Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Történet

Megemlékezés egy elpusztult főműről – A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság székháza

1/8

A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság épülete. A fotó forrása a www.kozterkep.hu (eredetileg szoborlap.hu) Letöltés időpontja: 2021. 07. 13.

?>
A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság épülete. A fotó forrása a www.kozterkep.hu (eredetileg szoborlap.hu) Letöltés időpontja: 2021. 07. 13.
?>
Budapest, Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság. A 80 éves Pesti Napló Ajándékalbuma. 1850-1930., Budapest, Athenaeum, 1930., 156.
?>
Budapest, Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság. A 80 éves Pesti Napló Ajándékalbuma. 1850-1930., Budapest, Athenaeum, 1930., 156.
?>
Az Angol-Magyar Bank igazgatóságának előcsarnoka, Forrás: A 80 éves Pesti Napló Ajándékalbuma. 1850-1930., Budapest, Athenaeum, 1930., 156.
?>
A Freund Vilmos tervezte Weiner-Grünbaum-Schwartz palotabérház, Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
?>
Spiegel Frigyes műve a Rákóczi út 63. szám alatt., Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei
?>
A Központi Statisztikai Hivatal épülete, Tervező: Czigler Győző, Forrás: Fortepan / Somlai Tibor
?>
Temes–Béga palota, Temesvár, Tervező: Baumhorn Lipót, Forrás: Wikipedia Commons, 1902-ből származó képeslap
1/8

A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság épülete. A fotó forrása a www.kozterkep.hu (eredetileg szoborlap.hu) Letöltés időpontja: 2021. 07. 13.

Megemlékezés egy elpusztult főműről – A  Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság székháza
Nézőpontok/Történet

Megemlékezés egy elpusztult főműről – A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság székháza

2022.04.08. 08:12

Cikkinfó

Szerzők:
Jeney András

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Freund Vilmos, Ligeti Miklós

Címkék:
örökség, történelem

Mi állt az Arany János utcai metrómegálló helyén egykor? Freund Vilmos a Monarchia korabeli Budapest egyik legtermékenyebb építésze volt: a neogótika kivételével minden építészeti stílusban alkotott, de igazodva a kor tömegízléséhez, főleg italianizáló neoreneszánsz művei születtek. Három neobarokk épületet is tervezett, mégpedig az 1890-es években. Ezek egyike a mai metrómegálló helyén egykor állt Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság székháza.

Magyarországon az 1840-es hiteltörvények tették lehetővé a pénzintézetek alapítását. Ezeket kezdetben bérházakban helyezték el. Az 1870-es évektől alakult ki a bérlakásokat is tartalmazó banképület.1 A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság neobarokk stílusú bank- és lakóháza (1895–1896) a mai Bajcsy-Zsilinszky út 32. helyén állt egykor.

1910. augusztus 10-én a cég neve Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságra változott. 1920. június 2-án újra nevet változtatott a vállalat: Angol–Magyar Bank lett a neve.2 Egy korabeli rajz alapján a mai Bank utca és az Arany János utca közötti összes épület, tehát a szóban forgó Freund-féle és a tőle balra lévő három együttesen az Angol–Magyar Bank tulajdonába került. A mai Arany János utcai metróállomás helyén állt egykori épületek egyike volt e szóban forgó Freund-mű.3

1895. július 12-én a megrendelő építési engedélyért folyamodott a Fővárosi Tanácshoz négyemeletes palotaépítés céljából. A Középítési Bizottmány 1895. július 29-én néhány kritikát fogalmazott meg a tervanyaggal kapcsolatban, és e szempontokat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is jóváhagyta. A földszinti portáslakásba Freund irodája nem tervezett konyhát, és e portáslakás padlója nem volt a járda fölött 0,30 méterrel. A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság válaszában megígérte a járda fölötti magasabb elhelyezést, ugyanakkor a konyha az építtető szerint fölösleges lett volna, mert nem portáslakásról, hanem portásfülkéről van szó. Portásra egyébként azért volt szükség, mert az épület részben a Magyar Királyi Államvasutak gépgyárának mintaháza is volt, és neki a látogató üzletfeleket kellett felvilágosítani, útba igazítani. A félemelet a megrendelő szerint nem lakások céljára épülne, mert ott az áru- és iparcikk-mintákat állítanák ki.4

A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság épülete. A fotó forrása a www.kozterkep.hu (eredetileg szoborlap.hu) Letöltés időpontja: 2021. 07. 13.
1/8
A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság épülete. A fotó forrása a www.kozterkep.hu (eredetileg szoborlap.hu) Letöltés időpontja: 2021. 07. 13.

Az igen plasztikus főhomlokzat 2+3+2 tengelyes, az oldalhomlokzat 1+11+1 tengelyes kialakítású volt (a hátsó homlokzatról nem maradt fenn sem terv, sem fotó). A főhomlokzatot horizontálisan is, de főleg vertikálisan tagolták. A földszinten, középen egy a homlokzatba fülkeként mélyülő, szokatlanul széles és magas félenteriőr helyezkedett el, ennek belsejéből nyílt a kapuzat. Az első és második emeleti ablakok félköríves záródásúak voltak, a felsőbb szinteken egyenesen záródtak. A tervező a második és harmadik emeleten a középső három axist markánsan elválasztotta a két-két szélső tengelytől, azonban nem rizalittal, hanem a két szintet egybefogó, súlyos, kolosszális, római ión oszloppárokkal.

Az Angol-Magyar Bank igazgatóságának előcsarnoka, Forrás: A 80 éves Pesti Napló Ajándékalbuma. 1850-1930., Budapest, Athenaeum, 1930., 156.
4/8
Az Angol-Magyar Bank igazgatóságának előcsarnoka, Forrás: A 80 éves Pesti Napló Ajándékalbuma. 1850-1930., Budapest, Athenaeum, 1930., 156.

Utóbbiak alatt és felett is golyvázódtak az övpárkányok, és rajtuk a negyedik emeleten egy-egy Ligeti Miklós által megmintázott szoborcsoport foglalt helyet.5 Az egyik a Renaissance Kereskedelmet, a másik az Ókori Kereskedelmet ábrázolta.6 Az oszloppárok által keltett, felfelé irányuló, sodró erőt fokozta a két szoborfülke fölötti tetőzeten egy-egy obeliszk is, melyek toronyszerű megjelenésűek voltak. Ezek között, a manzárdtetőn egy hatalmas, három mezőre osztott félköríves ablak nyílott a homlokzat egyik legszembetűnőbb elemeként.

A tetőn ismét szobrok foglaltak helyet. Hasonló lunetta nyílás található a Freund tervezte Weiner-Grünbaum-Schwartz palotabérház (Bajcsy-Zsilinszky út 45, 1876) saroktengelyén. Piano nobilének a második emelet jelölhető meg, ahol a középső három, íves oromzatú ablak előtt erkély nyílott. A középső axisban hermapilaszterek tartották a harmadik emeleti erkélyt. Tehát a főhomlokzat uralkodó elemei a két, óriási oszloppár és a manzárdtető a lunetta ablakkal. Az oldalhomlokzat egyszerűbb kialakítású volt, a nyílások alakja egyezett a főhomlokzat azonos emeletén lévő ablakok alakjával.

A Freund Vilmos tervezte Weiner-Grünbaum-Schwartz palotabérház, Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
5/8
A Freund Vilmos tervezte Weiner-Grünbaum-Schwartz palotabérház, Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Megjegyzendő, az archív fotón kis eltérés észlelhető a tervdokumentáción látható megjelenéstől. A megvalósult mű tagoltabb, díszítettebb lett. Az épület homlokzata nagy valószínűséggel hathatott az építészi pályáját a Freund irodában kezdő Spiegel Frigyes egyik művére. Egész pontosan a Rákóczi út 63. alatti, Weinréb Fülöp számára 1896–1897-ben tervezett palotabérházról van szó, ahol a háromtengelyes középrizalitot a második és harmadik emeleten szintén kolosszális oszloppárok fogják közre, és e szinteken az erkélyek kialakítása is hasonló. A homlokzat lehetséges hatása feltételezhető ugyanezen tényezők okán Czigler Győző Központi Statisztikai Hivatalára, ami egy évvel később kezdett épülni (1896–1898), mint Freund palotája. A mű hathatott továbbá Baumhorn Lipótra, a temesvári, Temes-Béga Vízszabályozó Társaság palotájának a megtervezésekor (1900)7,ahol még a Freund-ház lunetta ablaka is feltűnik.

Temes–Béga palota, Temesvár, Tervező: Baumhorn Lipót, Forrás: Wikipedia Commons, 1902-ből származó képeslap
8/8
Temes–Béga palota, Temesvár, Tervező: Baumhorn Lipót, Forrás: Wikipedia Commons, 1902-ből származó képeslap

Az alaprajz egy kisméretű udvart ölelt körül három oldalról, mégpedig két-két traktussal. Az udvar negyedik oldalán a szomszéd ház architektúrája volt látható. A portálon belépve a gépcsarnok termeibe lehetett jutni. A jobboldali sarkon üzlethelyiség állt, az épület bal oldalán elől, illetve hátul pedig egy kisebb és egy nagyobb lépcsőház húzódott. A mellékutcai és a hátsó homlokzati helyiségekben postahivatal működött. A főhomlokzat első emeletének közepén a gyűlésterem nyert elhelyezést. Mellette a jobb oldalon, a sarkon az igazgatói iroda kapott helyet. Várócsarnok, egyéb vezetői irodák, pénztár, déligyümölcs, múzeumi, kaszinó osztály voltak még az első emeleten. A piano nobile hatású második emeleti homlokzat mögött két bérlakást alakítottak ki árnyékszékekkel. A harmadik emeleten három bérlakás épült, az egyik egy gazdag és többgyerekes család számára (szalonnal, ebédlővel, gyerekszobákkal, inas–szobával). A negyedik emeleten szintén három bérlakás helyezkedett el.8

A bemutatott alkotás Freund Vilmos műépítész egyik legfontosabb, pompázatos és művészileg igen színvonalas épülete, mely egykoron más építészekre is „termékenyítően" hatott. Feltehetően második világháborús sérülések okán (vagy ürügyén) végül sajnálatos módon lebontották.
 

Jeney András

 

1 Császár László: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Építésügyi Tájékoztató Központ, Budapest, 1995. 159.

2 BFL XV. 37. c. Pesti telekkönyvek. 830. számú telekkönyvi betét. Idézi: Jeney András: Freund Vilmos, az Andrássy úti neoreneszánsz mestere. In: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. TERC, Budapest, 2018. 25.

A 80 éves Pesti Napló Ajándékalbuma. 1850-1930. Budapest, Athenaeum, 1930. 138.

4 BFL IV. 1407. b III. üo. 27758, 31714. számú telekkönyvi betétek, 1895.

kozterkep.hu Letöltés: 2021. 10. 27. Továbbá: Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Mérnökök Nyomdája, Budapest, 1939. 48.

6  Medvey 1939, i. m. 48.

7 Jeney 2018, i. m. 25.

8  BFL XV. 17. d. 329. 24777.

 

Szerk.: Pleskovics Viola

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk