Helyek/Városépítészet

Elúszó beruházások a világ minden tájáról

1/5

A kultúra városa - építész: Peter Eisenman - fotó: Wikipedia

?>
A kultúra városa - építész: Peter Eisenman - fotó: Wikipedia
?>
A skót parlament épülete - építész: Enric Miralles - fotó: Flickr
?>
Elbphilharmonie - építész: Herzog & de Meuron - fotó: Wikipedia
?>
Montreali olimpiai stadion - építész: Roger Taillibert - fotó: Flickr
?>
Tüntetés az épülő Sydney Operaház előtt - fotó: ritkanlathatotortenelem.blog.hu
1/5

A kultúra városa - építész: Peter Eisenman - fotó: Wikipedia

Elúszó beruházások a világ minden tájáról
Helyek/Városépítészet

Elúszó beruházások a világ minden tájáról

2017.01.31. 14:15

Hazánkban mostanában a Dagály úszóaréna falainak és építési költségeinek emelkedése borzolja a kedélyeket, de ezúttal nem sajátos hungarikummal van dolgunk – az építkezések külföldön is viszik a pénzt. Varga Csilla összegyűjtött néhány elrettentő példát a világ más részeiből.

Peter Eisenman: A kultúra városa, Santiago de Compostela (2011)

Büdzsé1: hozzávetőleg 42 milliárd Ft helyett 155,9 milliárd Ft - azaz 3,7-szeres túlköltés

1999-ben a galíciai parlament tervpályázatot írt ki egy kulturális központ megvalósítására. A pályázók igencsak illusztris névsorából Peter Eisenman emelkedett ki győztesen egy hat egységből álló, a tájba simuló, hullámzását finoman követő épületegyüttessel. A válság alatt az építkezés nem csak időben, de költségekben is elszállt – olyannyira, hogy az utolsó két épületegység megépítéséről (egyelőre) le is mondtak, és a központ megépült része sem számít sikeresnek a látogatószám szempontjából. Az építkezéshez kapcsolódik azonban egy érdekes kezdeményezés: Andrés Jaque „12 Actions to Make Peter Eisenman Transparent" című projektje. Jaque arra vállalkozott, hogy az építési folyamatokat átláthatóvá, a szélesebb nyilvánosság számára is érthetővé tegye, növelje az emberek tudatosságát és a különböző területen működő szakemberek kooperációját. Csapata ezt 12 különböző, a helyszínen megvalósított akcióval, például az építkezésben résztvevő cégek, és az általuk mozgatott anyagok színkódolásával, teherautók feliratozásával vagy beszélgetések szervezésével igyekezett elérni.


A kultúra városa - építész: Peter Eisenman - fotó: Wikipedia
1/5
A kultúra városa - építész: Peter Eisenman - fotó: Wikipedia



Herzog & de Meuron: Elbphilharmonie, Hamburg (2016)

Büdzsé: hozzávetőleg 24 milliárd Ft helyett 246,7 milliárt Ft - azaz 10,2-szeres túlköltés    

Amikor Hamburg városa 2006-ban aláírta Herzog & de Meuron-ékkal a szerződést, még úgy gondolták, 2010-re 351,8 millió EUR beleölésével elkészülhetnek a projekttel – nyilván tévedtek, a számláló 2017-ben 865 millió eurónál állt meg. A tervek jelentős csúszásával a Hertie School of Governance kutatói külön tanulmányban foglalkoztak és a legtöbb problémát a projekt előkészítésének, fejlesztésének fázisában találták. Túlzott optimizmus, stratégiai csúsztatások, a részletes tervezés hiánya, elégtelen kockázatkezelési terv, túlságosan magabiztos pályáztatási határidők, a politika és a közvélemény nyomásának való engedés, későn született döntések és rossz finanszírozási modellek egészültek ki irreálisan alacsonyra becsült építési költségekkel. A szokásos költségnövelő jelenség, a kivitelezési fázisban való újratervezés itt is jelen volt. A tanulmány szerzői összességében a döntéshozókat és a menedzsmentet meszelik el a hibákért – ha Hamburg jobban előkészíti a projekt szerződéseit, figyelmet fordít a részszervezetek döntési egymásrautaltságára, és később nem ismétli naivan a saját hibáit újra és újra, rengeteg pénzt és időt spórolhatott volna meg magának. 


Elbphilharmonie - építész: Herzog & de Meuron - fotó: Wikipedia
3/5
Elbphilharmonie - építész: Herzog & de Meuron - fotó: Wikipedia


Enric Miralles: A skót parlament épülete, Edinburgh (2004)

Büdzsé: hozzávetőleg 25,8 milliárd Ft helyett 267,2 milliárd Ft - azaz 10,3-szoros túlköltés

1998-ban nagy figyelmet kapó pályázaton dőlt el, ki fogja tervezni a skótok kiemelt jelentőségű parlamentjét - a zsűri végül Enric Miralles-t hozta ki győztesként. A spanyol-katalán építész az érzékeket sokkoló, minden szegletében különleges, komplex anyagokat és formákat felvonultató posztmodern épületet tervezett a skótoknak. Miralles épületében a legkisebb szoba is ugyanannyira kidolgozott, mint a legnagyobb tanácsterem. Az utolsó szögig minden egyedi kialakítású, ami már alapjában véve sem lett volna olcsó mulatság. Azonban még a kivitelezés folyamán is folyamatosan növekvő téri és programigények merültek fel (megduplázódott az irodaterek mérete, extra felszereltségre, bombabiztos kialakításra lett igény), ami a rossz menedzsmenttel kiegészülve növekvő építési időhöz és költségekhez vezetett, ráadásul sajnálatos módon váratlan hirtelenséggel az építész is meghalt, mielőtt a munkálatok befejeződtek volna. A Parlament épülete a köz szemében a kormány felelőtlenségének és túlköltekezésének szimbóluma lett, amit a szokatlan design csak tetézett – a 2004-es megnyitó környékén készült felmérés szerint ez a 4. leginkább lerombolni vágyott épület az Egyesült Királyságban. Azóta, 10 év távlatából úgy tűnik, lassan a nyilvánosság megbékél vele, a szakma elismerését pedig a Stirling-díj odaítélése mutatja.


A skót parlament épülete - építész: Enric Miralles - fotó: Flickr
2/5
A skót parlament épülete - építész: Enric Miralles - fotó: Flickr

 

Jørn Utzon: Sydney Operaház, Sydney (1973)

Büdzsé: hozzávetőleg 15,7 milliárd Ft helyett 229,6 milliárd Ft - azaz 14,5-szeres túlköltés

1954-ben nemzetközi pályázatot írtak ki Sydneyben egy operaház építésére, amit a dán Jørn Utzon nyert meg kikötői vitorlásokat idéző grandiózus elképzelésével. Bár a végső tervek még nem voltak készen, a kormány 1959-ben úgy döntött, a fontos statikai kérdések tisztázása nélkül is belevág az építkezésbe. Az erőltetett startnak meglett az ára: a nulladik perctől fogva lassabban folytak a munkálatok a hiányzó előkészületek miatt. Már csak az építkezés későbbi fázisában derült ki, hogy az alapok pillérei nem bírják el a kupolák súlyát – azokét a kupolákét, amikről sokáig Utzon és az Ove Arup and Partners mérnökei sem tudták, hogy fogják megépíteni. Utóbbi problémát végül - az építészet történetében úttörőként számítógépes kalkulációkra alapozva-, előregyártott, íves betonbordák segítségével sikerült megoldani. Mikor belekezdtek volna a belső tér kialakításába, közbeszólt a politika: az új kormány tékozlónak és kivitelezhetetlennek tartotta Utzon terveit, aki a nyomás hatására 1966-ban le is mondott tisztségéről. A belsőt illető elképzeléseit jelentősen átalakították, majd sok huzavona után végül 1973-ban, 10 évvel a tervezett időpont után avatták fel az épületet - az ünnepségre Utzont nem hívták meg. Bár az operaház költségei és építési ideje is rettenetesen megnőttek, a projekt utólag behozta az árát: az épület mára Ausztrália jelképévé avanzsált, és 2007-ben (még Utzon életében!) bekerült a világörökségi helyszínek közé. 


Tüntetés az épülő Sydney Operaház előtt - fotó: ritkanlathatotortenelem.blog.hu
5/5
Tüntetés az épülő Sydney Operaház előtt - fotó: ritkanlathatotortenelem.blog.hu



Roger Taillibert: Olimpiai stadion, Montreal (1976)

Büdzsé: hozzávetőleg 41,6 milliárd Ft helyett 870,6 milliárd - azaz 20,9-szeres túlköltés

Olimpiai játékokat rendezni híresen nem olyan projekt, ahol a tervezett számoknál megállna a költségvetés. Az olimpiai túlköltekezés elrettentő példájaként az 1976-os montreali játékokat szokás emlegetni (bár 4,25-szörös túlköltéssel Sochi, 3,65-szörössel London és duplázással Athén is megér egy említést), azon belül is a Roger Taillibert által tervezett organikus modern főcsarnokot. A költségeket itt több tényező is emelte: az építőmunkások sztrájkja, a szokatlan formaalkotás, az építész ragaszkodása eredeti elképzeléséhez, a projektmenedzser mellényúlásai, és az időjárási viszontagságok sem kímélték az építkezést – nem is sikerült időre befejezni az építkezést. A problémák sora az ötkarikás játékokat követően is folytatódott, a 175 méteres toronnyal és a stadion mozgatható tetejével is meggyűlt a baj. Az épületre felvett hitelt 2006-ig, 30 évig törlesztette az állam – a végösszeg 1,61 milliárd kanadai dollárnál állt meg (építkezéssel, javításokkal, renoválással, kamatokkal és inflációval együtt), de további javítási költségek vannak kilátásban.


Montreali olimpiai stadion - építész: Roger Taillibert - fotó: Flickr
4/5
Montreali olimpiai stadion - építész: Roger Taillibert - fotó: Flickr



Már ebből a pár példából is kirajzolódik a brutális elszállások mögött meghúzódó néhány visszatérő elem - összefoglalóan a rossz szervezés. Az építés közben való tervezés az egyik instant költségnövelő módszer, ami sokszor nem vis maior helyzetekből, hanem az elégtelen előkészítésből fakad. A részletes tervezés hiányáért, a projekt pazarló levezényléséért sok esetben a menedzsment, a megrendelő tehető felelőssé - de mit tehet, illetve tehet-e egyáltalán valamit az építész, hogy a kárt csökkentse? Az épületek bemutatásakor ritkán esik szó erről a küzdelemről, pedig érdemes volna beszélni róla.

Varga Csilla


 1 A projektek költségeit a Podio tanulmánya, illetve vezető folyóiratok hírei alapján becsültük meg. A különböző valutákat a 2016-os féléves átlagárfolyamok szerint konvertáltuk Ft-ra a szemléletesebb ismertetés kedvéért.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk