/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Emberek/Portré

Elhunyt Callmeyer Ferenc

1/14

Callmeyer Ferenc. Kép forrása: Magyar Művészeti Akadémia

?>
Callmeyer Ferenc. Kép forrása: Magyar Művészeti Akadémia
?>
Callmeyer Ferenc Mesteriskolás munkáját bemutató oldal az 1955-ös Magyar Építőművészetből. Fotó: ADT Arcanum
?>
Az Építésügyi Minisztérium pavilonja az 1955-os Mezőgazdasági Vásáron. Fotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
?>
A Poharazó Badacsonyban (1959) 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Badacsony, Alsóbazár, 1958. Fotó: Magyar Építőművészet, 1960/6, via ADT Arcanum
?>
Badacsony, a Tátika Étterem épülete. Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest
?>
A Tátika Étterem 1962-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
?>
A tihanyi magtárból kialakított Németh László Művelődési Központ 1960-ban. Fotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
?>
A Kossuth térre tervezett irodaház makettje, Callmeyer Ferenc tulajdona. Fotó: Kovács Dániel
?>
Callmeyer Ferenc - Rojkó Ervin: Az én házam. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. Fotó: Építészfórum
?>
A Széher úti teraszház alaprajzai. Tervező: Callmeyer Ferenc. Fotó: Callmeyer - Rojkó: Az én házam. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977
?>
Napsugár utcai családi házak. Tervező: Callmeyer Ferenc. Fotó: Callmeyer - Rojkó: Az én házam. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977
?>
Újpalota, 24 tantermes iskola és nevelési központ. Tervező: Callmeyer Ferenc és Reischl Péter. Makettfotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
?>
Újpalota, C4 kereskedelmi központ. Fotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
1/14

Callmeyer Ferenc. Kép forrása: Magyar Művészeti Akadémia

Elhunyt Callmeyer Ferenc
Emberek/Portré

Elhunyt Callmeyer Ferenc

2020.10.04. 11:16

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Callmeyer Ferenc

Címkék:
gyász

Vélemények:
1

Dosszié:

92 évesen, 2020. október 3-án elhunyt Callmeyer Ferenc Prima- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, az MMA levelező tagja, a magyar modern meghatározó épületeinek alkotója. Halálával a háború utáni nagy generáció egyik utolsó tagja távozott.

Callmeyer Ferenc DLA Miskolcon született 1928. április 3-án. Családneve felmenői dán származását őrzi, de rokonai között németek, felvidéki szlovákok és magyarok is találhatóak. Gyerekként szembesült az erőszak értelmetlenségével: élete végéig őrizte tanúként annak emlékét, hogy kilencven pozsonyligetfalui leventetársa tömeggyilkosság áldozata lett. 

1947-1951 között végezte el a Műegyetem építészmérnöki képzését. 1953-1955 között elvégezte a Mesteriskola első ciklusát. 1951-től meghívott előadóként, gyakorlatvezetőként dolgozott a Műegyetem Építészmérnöki Karán, majd kétéves angliai tartózkodása után az idegen nyelvű képzésbe kapcsolódott be. Több évtizedig meghatározó oktató, innen ered a szakmában közkeletű beceneve, a CöFö Tanár Úr.

1951-1955 között a MEZŐTERV, majd 1963-ig az IPARTERV építésze. 1956-ban, 28 évesen Ybl-díjat kapott „a mezőgazdasági víztoronytípus készítéséért, a Kőbányai Gyógyszergyár Irodaépület tervezéséért." A szélmalom alapformájából kiindulva tervezett víztornya a korszak ikonikus mezőgazdasági épülete lett, megvalósult példája ma is áll Püspökladányban. 

Az 1956-os forradalom meghatározó élményévé vált: a Kossuth téri sortüzet a helyszínen, a Mezőgazdasági Minisztérium árkádjai alatt elbújva élte túl. A rendszerváltást követően maga állított emlékművet a sortűznek a helyszínen: az árkádok vakolatába illesztett, ötcentiméteres bronzgolyók az egykori sortűz ütötte sebeket jelzik, beszédes gesztussal. Ugyancsak fontos, a korszakhoz kötődő munkája, hogy az 1956-os pusztítások után ő állíthatta helyre a megsérült Rókus-kápolnát Budapesten. 

A Poharazó Badacsonyban (1959) 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
4/14
A Poharazó Badacsonyban (1959) 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ezt követően szintén aktívan vett részt a kortárs építészeti gondolkodás és gyakorlat formálásában. Emblematikusnak számító épületeket alkotott az átfogó Balaton-fejlesztés keretében: a badacsonyi Poharazó, illetve a Tátika étterem, a tihanyi Rege presszó és a magtárból kialakított Németh László Művelődési Ház a magyar modernizmus fontos alkotásai, amelyekre élete végéig büszke volt. ű

A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért.

Callmeyer Ferenc

1963-1965 között a Goldfinger Ernő által biztosított ösztöndíjjal lehetősége nyílt két évet Angliában dolgozni, a Sheppard Robson and Partners londoni irodájában. Itt többek között az London-Uxbridge-ban található Brunel University területén dolgozott. Munkája sikerének elismeréseként felajánlották neki a további foglalkoztatást, ám úgy döntött: emigrációjával nem veszélyezteti a további ösztöndíjasok munkáját, és visszatért Magyarországra. Hazatérését követően a Típustervező Intézetben helyezték el, ahol Csaba Lászlóval tervet készítettek a Kossuth tér déli foghíjának beépítésére – ezen nyilvánvalóan megfigyelhető a kor brit brutalista építészetének hatása. 

A Kossuth térre tervezett irodaház makettje, Callmeyer Ferenc tulajdona. Fotó: Kovács Dániel
9/14
A Kossuth térre tervezett irodaház makettje, Callmeyer Ferenc tulajdona. Fotó: Kovács Dániel

1966-ban Tenke Tiborral, Mester Árpáddal és Környe Tiborral megnyerték a Káposztásmegyeri Lakótelep tervezésére kiírt pályázatot, a végleges megbízást azonban mások kapták meg. A pályázat tanulságait levonva tovább dolgoztak az újpalotai lakótelep tervein, amely valóban mérföldkővé vált a hazai telepes lakásépítés történetében. Emellett alapvetően oktatási épületek tervezésével foglalkozott. A CLASP könnyűszerkezetes rendszer felhasználásával nagyjából harminc iskolaépületet tervezett szerte az országban, de több nevelési központ is a keze munkáját dicséri Székesfehérváron, Velencén és Dunaújvárosban. Komoly és jelentős szakirodalmi tevékenységet is folytatott: rendszeresen publikált szakfolyóiratokban, valamint Rojkó Ervinnel több közös könyve jelent meg a családi házak, nyaralók tervezéséről, építéséről, egyszerre ismeretterjesztő jelleggel és szakmai alapossággal.

A rendszerváltást követően saját műhelyet hozott létre, Callmeyer és Társa Építésziroda néven, ahol fiával, a szintén építészként végzett Callmeyer Lászlóval is együtt dolgozott. Egyik önálló tervezésű lakóépületével elnyerte az Év Lakóháza-díjat is. A tervezés mellett aktívan bekapcsolódott a közéletbe. 1990-ben az MDF színeiben indult Budapest főpolgármesteri pozíciójárt. „...politikamentesen élni itt e hazában szinte lehetetlen" – vallotta saját közéleti szerepvállalásával kapcsolatban, de ezen a téren is minden alkalommal a párbeszéd, a közös platformok megteremtése érdekelte. Saját életéről és politikai szerepvállalásairól szóló esszéjét 2012-ben az Építészfórum közölte

Újpalota, 24 tantermes iskola és nevelési központ. Tervező: Callmeyer Ferenc és Reischl Péter. Makettfotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum
13/14
Újpalota, 24 tantermes iskola és nevelési központ. Tervező: Callmeyer Ferenc és Reischl Péter. Makettfotó: Magyar Építőművészet, via ADT Arcanum



1994-től az Építészkar habilitációs bizottságának tagja, de szerepet vállalt a Kossuth- és Széchenyi-díjakat odaítélő bizottságok munkájában is. Az 1996-ban újra megalapított Magyar Építész Kamara első elnökeként meghatározó pozíciót kapott a szakma újraszervezésében. Elnöki pozíciójáról a Nemzeti Színház építészeti tervpályázata körül kialakult szakmai-etikai körülmények miatt köszönt le.

1993-ban „több évtizedes kiemelkedő, szerteágazó építészeti munkásságáért" megkapta második Ybl Miklós-díját. 2008-ban Prima-díjat vehetett át. 2014-ben az MMA Építőművészeti Tagozat díját kapta. 2015-ben Jean Monnet-emlékéremmel ismerték el a közép-európai nemzetek közötti megbékéléséért tett tevékenységét. 2019-ben ő kapta meg elsőként a Biatorbágy Városépítészetéért Díjat

Nyugdíjas éveit Telkiben, az általa tervezett családi házban töltötte családja körében. Tovább dolgozott visszaemlékezésein, szakmai cikkein és építészeti munkássága rendezésén, amelynek digitális másolatát a Lechner Tudásközpontban helyezte el. Alkalomadtán szívesen mesélt életéről, munkásságáról, élményeiről. Halálával a korszak egyik utolsó aktív, tevékeny tanúját, egyben a 20. századi magyar építészet meghatározó, nemzetközileg is számottevő alkotóját, generációk mesterét vesztettük el.

A fenti film az MMA megbízásából készült 2018-ban, abból az alkalomból, hogy Callmeyer Ferenc levelező tag lett. Szakmai szerkesztő: Mészáros Ábel, rendező: Novák Lajos és Szabó Imre, valamint az Építészet XXI stábja.

Vélemények (1)
kezdoepitesz
2020.10.18.
22:59

28 évesen hogy lehet YBL díjat kapni?! Számoljunk csak: 19+BME:5év; 2év gyakorlati időre adták annó az É2-t, majd +5 évre rá az É1-et. Az annyi mint 19+5+2+5=31év. Szóval hogy is van ez?

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk