Épületek/Középület

Elkészült a komáromi Csillagerőd felújítása

1/21

Stefan Oláf fényképe. © Stefan Oláh © rauminhalt_harald bichler

?>
Stefan Oláf fényképe. © Stefan Oláh © rauminhalt_harald bichler
?>
A megújult erőd madártávlatból. Fotó: Liget Budapest
?>
A megújult erőd madártávlatból. Fotó: Liget Budapest
?>
A megújult erőd madártávlatból. Fotó: Liget Budapest
?>
A megújult erőd madártávlatból. Fotó: Liget Budapest
?>
Az erőd látványa a bevezető útvonalról. Fotó: Építészfórum
?>
A főkapu tengelyében álló, piramidális tetővel fedett központi kiállítótér a beruházás legmarkánsabb kortárs eleme. Fotó: Építészfórum
?>
Az erőd belső udvara szabadtéri rendezvényekre, színházi előadásokra, koncertekre is alkalmas lesz. Fotó: Építészfórum
?>
Az erőd belső udvara szabadtéri rendezvényekre, színházi előadásokra, koncertekre is alkalmas lesz. Fotó: Építészfórum
?>
Felújított belső tér. Fotó: Liget Budapest
?>
Felújított belső tér. Fotó: Liget Budapest
?>
Felújított belső tér az erődben. Fotó: Építészfórum
?>
Egy rekonstruált (de nem működőképes) korabeli illemhelyiség az erődben. Fotó: Építészfórum
?>
Felújított belső tér az erődben; a tereket már a műtárgyszállításra előkészített burkolatok védik. Fotó: Építészfórum
?>
Felújított belső tér az erődben. Fotó: Építészfórum
?>
Helyreállított kályhanyílás az erődben. Fotó: Építészfórum
?>
A két szint belmagasságú kiállítótér belső tere, a szobrok beköltöztetésére előkészített állapotban. Fotó: Építészfórum
?>
A majdani kiállítás látványterve. Kép: Liget Budapest
?>
A majdani kiállítás látványterve. Kép: Liget Budapest
?>
A belső udvar éjszakai látványa. Fotó: Liget Budapest
?>
A megújult erőd madártávlatból. Fotó: Liget Budapest
1/21

Stefan Oláf fényképe. © Stefan Oláh © rauminhalt_harald bichler

Elkészült a komáromi Csillagerőd felújítása
Épületek/Középület

Elkészült a komáromi Csillagerőd felújítása

1970.01.01. 00:04

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Komárom

Építészek, alkotók:
Mányi István

Cég, szervezet:
Liget Budapest

Címkék:
felújítás, örökség

Dosszié:

Hogyan lehet egy épített örökségi értéket úgy eredeti szépségébe visszahozni, hogy közben beleszőjük a 21. századot: ebben Magyarországon talán Mányi István a legjobb – méltatta a tervezőt Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa.

Háromévnyi munkát követően a hetekben befejeződtek a komáromi erődrendszer egyik tagja, a Budapesthez legközelebb eső Csillagerőd helyreállításának munkái, és a jövő tavaszra tervezett megnyitótól a hétezer négyzetméteres régi-új épület a Szépművészeti Múzeum közel háromszáz gipszöntvényből álló kollekciójának otthona lesz. Gipszmásolatok egy 19. századi erődben? Ha a felvetés néhány évvel ezelőtt lehetetlennek tűnt is, a szeptember 20-i bejárás bizonyságokat nyújtott arról, hogy a kettő közel sem áll olyan távol egymástól.

A látszat ellenére ugyanis a negyvenes évektől raktárban levő, a háborúban és az azt követő években komolyan megtépázott gyűjtemény sorsa több ponton is kapcsolódik a városhoz. Egyrészt a kiállított tárgyak egy része antik (görög és római) szobrok után készült, márpedig a Komáromban épp kivitelezés alatt álló Brigetio Látogatóközpont az egykori Pannonia tartomány egyik központjában életébe kínál majd bepillantást. Másrészt a kollekció bizonyos darabjai már jártak a városban: a szocializmus évei alatt az erődrendszer egy másik tagja, az Igmándi szolgált raktárukként. Így aztán, fejtette ki a sajtóbejáráson Dr. Molnár Attila polgármester, a népszerű termálfürdővel, az igen látogatott Monostori erőddel, a történeti szlovákiai városrésszel és a most elkészült, illetve készülő fejlesztésekkel Komárom népszerű hétvégi turisztikai célponttá nőheti ki magát.


A megújult erőd madártávlatból. Fotó: Liget Budapest
3/21
A megújult erőd madártávlatból. Fotó: Liget Budapest


 

A 19. századi erőd helyreállítása mellett a főkapu mögé új épületrész került, amelynek kiemelkedő, piramidális csúcsa egyszerre jelöli a mai beavatkozást és hasonul az erődöt övező, földhányással borított falak geometriájához. A bővítésben a múzeumi működéshez szükséges funkciók, így az étterem, a múzeumi bolt vagy a konferenciaterem mellett egy nagy belmagasságú kiállítótér is helyet kapott. Erre azért volt szükség, mert a gyűjtemény bizonyos tárgyai, például Verrocchio Colleoni-lovasszobrának másolata, nem fértek volna el az erőd történeti termeiben.

A beruházás kezdetén nagy problémát jelentett az erőd falainak vizesedése, és az összevésett belső falakon is ezerszámra kellett cserélni a téglákat – ezt már Mányi Istvántól, a vezető tervezőtől tudtuk meg. Bár az elmúlt években párhuzamosan három nagy projekten: a Szépművészeti Múzeum felújításán, a Gül baba türbéjének rekonstrukcióján és a Csillagerődön is dolgozott a Mányi István Építész Stúdió, valójában egységes gondolkodáson alapszik a három igen eltérő munka. Az új épületrészek markánsan, de nem zavaróan elkülönülnek a történeti falaktól. „Áthallásként sem szabad behozni a historizálást" – szögezi le alapelvét a tervező.

A belső tereket a natúr színek, a kiváló minőségben kivitelezett látszóbeton falak és csiszolt betonpadlózat, illetve a lekapart téglafelületek uralják. (A belsőépítészet Gergely László munkája.) A számos megnyitásnak köszönhetően a belső tér szerves része az erőd látványa, a természetes fény pedig mindenütt jelen van; erre a legizgalmasabb példa a nagy kiállítótér „fordított zárterkélye", a belsőbe benyúló, üvegfalú kubus, amelyen át az udvarról is élvezhető a szobrok látványa.


Felújított belső tér az erődben; a tereket már a műtárgyszállításra előkészített burkolatok védik. Fotó: Építészfórum
14/21
Felújított belső tér az erődben; a tereket már a műtárgyszállításra előkészített burkolatok védik. Fotó: Építészfórum


 

Az építész különösen büszke a gépészet láthatatlanságára, illetve arra a Szabó Lajos statikussal tervezett, 35 méter fesztávú vasbeton áthidalóra, amely alátámasztás nélkül íveli át a nagy belmagasságú kiállítótér egyik oldalfalát, így zavartalan betekintést kínál a szomszédos étteremből a szobrokra. Akárcsak Velencében, a látogató kávézás közben is gyönyörködhet a Colleoni-lovasszobor arányaiban – jegyezte meg Mányi István.

A jövő tavaszi nyitást követően a Csillagerődben évi 60-70 ezer látogatót várnak majd. A beruházás hatmilliárd forintba került, és a Liget Budapest keretében finanszírozták. A műtárgyak tulajdonosa a Szépművészeti Múzeum, a működtető viszont a Monostori erődöt is fenntartó, többségi állami tulajdonban levő Monostori Erőd Nonprofit Kft. lesz. A beruházást jövőre nevezni szeretnék az Europa Nostra-díjra is.

A helyszínről

A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. Megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexuma volt. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd 1850 és 1871 között épült, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, a második világháborút követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként hasznosította a helyiségeit.

Hogy áll a Liget Budapest?

Baán László az Építészfórumnak elmondta: a Liget Budapest 2019 őszén megnyíló fejlesztései, a Millennium Háza, a Rózsakert és az új játszótér mellett aktívan folyik a további programelemek fejlesztése is. A Nemzeti Galéria kiviteli tervei mostanra elkészültek, és jövőre várható a közbeszerzés kiírása. A 2021 második felében megnyíló Magyar Zene Háza kivitelezési munkálatai, illetve a Néprajzi Múzeum építkezése a tervek szerint zajlik. A Dózsa György út menti mélygarázs elkészültét követően megkezdődik az egykori Városligeti Színház rekonstrukciója is.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk