Építész fórum* – hagyományteremtő szándékkal
A féléves Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) első szakmai rendezvénye a BM Duna Palotában, 2004. március 23.
A féléves Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) első szakmai rendezvénye a BM Duna Palotában, 2004. március 23.
A felszólalók sorrendben:
Csiha Judit országgyûlési képviselõ, a Belügyminisztérium Lakásügyi Kollégiumának elnöke;
Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára;
Dr. Finta József építész, akadémikus, egyetemi tanár;
Dr. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója;
Tolnay Tibor az ÉVOSZ elnöke;
Fegyverneky Sándor, az OLÉH elnöke.
Eredeti program szerint 13 óra és 13.55 között hangzottak volna el az elõadások, majd a szakmai fórumot követõen (13.55–14.15) a sajtó képviselõi tehettek volna fel kérdéseket az elõadóknak a Széchenyi teremben. A program elhúzódott, az elõadásokat követõen egyetlen hozzászólás volt a színházteremben: Somogyi László, “Az építés fejlõdéséért" Alapítvány elnöke, volt építésügyi és városfejlesztési miniszter kért szót, és sérelmezte, hogy a napi sajtóban nem jelent meg híradás a 2004. évi Ybl-díj kitüntetettjeirõl, holott az Ybl-díj ma is a legrangosabb szakmai elismerés.
Ezek után, kb. 14 órakor a Széchenyi teremben sajtótájékoztató helyett rövid, kötetlen beszélgetés folyt Pál Tibor államtitkár és Fegyverneky Sándor, valamint három újságíró között. Ezen fõleg a lakásügyekrõl esett szó, annak megfelelõen, amit már az elõadásokból is megtudhattunk: a Hivatal neve magában foglalja a célkitûzést, hogy a legfõbb hangsúly a lakásügyön van. Ami persze nem jelenti a régi állami lakásépítési módszerek felélesztését, hanem a mai irányok, az Európai Unióban fölgyûlt, illetve a hazai legfrissebb tapasztalatok megismerésérõl és minél célratörõbb, átfogóbb jellegû hasznosításáról van szó. Mindennek megfelelnek a konkrétumok: a Nemzeti Lakásprogramot elsõ olvasatban az elmúlt év decemberében a kormány elfogadta. A közelmúltban ennek megfelelõen módosították például a hiteltámogatások rendszerét, fõképp azért, hogy ne azokat jutassák állami pénzekhez, akik esetleg második vagy harmadik lakásukat kívánják megvásárolni.
Fontos feladat továbbra is a bérlakások számának emelése, hiszen a nyugat-európai 30–35%-os részhez képest hazánkban csak mindössze 8% a bérlakások aránya. 2004-ben összesen 1 milliárd forintot fordít az állam a bérlakások helyzetének javítására, de nem azzal a módszerrel, hogy odaadnák az önkormányzatoknak lakásépítésre. Áprilisban várhatóan megjelenik a Hivatal honlapján az a pályázati kiírás, ami 800 millió forint lakbértámogatást juttat majd az igénybevevõknek, továbbá 200 millió forinttal az önkormányzatokat támogatják a bérlõpályáztatás és kijelölés munkájának elvégzésében.
A lakásprogram része továbbá, hogy megemelik azt a támogatási összeget, amit a családok a gyerekek vállalására kaphatnak. Szorosan kapcsolódott az átfogó lakásépítési irányokhoz Hegedûs József elõadása, aki kiemelte, hogy számos nyugati módszerrõl ma már nyilvánvaló, hogy nem vált be, tehát gondos elemzéssel, a lehetõségek széleskörû, nyílt vizsgálatával elérhetõ a hazai viszonyokra legjobb utak kijelölése a lakásépítések támogatásához. Tolnay Tibor elõadásában hangsúlyozta, hogy a szabályozások javítása sürgõs, szinte azonnali intézkedést kíván az építésfelügyelet (ma mindössze 20–21 fõ végez ilyen feladatot országos szinten, tudhattuk meg Fegyverneky Sándortól), és ha a hivatal szervezete továbblépve erõs minisztériummá alakulna, akkor sok gondot meg lehetne oldani – ahogy mindez már az ÉVOSZ múlt évi felvetésében is benne foglaltatott.
Csiha Judit országgyûlési képviselõ köszöntõje végén tett említést arról a kezdeményezésrõl, amit késõbb Fegyverneky Sándor ismertetett, és amit a jelenlévõk írásban is megkaptak: Felhívás a szakma és a sajtó képviselõinek: Legyen Építészeti Múzeum és Kortárs Dokumentációs Központ – az Építészet Csarnoka – a Divatcsarnok épületében!
*Csiha Judit köszöntőjének legelején használta a rendezvényre az “építész fórum" elnevezést. A hivatalos sajtómeghívóban “szakmai fórum" szerepelt.
vm