Megvannak a döntősök, elindult a közönségszavazás az Év Tájépítésze Díj jubileumi pályázatán

A Magyar Tájépítészek Szövetsége és a MÉK Táj- és Kertépítészeti Tagozata idén rendezi a 10. Év Tájépítésze pályázatot és díjátadó gálát. A zsűri döntése alapján 5 tájépítész került az Év Tájépítésze Díj döntősei közé, akikre most a közönség is leadhatja szavazatát.

Szavazni az evtajepitesze.hu weboldalon lehet, az oldalon történő regisztrációt követően. (határidő: 2022.04.28)

A jubileumi ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJ döntősei (abc sorrendben):

Számunkra minden munka egy önálló történet. Tervezőként egy helyszín történetírásának lehetünk a szereplői. A feladat megismerése, történetének és térbeli szövetének megértése teszi lehetővé, hogy feltárjuk a problémákat és arra jó válaszokat találjunk. A történetek feladatunk végeztével számunkra lezárulnak, melyekről csak ekkor tudjuk megítélni, hogy azok mennyire szerethetők, barátságok, vagy csak ismerősök lesznek. A több mint 20 éves közös munkánk egymásba fonódó történetei formálnak minket, hasonlóan ahhoz, ahogy egy megépült kert is él, hat a használóira, a környezetére, éli a saját történetét tovább. Irodánk nevében a ’negyedik’ D - az idő metaforája- erre a gondolatra utal.

A Budapest főtájépítésze pozíció előzmények nélküli poszt a fővárosban. Budapestnek, sőt már Pest-Budának is volt "főkertésze" Fuchs Emil személyében, akit sorrendben Ilsemann Keresztély, majd Räde Károly és Morbitzer Dezső követett, ám a második világháború után a magas hivatali szintű képviselete a zöldfelületeknek hosszú időre megszakadt. 2019-ben elsőként engem ért az a megtiszteltetés, hogy a főváros Zöld Budapest programjának egyik végrehajtójaként alakítsak ki egy olyan új hivatali struktúrát, amelynek dedikált célja a Városháza zöldfelületi stratégiájának, jövőképének megalkotása és menedzsmentje. Egy év szervezetfejlesztési munka eredményeként állt fel új szervezeti egységként a Tájépítészeti osztály és fogadta el a fővárosi közgyűlés a Radó Dezső Tervet, mint a város 2030-ig megvalósítandó középtávú akciótervét a zöldhálózat fejlesztésére, a helyi természeti védelem, az erdőgazdálkodás bővítésére, és a fenntartási reformok bevezetésére. Mindezt a pandémia sújtotta társadalmi és gazdasági környezetben, kormányzati megszorítások árnyékában kellett levezényelni. Az új osztály három csoportja a zöldinfrastruktúra-fejlesztéssel, kezelési ügyekkel és a helyi természetvédelem, erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozik. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a projektjeinkben a korai bevonásra, a részvételiség biztosítására, a kommunikációra és a szemléletformálásra, valamint a jogszabályi környezet modernizációjára. A fejlesztési feladatokban a nagy átfogó dokumentumoktól (nagyparkok stratégiai tervei) irányából haladunk a koncepciótervek, tervpályázatok, engedélyezési és kiviteli tervek felé. Tavaly 3 nagypark stratégiai tervét hagytuk jóvá úgy, hogy a Covid miatt online vezényeltük le jórészt a társadalmi egyeztetéseket, további négy helyszínen végezzük az utolsó simításokat. Idén 10 helyszínen indulnak meg részletesebb tervezések a közparki rehabilitációban, 3 helyszínen pedig kivitelezés és átadás történt / történik. Ehhez pályázati forrásokat és saját erőt egyformán felhasználunk. A fenntartás terén olyan korszerű, a nemzetközi jó gyakorlatokban kipróbált módszereket kezdtünk el meghonosítani, mint a gyökércellás faültetés és a Stockholm Faültetési Rendszer (SFR), a közösségi komposztálás, a méhbarát gyepgazdálkodási program, a favédelmi tervezés kötelezővé tétele, a síkosságmentesítési protokoll átállítása zeokálra, a költési időszakot tiszteletben tartó faápolás, a lakossági kommunikáció magasabb szintje a beavatkozások előtt, a glifozát kivezetése a gyommentesítésből, vagy a vízmegtartás magasabb szintjét jelentő szempontok beépülése a kivitelezésekbe, vagy éppen az egységes fővárosi fakataszter létrehozásának lépései. A 2019-ben még összesen 860 ha nagyságú helyi természetvédelmi területeinket már további 2 új területtel bővítettük, és idén még 3 területet fogunk levédeni. A Radó Dezső Tervben közel 1000 ha új védettség várományos terület van. Ezek mellett a fővárosi erdőgazdálkodás természetközelibbé tételén munkálkodunk.

Szakmai tevékenységemet négy kulcsszóval jellemezném: közvetítő közeg, szócső, hálózatépítő és provokátor. Közvetítő közeg, mert egyetemi oktatóként és tanácsadóként a tudásmegosztás a lételemem, az összegyűjtött tapasztalatokat áramoltatom. Szócső és hálózatépítő, mert a szakmai irányításommal megújult Virágos Magyarország (www.viragosmagyarorszag.hu) környezetszépítő versenyen keresztül számos helyi közösséghez, társzakmákhoz juttathatom el a tájépítészet fontosságát, aktualitásait, egymásra találhat döntéshozó, civil és szakember. Provokátor, mert sarkos kérdéseim és nézőpontom a projektekben újszerű megoldásokat és további kérdéseket kényszerítenek ki. Szakmai munkáimban a várossal, mint élőhellyel foglalkozom. Projektenként változó csapatban dolgozom. Három programot emelnék ki, amire az elmúlt időszakból büszke vagyok:
Belvárosi belső udvarok megújítása 2019 2015-től a XIII. kerületi és a Fővárosi Önkormányzatot segítem a belvárosi társasházi belső udvarok zöldítési programjában. A sűrű városi szövetben közterületen alig van lehetőség a zöldinfrastruktúra mennyiségi növelésére, a belvárosi tömbbelsők azonban olyan szabad felületek, ahol városi léptékben is szignifikáns zöldfelületfejlesztés képzelhető el. A programban mentorként és zsűriként veszek részt, tapasztalatainkat tervezési segédletben foglaltuk össze. Társzerzők: Stefanovics Beáta, Gergely-Korompay Judit, Teremy Viktória. A kiadványra alapoz a Főváros futó ´Égig érő fű´ udvarzöldítési programja. A kiadvány, egy sorozat részeként Tájépítészeti Nívódíjat nyert.
Települési zöldinfrastruktúra állapottérképezés - 2021 2016-ban az Agrárminisztérium koordinálásával indult el a kutatási program, amely a zöldinfrastruktúra meghatározását, térképezésének és állapotértékelésének módszerét célozta. A 21 fős települési szakértői panel munkáját irányítottam. Az elmúlt időszakot jelentősen meghatározta a COVID, ami a városokban felerősítette a települési zöldinfrastruktúra és a városökológia fontosságát. A zöldfelületi rendszer mégis láthatatlan marad vagy elvész a településrendezés folyamatában. Célunk olyan módszer kidolgozása volt, amely láthatóvá és értékelhetővé teszi a települési zöldfelületeket a településrendezésben, kiemelve településökológiai jelentőségét. A tanulmány 10 társszerzővel készült. (www.termeszetem.hu)
Vadvirágos Veszprém 2021 2015-ben indított, a VKSZ ZRt által gesztorált program célja, hogy a városi gyepekkel kapcsolatos gondolkodást az ökológia irányba terelje és újraértelmezze a városi gyepekben rejlő szabadtérépítészeti dimenziókat. A program lehetőséget ad a városi biodiverzitás kutatására, környezeti nevelésre, közösségépítésre, technológiai kísérletekre. Eddig közel 15000 m2 vadvirágos városi gyepet alakítottunk ki közösen. A program ötletgazdája és vezetője vagyok, munkatársaim: Gergely Attila, Pernesz Kata, Bálint Kriszta, Sárospataki Miklós. A program eddig 4 szakmai díjat nyert (Ozone, Klímasztár, EFE, Tájépítészeti Nívódíj)

ARS POETICÁNK A táj, a kert egyben természet, művészet és szociális tett. Kulturális örökségünk része. Alkotásainkban alapvetés a táj és az ember tisztelete, a minőségi anyaghasználat és anyaghelyes formaképzés, a valós illeszkedés a természeti folyamatokhoz, a fenntarthatóság természeti és humán erőforrásai szerint.
KISKUNFÉLEGYHÁZA A projekt során megújult a városi főtér és környezete, a helyi piac, két park és három játszótér, valamint az ezeket egy tengelyre fűző főutca. A projekt célja volt, hogy egy olyan téregyüttest sikerüljön alkotni, amely erősíti a helyi identitástudatot, másrészt korszerű és sokáig működtethető megoldásokat szolgáltat a közterületek használóinak és kezelőinek. A teljes zöldfelület - mintegy 15.000 m2 - mátrix kiültetésű, biodiverz növénytakarót kapott, melyet több mint 150 taxon alkot. Az öntözéséről egy korszerű, központi öntözőrendszer gondoskodik, helyi szürkevíz felhasználásával. A Főtér új vízarchitektúrái a térségen belül is kiemelkedő attrakciónak számítanak; kedvezően befolyásolják a helyi mikroklímát is a forró nyári napokon és szabadidős lehetőséggel is szolgálnak a városlakók számára. A projekt 2021-ben elnyerte a Magyar Urbanisztikai Társaság köztér megújítási nívódíját.
TURA A kert kialakítása a kutatási eredmények alapján Petz Ármin és Jámbor Vilmos nevéhez köthető. Az épület és kert kutatásánál figyelmet fordítottunk a XIX. század végének tervezési és kivitelezési gyakorlatára, eszköztárára, művészeti aspektusaira, a hazai és a nemzetközi analógiákra. Elsődleges kiindulási pontot a kert domborzati adottságai és meglévő faállománya jelentettek. A kertfelújítás főbb megoldásai archív térképeken és fotókon alapulnak. A terv úgy szolgálja a mai igényeket, az épület kastélyszálló funkcióját, hogy nem feledkezik meg az eredeti tervek szellemiségéről sem; a reprezentatív hatást a legmagasabb színvonalon és az eredeti kerthez leghívebben igazodva éri el. A projekt 2021-ben Tájépítészeti nívódíjat kapott.
SZOMBATHELY A fejlesztés célja, hogy a Sport Parkot minden korosztály számára vonzó területté alakítsuk, amely szabadtéri tevékenységek széles skáláját kínálja. Ezenkívül a fő célkitűzés, hogy a sport- és játszótéri létesítmények beépüljenek a városiak számára érdekes zöldfelületbe. Ez az úttörő szellem, amelyben a város legnagyobb játszóterét hoztuk létre, ahol élő fűzfaépítmények, tereparchitektúrák és organikus játékelemek csalogatják oda a látogatókat. A szomszédos Csónakázó-tóhoz való hozzáférés előnyös lehetőségeként a gyaloglás és a kerékpározás hangsúlyára helyezik a parkot, az Arany-patak felett áthaladó akadálymentes gyalogoshíddal, a park fizikailag beilleszkedik a város szélesebb zöld zónáiba. A Sport Park funkcionális és térbeli szervezése összecseng a környező lakók igényeivel. Fontos, új funkciók beépítése hozzájárul a térség erős és felismerhető identitásának megteremtéséhez. A projekt szerepel a 2020-as Barbra Rosa katalógusban.

KOMÁROMI CSILLAGERŐD REKONSTRUKCIÓJA, BŐVÍTÉSE ÉS KÖRNYEZETÉNEK RENDEZÉSE A Csillagerőd része az 1800-as évek elején tervbe vett erőd-öv rendszernek. Az vár már az 1870-es elkészültekor elavulttá vált a haditechnika fejlődése miatt. Az eltelt 150 év alatt a várárok spontán fásodott, a madárvilág élőhelyévé vált. Az erőd földművein betelepült növényzet viszont állagromláshoz vezetett. A rekonstrukció és hasznosítás során a környezetrendezés többrétegű feladat volt: -Az erőd tetejét az új hasznosítás miatt szigetelni kellett, ezért a földtető elbontásra került, majd a régi elvek szerint kellett újra megépíteni. -A sáncok,földművek helyreállítása, újjáépítése a régi mérnöki szemlélettel történt a megőrzött tervek alapján. -A várárkokban kialakult élőhelyek megtartása, bemutatása kiemelt cél volt. A látogathatóságot a madármegfigyelő stég szolgálja. -A múzeumi hasznosítás által igényelt szabad terek megteremtése is a feladatunkat képezte. Az új tartalommal életre keltett Csillagerőd országos jelentőségű turisztikai célponttá válik a Szépművészeti Múzeum gipsz-és szobormásolat gyűjteményének bemutatásával.
WEST END BUSINESS CENTER-KÖRNYEZETRENDEZÉSI FELÚJÍTÁSI TERV A West End Business Center épülete 2001-ben készült el. Az átadás óta eltelt időben a fák jelentős lombkoronát neveltek, de a kazetták növényzete kiritkult,a burkolatok és a műkő bevonatok elpiszkolódtak. Intenzívebb lett az udvar használata – a dohányzás is csak a szabad téren engedélyezett. A megújítás fő elve a környezettudatos, gazdaságos, értékeket megőrző tervezői szemlélet volt. Az ültető gyűrűket a fákkal együtt megtartottuk, új bevonattal láttuk el. Néhány gyűrűt növény szigettel vettünk körül. Dézsás növényekkel gazdagítottuk az emberi tartózkodás zónáját. Vidám hangulatú, színes bútorzatot kapott az udvar. Mindkét udvarban fedett dohányzóhely létesült. A burkolatot megtartottuk, speciális módszerrel megtisztítottuk – példát mutatva az üzemeltetőknek a hosszú távú fenntarthatóságra. Az udvarok 2017 nyarán új életre keltek.
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR ’A’ ÉS ’B’ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE A Debreceni Egyetem Műszaki Kar rekonstrukciójának és bővítésének gondolata 2007-ben született. A beruházás első üteme 2013-ban készült el, amely az ’A’ épületet bővítette új előadótermekkel és laborokkal, a közvetlen környezet átépítésével. A BMW autógyár megvalósulásával a műszaki felsőoktatással szembeni igény megváltozott – ennek kiszolgálását biztosítja az új tervezési program, amely alapján 2021-ben készültek el a további fejlesztések kiviteli tervei. A környezetrendezés fő feladatának tekintettük, hogy az egész 1,6 ha-os telekterület egységes megjelenésű, azonos minőségű, az új funkciókhoz igazodó zöld környezetet kapjon. Az épület együttes új főbejáratot kap a Virág utca felőli oldalon. Az új beépítéssel zárt „Campus tér" alakul ki. A kollégium előtti terület mindenki számára használható közkertként újul meg.

A közönségszavazás eredményén is múlik, ki nyeri meg a 250. 000,- Ft készpénzt, és a 100. 000,- Ft értékű festményt.

Részletek az április 29-i ünnepélyes díjátadó gáláról és a szakmai délutánról itt érhetőek el.

Szerk.: Hulesch Máté