve felmenői dán származását őrzi, de rokonai között németek, felvidéki szlovákok és magyarok is találhatóak. Gyerekként szembesült az erőszak értelmetlenségével: élete végéig őrizte tanúként annak emlékét, hogy kilencven pozsonyligetfalui leventetársa tömeggyilkosság áldozata lett. 

1947-1951 között végezte el a Műegyetem építészmérnöki képzését. 1953-1955 között elvégezte a Mesteriskola első ciklusát. 1951-től meghívott előadóként, gyakorlatvezetőként dolgozott a Műegyetem Építészmérnöki Karán, majd kétéves angliai tartózkodása után az idegen nyelvű képzésbe kapcsolódott be. Több évtizedig meghatározó oktató, innen ered a szakmában közkeletű beceneve, a CöFö Tanár Úr.

1951-1955 között a MEZŐTERV, majd 1963-ig az IPARTERV építésze. 1956-ban, 28 évesen Ybl-díjat kapott „a mezőgazdasági víztoronytípus készítéséért, a Kőbányai Gyógyszergyár Irodaépület tervezéséért." A szélmalom alapformájából kiindulva tervezett víztornya a korszak ikonikus mezőgazdasági épülete lett, megvalósult példája ma is áll Püspökladányban. 

Az 1956-os forradalom meghatározó élményévé vált: a Kossuth téri sortüzet a helyszínen, a Mezőgazdasági Minisztérium árkádjai alatt elbújva élte túl. A rendszerváltást követően maga állított emlékművet a sortűznek a helyszínen: az árkádok vakolatába illesztett, ötcentiméteres bronzgolyók az egykori sortűz ütötte sebeket jelzik, beszédes gesztussal. Ugyancsak fontos, a korszakhoz kötődő munkája, hogy az 1956-os pusztítások után ő állíthatta helyre a megsérült Rókus-kápolnát Budapesten. 

A Poharazó Badacsonyban (1959) 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
4/14
A Poharazó Badacsonyban (1959) 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ezt követően szintén aktívan vett részt a kortárs építészeti gondolkodás és gyakorlat formálásában. Emblematikusnak számító épületeket alkotott az átfogó Balaton-fejlesztés keretében: a badacsonyi Poharazó, illetve a Tátika étterem, a tihanyi Rege presszó és a magtárból kialakított Németh László Művelődési Ház a magyar modernizmus fontos alkotásai, amelyekre élete végéig büszke volt. ű

A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért.

Callmeyer Ferenc

1963-1965 között a Goldfinger Ernő által biztosított ösztöndíjjal lehetősége nyílt két évet Angliában dolgozni, a Sheppard Robson and Partners londoni irodájában. Itt többek között az London-Uxbridge-ban található Brunel University területén dolgozott. Munkája sikerének elismeréseként felajánlották neki a további foglalkoztatást, ám úgy döntött: emigrációjával nem veszélyezteti a további ösztöndíjasok munkáját, és visszatért Magyarországra. Hazatérését követően a Típustervező Intézetben helyezték el, ahol Csaba Lászlóval tervet készítettek a Kossuth tér déli foghíjának beépítésére – ezen nyilvánvalóan megfigyelhető a kor brit brutalista építészetének hatása. 

A Kossuth térre tervezett irodaház makettje, Callmeyer Ferenc tulajdona. Fotó: Kovács Dániel
9/14
A Kossuth térre tervezett irodaház makettje, Callmeyer Ferenc tulajdona. Fotó: Kovács Dániel

1966-ban Tenke Tiborral, Mester Árpáddal és Környe Tiborral megnyerték a Káposztásmegyeri Lakótelep tervezésére kiírt pályázatot, a végleges megbízást azonban mások kapták meg. A pályázat tanulságait levonva tovább dolgoztak az újpalotai lakótelep tervein, amely valóban mérföldkővé vált a hazai telepes lakásépítés történetében. Emellett alapvetően oktatási épületek tervezésével foglalkozott. A CLASP könnyűszerkezetes rendszer felhasználásával nagyjából harminc iskolaépületet tervezett szerte az országban, de több nevelési központ is a keze munkáját dicséri Székesfehérváron, Velencén és Dunaújvárosban. Komoly és jelentős szakirodalmi tevékenységet is folytatott: rendszeresen publikált szakfolyóiratokban, valamint Rojkó Ervinnel több közös könyve jelent meg a családi házak, nyaralók tervezéséről, építéséről, egyszerre ismeretterjesztő jelleggel és szakmai alapossággal.

A rendszerváltást követően saját műhelyet hozott létre, Callmeyer és Társa Építésziroda néven, ahol fiával, a szintén építészként végzett Callmeyer Lászlóval is együtt dolgozott. Egyik önálló tervezésű lakóépületével elnyerte az Év Lakóháza-díjat is. A tervezés mellett aktívan bekapcsolódott a közéletbe. 1990-ben az MDF színeiben indult Budapest főpolgármesteri pozíciójárt. „...politikamentesen élni itt e hazában szinte lehetetlen" – vallotta saját közéleti szerepvállalásával kapcsolatban, de ezen a téren is minden alkalommal a párbeszéd, a közös platformok megteremtése érdekelte. Saját életéről és politikai szerepvállalásairól szóló esszéjét 2012-ben az Építészfórum közölte

Újpalota, 24 tantermes iskola és nevelési központ. Tervező: Callmeyer Ferenc és Reischl Péter. Makettfotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
13/14
Újpalota, 24 tantermes iskola és nevelési központ. Tervező: Callmeyer Ferenc és Reischl Péter. Makettfotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum



1994-től az Építészkar habilitációs bizottságának tagja, de szerepet vállalt a Kossuth- és Széchenyi-díjakat odaítélő bizottságok munkájában is. Az 1996-ban újra megalapított Magyar Építész Kamara első elnökeként meghatározó pozíciót kapott a szakma újraszervezésében. Elnöki pozíciójáról a Nemzeti Színház építészeti tervpályázata körül kialakult szakmai-etikai körülmények miatt köszönt le.

1993-ban „több évtizedes kiemelkedő, szerteágazó építészeti munkásságáért" megkapta második Ybl Miklós-díját. 2008-ban Prima-díjat vehetett át. 2014-ben az MMA Építőművészeti Tagozat díját kapta. 2015-ben Jean Monnet-emlékéremmel ismerték el a közép-európai nemzetek közötti megbékéléséért tett tevékenységét. 2019-ben ő kapta meg elsőként a Biatorbágy Városépítészetéért Díjat

Nyugdíjas éveit Telkiben, az általa tervezett családi házban töltötte családja körében. Tovább dolgozott visszaemlékezésein, szakmai cikkein és építészeti munkássága rendezésén, amelynek digitális másolatát a Lechner Tudásközpontban helyezte el. Alkalomadtán szívesen mesélt életéről, munkásságáról, élményeiről. Halálával a korszak egyik utolsó aktív, tevékeny tanúját, egyben a 20. századi magyar építészet meghatározó, nemzetközileg is számottevő alkotóját, generációk mesterét vesztettük el.

A fenti film az MMA megbízásából készült 2018-ban, abból az alkalomból, hogy Callmeyer Ferenc levelező tag lett. Szakmai szerkesztő: Mészáros Ábel, rendező: Novák Lajos és Szabó Imre, valamint az Építészet XXI stábja.

Vélemények (1)
kezdoepitesz
2020.10.18.
22:59

28 évesen hogy lehet YBL díjat kapni?! Számoljunk csak: 19+BME:5év; 2év gyakorlati időre adták annó az É2-t, majd +5 évre rá az É1-et. Az annyi mint 19+5+2+5=31év. Szóval hogy is van ez?

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk