Elhunyt Gottfried Böhm
A szoborszerű épületeiről híres építész, aki németként először kapott Pritzker-díjat 101 éves volt.
2021 június 9-én, 101 éves korában elhunyt Gottfried Böhm, a háború utáni Németország egyik legsikeresebb építésze – számolt be róla a Deutsche Welle.
Böhm 1920. január 23-án született a Frankfurt am Main melletti Offenbach városában. A neves templomépítő, Dominikus Böhm fiaként Gottfried hamar apja nyomdokaiba lépett. Az 1970-es évek elejéig főként templomokat tervezett, első imaháza a Mária-kápolna, vagyis a "Madonna a romok között" volt a lebombázott kölni Szent Kolumba-templomban 1947-ben.
Böhm korai munkáira jellemző a beton brutalista stílus és a jellegzetes szobrászati minőség. Ez Böhm képzőművészetek iránti szeretetének köszönhető, ami miatt építészet mellett szobrászatot is tanult.
Az apja templomainak fényjátéka által nagymértékben inspirált Böhm Rudolf Schwarz-tól is tanult, egy másik rajnai templomépítőtől, akinek a nevéhez fűződik a háború sújtotta Köln újjáépítése. A fiatal Böhmre a Bauhaus mesterei, Walter Gropius és Mies van der Rohe is hatással voltak, akiket személyesen is ismert.
Apja halála után az offenbachi születésű építész 1955-ben átvette az irodát a tekintélyes kölni Marienburg negyedben. Négy fia közül hárman is ugyanezt a pályát választották, folytatva az építészdinasztiát.
1986-ban Böhm lett az első német építész, aki Pritzker-díjat kapott. A zsűri indoklása szerint "rendkívül szuggesztív munkássága sok mindent ötvöz, amit őseinktől örököltünk, és sok mindent, amit épp csak megszereztünk." Ez a kettősség főként korai betonépületeiben figyelhető meg, melyek mintha természeti képződmények lennének. Később Böhm egyre inkább az acél és üveg építőanyagok felé fordult, ami megkönnyítette az utat a könnyedebb, játékosabb formák felé, például a "potsdami osztrigának" is nevezett Hans Otto Theater esetében, amelynek háromszintes kagylótetője halványan emlékeztet a Sydney-i legendás Operaházra.
Az építészről 100 éves születésnapja alkalmából Kovács Dániel írt részletes portrét az Építészfórumon.
Forrás: Deutsche Welle, ArchDaily