Közélet, hírek

Építész Komplexum 2007

1/16

Bordás András építész

?>
Bordás András építész
?>
<strong>   </strong>Eltér István
?>
?>
?>
?>
?>
Eltér István
?>
Szalay Tihamér
?>
Marosi Miklós
?>
...
?>
Jeney Lajos
?>
Krikovszki Péter
?>
...
?>
?>
?>
1/16

Bordás András építész

Építész Komplexum 2007
Közélet, hírek

Építész Komplexum 2007

2007.05.02. 13:07

Cikkinfó

Szerzők:
Török Tamás
Mészáros Judit fotó

Vélemények:
1

Letölthető dokumentumok:

Építészkamarai küldöttgyűlés a Műegyetemen, április 27. Kamarai kultúratámogatási alap létrehozására szóló új kezdeményezésünk most kudarcot vallot: a napirend elfogadásakor a levezető elnökszavazásra tette fel a kérdést a kamarai küldötteknek, hogy napirendre kerüljön-e a javaslat, ám az igennel szavazók száma nem érte el a 2/3-os többséget.

A Magyar Építész Kamara 2007. április 27-én küldöttgyűlést tartott a BME Központi épületének első emeleti Dísztermében. A gyűlés nem sokkal 10 óra után a Himnusz eléneklésével vette kezdetét. Majd Eltér István elnök üdvözölte az egybegyűlteket, és néhány keresetlen szót, meg praktikus információt követően átadta a mikrofont Bordás András építésznek.

Ugyanis ő volt az, aki szakmailag áttekintette Deyan Sudjic: Épület-komplexus / Ahogy a hatalmasok és gazdagok építkeznek című könyvét (angolul: The Edifice Complex. How the Rich and Powerful Shape the World). A vadonatúj kötet a múlt héten jött ki a nyomdából, a kiadó valószínűleg ezért választotta a küldöttgyűlést arra, hogy bemutassa szakmai közönség előtt. Bordás mesélt arról, hogyan ismerkedett meg Sudjic-csal, aki 2002-ben a Velencei Építészeti Biennálé főkurátora volt. Néhány részlet fölolvasásával fűszerezve ismertette a könyvet, ami arról szól, hogy mi mindent terveznek manapság "építészek", a legismertebbek, szerte a világban, háttérben vagy éppen felettük a megbízóikkal (politikai és üzleti vegyesen, sőt jól összekeverve). A könyv borítója, amit Nemes András tervezett, remekül érzékelteti mindezt: egy ember-óriás hatalmas árnyéka vetődik a felhőkarcolós légifotóra (New York, Rockefeller Center).

*

Eltér István elnöki beszámolóját azzal indította, hogy legszívesebben csak arról beszélne: milyen élmények érték a közlemúltban, amikor egy holland multi építőanyagos cég jóvoltából Kínában járt. Az alkalom: a diplomatervek "világbajnokságának" döntője (240 jelölt), ahol a 32 kettő közé még 2 magyar is bejutott, a 21 közé azonban már egy sem. A kínai építészet zseniális, az olimpia után még további nagy változások várhatók - tudhatták meg a küldöttek. S értesülhettek 3 új kínai törvényről is: közterületen nem szabad köpködni, szemetelni, valamint kedvesnek kell lenni mindenkivel.

Törvényhozásban a hazai helyzet: 1100-1300 új törvény/év, 16000 oldal rendelet-módosítás. Követhetetlen, és ez érvényes a kamarai jogszabályozásra is. Éppen ezért a távlati terv alkotmányszerű, rövid szabályrendszer. Addig is: az elmúlt év volt a legsűrűbb az utóbbi ötből - de az elnökség mindig határozatképes volt. Változás: az elnökségben a lemondott Kaszab Ákos helyett taggá lépett elő Borbély Lajos (a mek.hu-n még a régebbi felállás olvasható május 2-án), az új titkár Tétényi Éva.

Az OLÉH a közelmúltban megszűnt, illetve újjászeveződött az ÖTM-en belül. Az új szituáció kedvezőnek mutatkozik arra, hogy kiteljesedjen egy 2006. februárjában aláírt megállapodás az építészet ügyének előbbrevitelére. A Nemzeti Építészeti Tanács közeljövőben várható megalakítása "elmozdulás lesz a holtpontról".

Büszke a MÉK elnöke arra, hogy 2006-ban sikerrel megrendezték az építészet napja és hónapja rendezvényeket, amihez 20 millió forinttal járult hozzá az OLÉH. Igazi építészeti felüdülés volt, s nem konkurálni akartak másokkal, hanem értelmesen elosztani és felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.

Eredményesen, csendben folynak a jogosultsági vizsgák, és számos pályázat zajlott a MÉK Kht. bonyolításában, részt vett a kamara a Kormányzati Negyed pályázat előkészítésében. A beindított továbbképzések rendelet nem jó, nem tudják pontosan, hogy mit kell csinálni. Körvonalazódik a feladat, de 3-4 évig fognak még küzdeni. Az É3-ból É2-be történő átsorolás nagy feladat, 8 fős helyett 20 fős bizottság intézi, eddig 100-120 építész kapta meg.

A nyomtatott újságokat (Közlöny és Műhely) anyagi okokból kellett összevonni, és megkezdődött a honlap megújítása, aminek kiteljesítéséhez azonban még idő kell. Sem a MÉK, sem a Kht. nem veszteséges, a meglehetősen bonyolult táblázatban ábrázolt költségvetésben nagyobb változásokat nem terveznek. A küldöttgyűlés lebonyolítása is milliós nagyságrendű, ezért kénytelenek reklámbevételekkel támogatni.

*


Szalay Tihamér, az Etikai-Fegyelmi Bizottság elnöke, beszámolójában az etikai ügyek számának csökkenéséről számolt be, ami értékelése szerint egyaránt jelentheti a kihágások ritkulását illetve rejtve-maradását. Mindenesetre néhány eléggé meredek ügyet is megemlített, többek között jogosultsággal nem rendelkező tervezők terveit iparszerűen, mégis büntetlenül aláíró építészekről (egy közelebbről meg nem nevezett területi kamaránál), az Etikai Bizottságban vállalt szerepük miatt munkaszerzésnél hátrányt szenvedő kollégákról továbbá a szomszédjának házat tervező, majd az építési hatóságnál a tervet megtámadó építészről.

Jeney Lajos erre a beszámolóra reagálva gyújtó hangú hozzászólásában az Etikai Bizottság tagjainak „ütéstávolságon kívülre" helyezését javasolta például tervezéssel aktívan nem foglalkozó, ezért nem kiszolgáltatott tagok kiválasztásával. Követelte ugyanakkor az Etikai Bizottság tudomására jutó (lásd béraláírás) vétségek haladéktalan kivizsgálását.

Marosi Miklós felügyelőbizottsági elnöki minőségében számolt be a testület munkájáról, különös tekintettel a Kamara gazdálkodását érintő kérdésekre (gazdálkodási, pénzügyi fegyelem, költségvetési mérleg). Érintette a tagoknak nyújtható szolgáltatásokat, a titkárság átszervezését és munkájának hatékonyabbá tételét, végül elfogadásra ajánlotta a tavalyi elszámolást és az idei költségvetést, amit a jelenlevők megszavaztak.

Krikovszky Péter a tervellenőr szerepének tisztázását javasolta, mondván, a vonatkozó törvényhez nem született rendelet (...). Eltér István elnök a Legfelsőbb Bíróság határozatát idézte, amely szerint a kamarák szuverén szervezetek, ezzel kapcsolatban pedig szólt az idén elkészülő versenyszabályzatról, amire Európában még nincs alapul vehető példa, és ez lassítja a munkát. Megemlítette a számítógépes tagnyilvántartás fejlesztését és a tagoknak nyújtott tartozásbehajtási segítséget. Utóbbinál sikerekről számolt be, felhívva a tagokat, hogy bátran vegyék igénybe a szolgáltatást.

*

Kamarai kultúratámogatási alap létrehozására szóló új kezdeményezésünk most kudarcot vallot: a napirend elfogadásakor a levezető elnök szavazásra tette fel a kérdést a kamarai küldötteknek, hogy napirendre kerüljön-e a javaslat, ám az igennel szavazók száma nem érte el a 2/3-os többséget.

A küldöttek megkapták fénymásolatban a csatoltan olvasható indítványt, amit sajnos csak két nappal a gyűlés előtt állítottak össze az aláírók. Bojár Iván András - mit sem tudva arról, hogy küldöttgyűlés lesz pénteken - keddre, április 24-re hívott össze találkozót valamiféle együttműködés reményében azok között, akik önerőből indulva igen fontos lépéseket tettek-tesznek az építészet ügyéért. Ekkor határozták el a jelenlévők, Nagy Bálint (N&n Galéria), Finta Sándor (KÉK Kortás Építészeti Központ), Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály (epiteszforum.hu), Martinkó József (hg.hu) és Bojár Iván András (Építészet Hónapja, Octogon magazin és on-line), hogy kezdeményezik Építész Kamarai kultúratámogatási alap létrehozását. Az indítvány, melyhez Winkler Barnabás (HAP Galéria) is csatlakozott, most még visszhang nélkül maradt, ami nem jelenti azt, hogy a jövőben ne tennénk kísérletet a folytatásra.

 

*

Az ülést a 2008-as évi tagdíj megvitatása idején, ebédidő alatt hagytuk el.

Vargha Mihály, Török Tamás (szöveg és fotó)
Mészáros Judit (fotó)

 


 


 

Vélemények (1)
rokon
2007.05.02.
22:29

Ki tudott róla?

A küldöttek nyilvánvalóan meghívást kaptak a gyűlésre, kérdés, tudhattak-e arról előzetesen a kamara tagjai? A mek.hu oldalain a küldöttgyűlés napjáig semmiféle információ nem volt olvasható erről az eseményről, a kereső csak két 2004-es hírt adott ki (A MÉK szakítva az elmúlt évek gyakorlatával, idén két napos konferenciával egybekötött küldöttgyűlést tervez; A MÉK 2004. december 10-én tartotta őszi küldöttgyűlését a BME dísztermében). Május 2-án fölkerült a felügyelőbizottsági beszámoló.

Az Építész Közlöny/Műhely című kiadvány áprilisi számában a 6. oldalon (A 2007. április 27-i küldöttgyűlés indítványainak időrendje) táblázatos formában, "határidők/indítványok/címzettek, jogosultak, kötelezettek" fejlécek szerint sokminden tanulmányozható részletesen, azonban nincs megjelölve a küldöttgyűlés helye és pontos ideje. A táblázat alatt van még egy eseménynaptár, azonban ez csupán elmúlt, februári elnökségi eseményeket hoz, igen részletes bontásban.

További érdekesség az áprilisi közlönyben, hogy mind a kamara, mind a MÉSZ külön fényképes tudósításban ad hírt az idei Ybl-díjasakról, némi átfedésben. Ismétlés a tudás anyja, no de egy újságszámon belül?

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk